Ásvány- és kőzettani tudásszerzés terepen
A tanulmány bemutat egy a tanulók ásvány- és kőzettani tudásának a terepen történő fejlesztésére irányuló koncepciót. Az elképzelés célja, hogy a diákok rendszerben tudjanak gondolkodni a természet élettelen anyagaival kapcsolatban, és azokra értékként tekintsenek.
A földrajztanítás szerepe az éghajlatváltozással kapcsolatos szemlélet alakításában
A Magyar Digitális Oktatásért Egyesület a TEDxDanubiával összefogva egy olyan programsorozatot hirdetett a 2018-19. tanévben középiskolás diákok számára, amelyen az őket érdeklő témákat (pl. éghajlatváltozás) mutatják be nemzetközileg is elismert szakemberek előadásain keresztül.
Térbeli tájékozódási készség fejlesztése a 9. évfolyamon
A bemutatott fejlesztő program célja, hogy a kognitív tudásépítés lépései fokozatosan valósulhassanak meg, és a diákokban rendszerszerű, értő tudás alakulhasson ki, illetve a gyakorlati feladatok segítségével megvalósuljon a valódi készségfejlesztés a téri tájékozódást illetően.
Nem ilyen NAT-ot akartam!
Kíváncsian vártuk a titokban készülő Nemzeti alaptantervet, hiszen az előzőn sok tekintetben túlszaladt az élet, és a földrajz helyzete – a 2012-es NAT-ra épülő kerettantervek nyomán – igen kedvezőtlen a nem körültekintő tantervi szabályozás következtében. Mondhatjuk, hogy napjainkra a tantárgy ellehetetlenedett. Az írás az ezzel kapcsolatos veszélyekre hívja fel a figyelmet.
Földrajztanárok földrajz kerettantervekről alkotott véleménye online kérdőíves felmérés alapján
A földrajz negatív tendenciáinak hátterében az áll, hogy a tantárgy hasznossága nem kellő súllyal jelenik meg a tantervekben, tankönyvekben. A tanulók, a tanárok (és feltehetően a szülők és a döntéshozók is) meglehetősen alacsony szintűre értékelik a földrajz hasznosságát, a földrajzi ismeretek mindennapi életben történő alkalmazhatóságát.
Milyen a jó földrajztankönyv?
Ahhoz, hogy a magyarországi földrajzoktatást, azon belül elsősorban a haza földrajzának feldolgozását az információs társadalom igényeihez, képességeihez igazodva újszerűbbé alakíthassuk, nagyon fontos a korábbi tapasztalatok értékelése, a hazai és a nemzetközi tankönyvek, gyakorlatok elemzése.
Mi történik a földrajzórákon? Látrajz a földrajztanításról
A tudásgazdaság újfajta kommunikációs és munkaformákat igényel, olyanokat, amelyekben közösen hoznak létre értékeket, mindenki beleteszi a saját szaktudását, nézőpontját, de közösen érlelik, csiszolják. Ezt a csapatmunkát, másként a tanulást az iskolában kell elsajátítaniuk a tanulóknak ahhoz, hogy kifejlesztett 21. századi képességeikkel kelendők legyenek a munkaerőpiacon.
Földrajztanítás a tanulók kedvelt olvasmányain keresztül
Az írás az irodalmi alkotásokon keresztül történő földrajztanulási lehetőségek kipróbálásának tapasztalatait foglalja össze. Az ilyen tanulás az életről szólót, mert az élet is olyan izgalmas, esemény- és fantáziadús, küzdelmekkel, kihívásokkal és örömökkel teli, amilyenek a tanulmányozott regények történései is.
A földrajz helyzete tanterveinkben: múlt, jelen, jövő
Tekintsünk felkészülten és kezdeményezőn – divatos szóval proaktívan – az új NAT körül várható viták elé! Itt nem szűk szakmai érdekek képviseletéről, hanem nemzeti közműveltségünk fontos elemének jövőjéről van szó. Érveink bőséggel vannak. Emeljük hát föl szavunkat, hogy a döntéshozók is meghallják!