A nyár folyamán a Magyar Földrajzi Társaság Földrajztanári Szakosztálya az érettségi megújulása kapcsán készített egy felmérést a hazai földrajztanárok körében arról, hogy milyen érettségit is látnának szívesen. Az online felmérés eredményeit foglalja össze az írás.
A tanulmány kiemeli azokat a változásokat, amelyek a 2020-as tantervi szabályozók megjelenése után meghatározzák a földrajzoktatás lehetőségeit. és felhívják a figyelmet a NAT bevezető, általános részében megfogalmazottakból adódó kihívásokra, kedvező és kedvezőtlen változásokra.
Ez a rövid írás egy összefoglalást ad a 7-8. osztályos tanulók és a pedagógusok földrajztanítási-tanulási munkáját egyaránt segítő kiadványról.
Ezúton szeretnénk tájékoztatni olvasóinkat egy régóta folyamatban lévő, immár nyilvános jogszabályváltozásról, a visszahozott előrehozott érettségi vizsgáról.
A tanulmány bemutat egy a tanulók ásvány- és kőzettani tudásának a terepen történő fejlesztésére irányuló koncepciót. Az elképzelés célja, hogy a diákok rendszerben tudjanak gondolkodni a természet élettelen anyagaival kapcsolatban, és azokra értékként tekintsenek.
A Magyar Digitális Oktatásért Egyesület a TEDxDanubiával összefogva egy olyan programsorozatot hirdetett a 2018-19. tanévben középiskolás diákok számára, amelyen az őket érdeklő témákat (pl. éghajlatváltozás) mutatják be nemzetközileg is elismert szakemberek előadásain keresztül.
A bemutatott fejlesztő program célja, hogy a kognitív tudásépítés lépései fokozatosan valósulhassanak meg, és a diákokban rendszerszerű, értő tudás alakulhasson ki, illetve a gyakorlati feladatok segítségével megvalósuljon a valódi készségfejlesztés a téri tájékozódást illetően.
Kíváncsian vártuk a titokban készülő Nemzeti alaptantervet, hiszen az előzőn sok tekintetben túlszaladt az élet, és a földrajz helyzete – a 2012-es NAT-ra épülő kerettantervek nyomán – igen kedvezőtlen a nem körültekintő tantervi szabályozás következtében. Mondhatjuk, hogy napjainkra a tantárgy ellehetetlenedett. Az írás az ezzel kapcsolatos veszélyekre hívja fel a figyelmet.
A földrajz negatív tendenciáinak hátterében az áll, hogy a tantárgy hasznossága nem kellő súllyal jelenik meg a tantervekben, tankönyvekben. A tanulók, a tanárok (és feltehetően a szülők és a döntéshozók is) meglehetősen alacsony szintűre értékelik a földrajz hasznosságát, a földrajzi ismeretek mindennapi életben történő alkalmazhatóságát.