Február a tél végét jelentő hónap. A napsugarak egyre nagyobb hajlásszögben érik a Föld felszínét, és a nappalok hossza is folyamatosan növekszik. Ennek ellenére a február télies jellege sokszor igen erőteljes.
Január az év leghidegebb hónapja. A téli napforduló követően a nappalok hossza már kissé nő, a Föld a Nap körüli pályáján január 4-én halad el a legközelebb a Naphoz, ennek ellenére a napsugárzás ereje ilyenkor a leggyengébb, alig érezzük a Nap melegítő hatását.
A naptár szerint november az utolsó őszi hónap. Az időjárás ekkor már egyre téliesebb oldalát mutatja. Különösen a hónap végén tapasztalható jelentősebb hőmérséklet visszaesés, ami, ha nedvesebb időjárással társul.
Október hónap időjárása tipikusan őszies, ami elsősorban a hűvös hajnalok egyre gyakoribbá válását és a ködhajlam erősödését jelenti.
Az utolsó tavaszi hónap, május során jelentős változás következik be az időjárásban.
Áprilisban hét tél, hét nyár – tartja a mondás, mint ahogyan azt is, hogy bolondos, szeszélyes és kiszámíthatatlan. Időjárási viszonyai valóban nagyon változatosak a mi éghajlatunkon.
A mindennapi időjárás kihívásaihoz való alkalmazkodáshoz szükséges a vonatkozó ismeretek bővítése, a megfelelő készségek, kompetenciák fejlesztése, ami leghatékonyabban iskolai környezetben valósítható meg. Az írás olyan szakmai és módszertani tanácsokat ad a tanároknak, amelyek célja a légköri folyamatok értelmezésének, az időjárási jelenségek természetben való megfigyelésének, a légköri, időjárási ismeretek és információk mindennapi alkalmazásának elősegítése.
Az elmúlt hetek hurrikánjai hatalmas pusztítást hagytak maguk után a Mexikói-öböl térségében, így nem csoda, ha az érdeklődés középpontjába kerültek. Ebben a cikkben hazai példán mutatjuk be az árvíz globális áramláshoz kapcsolódó időjárási hátterét.