Videóklipek Magyarország nagytájairól
A Nemzeti Köznevelési Portálon december óta elérhetők a magyarországi nagytájakat bemutató oktatódalos videóklipek.
Nagytájneveink változásai (1920–2018)
A földrajzi tananyagban és az iskolai atlaszokban előkerülő magyar természeti tájnevek évtizedekre hatással vannak a névhasználatra. A földtudományok művelői arra törekednek, hogy az elnevezés tükrözze az adott terület földrajzi jellegét, és a tájegységek (pl. kistáj, középtáj, nagytáj) világos hierarchia szerint épüljenek fel. A tanulmány ennek a fejlődését tekinti át.
Az új Nemzeti Atlaszban szereplő földrajzi tájbeosztás nevezéktanának alapelvei
Magyarország új, 1965 és 1989 után sorrendben 3. nemzeti atlaszának megjelentetése lehetőséget adott a hazai természetföldrajzi tájbeosztás felülvizsgálatára is. A legsürgetőbb feladat az volt, hogy a hazai tájbeosztást összehangoljuk a szomszédos országok időközben kiadott atlaszainak tartalmával.
Más tájak más szemlélettel
Tökéletes tájbeosztás nem létezik, csak a konszenzusra való törekvés lehet célravezető. Ezért a köznevelési rendszerben való meghonosításának a tantervi váltás időszakában van optimális időpontja, ami viszont most, éppen a nemzeti atlasz megjelenésével egyidőben érkezett el.