Grafikus módszerek
A pályaorientáció értelmezése
Az elmúlt századokban napjainkhoz viszonyítva egyszerű volt az emberek szakmai életútja. A legnagyobb fordulópont hazánkban a rendszerváltozással egyidőben következett be, a gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci változások a munkavállalással kapcsolatos addigi stratégiát – általában az egyszeri döntést –, egy folyamattá növelték, amely többszöri döntéshozatalra késztetheti az egyént a munkával töltött évtizedei során (Hegyi-Halmos N. 2018). A munkatevékenységek változásával bekövetkező szemléletváltás kezdte megszüntetni azt a negatív sztereotípiát, miszerint ez egy kényszerű cselekvés, ami pusztán a létfenntartás eszközéül szolgál. Napjainkban már mindinkább létjogosultságot nyer a munka önmegvalósító aspektusa, ezáltal örömforrásként is szolgálhat (Kenderfi M. 2011). Ám ahhoz, hogy a munka élvezeti faktorát megtaláljuk, és megismerjük, mely munkát tudjuk a konfuciuszi értelemben vett mindenféle teher nélkül űzni, addig hosszú út vezet.
Mindenekelőtt a pályaorientáció létjogosultságának és megbecsültségének kell teret nyernie a hazai oktatáspolitikában, ezáltal a köznevelésben is. Ugyanis a diákok tudatos, életút szemléletű – vagyis az oktatásukat a kezdetektől a lezárásig végigkísérő – pályaorientációs fejlesztése szükséges ahhoz, hogy az életutak döntési helyzetében a megfelelő választások szülessenek, és mindinkább boldog és kiegyensúlyozott, életükkel elégedett felnőtté válhassanak. Ehhez az iskolának a pályaorientáció mindegyik összetevőjében (önismeret, pályaismeret, munkaerőpiaci és képzési ismeretek terén) fejlesztő tevékenységet kell kínálnia a diákok számára a tananyagba ágyazva vagy külön órakeretet szánva a területnek. Ez a tudatosság azonban ma még hiányzik a hazai köznevelésből. Nincs speciálisan hozzá elkülönített órakeret, nincsenek lefektetve konkrét elvárások a pedagógusok felé, emellett az amúgy is túlzsúfolt feladatkörükben teherként is megélhetik a pályaorientációs irányú feladatokat. Nagyon fontos lenne erről a szintről való elmozdulás pozitív irányba, ugyanis elmaradása esetén behozhatatlan hátrányra tehetünk szert hosszútávon a pályaorientációs nevelés terén, ami kihathat az egyének életminőségére is.
Pályaorientáció fejlesztése földrajzi feladatokkal
A pályaorientációt segítő földrajzi feladattár megalkotása során az volt célom, hogy az egyes feladatokkal a tananyagrendszerbe illeszkedő aktuális témákon keresztül legyenek fejleszthetők a pályaorientációs tartalmak és azokon keresztül egyes kompetenciaterületek is. A csoportosításként használt kompetenciaterületek és a kompetenciák megnevezései, tartalmai a földrajz tantárgy szakmódszertani szemléletét tükrözik (Makádi M. 2019). A társadalmi kompetenciákon belül elsősorban a munkavállalói, innovációs és vállalkozási kompetencia fejlesztésére törekedtem, mert leginkább ide sorolható a pályaorientációs összetevők tartalma, amelyek fejlesztése kiemelt célja volt az összeállításnak. Természetesen emellett más kompetenciák és kompetenciacsoportok fejlesztésére is törekszik a feladattár. Az összeállítás igyekszik szem előtt tartani a Z- és az alfa-generációba tartozó diákok igényeit, így a mindennapi életben hasznosítható, tanulók által is fontosnak ítélt feladatok megalkotására fókuszál.
A pályaorientáció életpálya szemléletének megfelelően a földrajz tantárgyat érintő mindkét képzési szintre, a felső tagozatos és a középiskolás korosztályra tervezett feladatok is szerepelnek az összeállításban. Főként azonban a középiskolások kerültek előtérbe, ugyanis az érdeklődés inkább ennél a korosztálynál terelődik a pályaorientációs tartalmak irányába, így a diákok érdekeltségüknél fogva jobban bevonhatók a fejlesztésbe. A feladattár a 7. és a 10. évfolyam tananyagtartalmából válogat. A 7. évfolyam esetében a gazdasági alapismereteket és Amerika földrajzát érinti, a 10. osztályban főként a
Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában tematikai egység tartalmához kapcsolódnak a feladatok, emellett A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában, illetve A világgazdaság jellemző folyamatai témakörök is előkerülnek. Fontos kiemelni, hogy a célirányos fejlesztés a földrajztanítás mind a négy évfolyamára és minden tematikai egységére kiterjeszthető. Nem volt célom a tematika teljes lefedése feladatokkal, pusztán kiemeltem mindkét képzési szintről néhány tartalmat, amihez kapcsolt feladatokkal próbáltam a tanítási gyakorlatba átültethető példákat adni és inspirálni a pályaorientáció és a munkavállalói, innovációs és vállalkozási kompetencia tudatos fejlesztésére.
A munkavállalói, innovációs és vállalkozási kompetenciához kapcsolódva a pályaorientáció összetevőit: a pályaismeretet, az önismeretet és a munkaerőpiaci ismereteket vettem alapul. Ezen túl minden feladat más és más kompetenciaterület fejlesztésére irányul, a feladatleírásokban csak ezeket tüntettem fel. A feladatmegoldásokat főként egyéni, páros és csoportos munkaformákban végezhetik a tanulók. A feladatok módszertanilag színes képet mutatnak, ugyanis grafikus, szóbeli, írásbeli és élménypedagógiai eszközökkel dolgozhatók fel. A feladatok időkerete is különböző, többségük 15–25 percet vesz igénybe, emellett azonban olyan is van, amely a teljes tanóra időtartamára kiterjed, ritkább esetben tanórán kívüli vagy több tanórát felölelő tartalmak is szerepelnek. A feladatok nagy részére elmondható, hogy mérsékelt eszközigényük van, leginkább IKT-eszközök és stabil internetkapcsolat szükséges a megoldásukhoz, különleges előkészületet nem igényelnek, ezáltal a legtöbb oktatási intézményben megvalósíthatóak. A feladatok bemutatása során egységes sémát használok.
A feladattár tartalma három külön részben kerül megosztásra a GeoMetodika oldalán, csoportosításuk a felhasznált módszereik szerint történik. Az első részben a grafikus megoldásokat használó feladatleírások, a második részben a drámapedagógia módszereket alkalmazó feladatok, végül a pályázatírás és a vállalkozástervezéssel kapcsolatos feladatok kerülnek sorra.
Grafikus szervezők használatára épülő feladatok
Információkat feldolgozni olyan formában, hogy eredményeként egy új dolog születhessen, élvezetes dolog, és megadja a diákok számára az alkotás örömét. Ez lehet grafikus feladatmegoldás, amely az információk egy magasabb szintű feldolgozását teszi lehetővé, így egyaránt támogathatja a kreatív, a kritikai és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. A diákok pedig életkori sajátosságaiknak megfelelő nehézségű és minőségű grafikus módszereket integráló feladatokkal eredményesen tevékenykedtethetők. Az alább bemutatandó három feladat ilyen típusú tevékenységekhez kíván ötleteket nyújtani konkrét példákon keresztül.
1. feladat: Foglalkozások bingója
- Feladat helye a tananyagrendszerben: 7. évfolyam, Gazdasági alapismeretek – A gazdaság értelmezése
- Tartalmi kulcsfogalmak: gazdasági ágazat, gazdasági ág, mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások
- Fő fejlesztendő terület: gondolkodási készség
- Egyéb fejlesztendő terület: munkavállalói, innovációs és vállalkozási kompetencia
- Feladat célja: a tanuló logikus kapcsolódási pontokat tudjon felfedezni a szakmák között, azokat meg tudja indokolni.
- Munkaforma: egyéni munka
- Módszer: adatbázishasználat, feladványszerkesztés
- Időkeret: 25 perc
- Eszközök: bingó-sablon, FEOR–08 adatbázis, okoseszköz internethozzáféréssel
Feladatleírás
A bingótáblán a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR–08) adatbázisát alapul véve különböző szakmák sorszáma van elhelyezve a cellákban.
Fejts meg a FEOR-08 adatbázis felhasználásával, hogy milyen szakmákat takarnak az egyes kódok a bingótáblán! Keress egymás mellett lévő öt szakmát (vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan), amelyek ugyanabba a gazdasági ágazatba, ágba sorolhatók!
Készíts egy hasonló feladványt a FEOR-08 adatbázis szakmakódjai segítségével! Legyen rajta legalább egy megfejtés, amelynél a megoldásnak szánt szakmák (vízszintesen, függőlegesen vagy átlósan) egy ágazatba tartoznak!
Elvárandó teljesítmény, megoldás: a diákok a kódokat megfejtve jól láthatóan jelölik a megfejtésüket. 9223 – rakodómunkás, 5211 – fodrász, 5291 – járművezető-oktató, 3332 – fizioterápiás asszisztens, masszőr, 2152 – rendszergazda.
Egy bingófeladvány, amiben szerepel legalább egy helyes megoldás: azonos gazdasági ágazatba tartozó öt foglalkozásnév.
Értékelés: a feladvány közös javítása, a helyes megfejtések jutalmazása. A feladvány készítéséért külön jutalmazás differenciáltan, minél több helyes megoldást tartalmaz, annál nagyobb mértékben.
Feladat kapcsolódása a pályaorientációhoz: a tanulók a pályaismeret terén érhetnek el fejlődést, növekedhet az általuk ismert pályák száma, illetve az egyes pályákhoz tartozó tájékozottság mértéke (munkakörei, feladatai és kapcsolódó szakmák rendszerének ismerete) is.
2. feladat: Egy ruhadarab élete a kezdetektől a fogyasztóig
- Feladat helye a tananyagrendszerben: 10. évfolyam, A világgazdaság jellemző folyamatai – A globalizáció
- Tartalmi kulcsfogalmak: TNC, centrum, félperiféria, periféria, globalizáció, világgazdaság
- Fő fejlesztendő terület: természettudományos és technikai kompetencia
- Egyéb fejlesztendő területek: munkavállalói, innovációs és vállalkozási kompetencia, digitális kompetencia
- Feladat célja: a diákok bepillantást nyerjenek a TNC-k működésébe, megértsék, hogy a nagyvállalatoknak milyen döntéseik és motivációik vannak termékeik előállítása során, és hogyan érik el a célkitűzéseiket.
- Munkaforma: csoportmunka
- Módszer: ábrarajzolás (3-4 fő/csoport)
- Időkeret: 25-30 perc
- Eszközök: színes ceruzák, nagyméretű papír, okoseszköz internethozzáféréssel
Feladatleírás
Egy ruhaipari TNC egyik vezető csoportjához tartoztok. Az a feladatotok, hogy az új kollekciót minél költséghatékonyabban gyártsátok le, emiatt olyan távoli helyeken valósítjátok meg az egyes munkafázisokat, ahol az alapanyag és/vagy a munkaerő a legolcsóbban áll rendelkezésre. A cég elkezd nyitni a környezettudatosság felé, így törekszik a gazdaságosságra a szállítás során, illetve hogy két állomáshely között ne kelljen nagy utakat megtennie a szállítójárműveknek.
A feladatotok tehát egy ruhadarab gyártási útjának megtervezése a kezdetektől a késztermékekig. Készítsetek egy informatív ábrát grafikai programmal (pl. Microsoft Paint, Adobe Photoshop) vagy akár kézi rajzolással!
Ábrán jelöljétek az alábbiakat:
- az országokat, ahol készül a ruhadarab;
- az egyes munkafázisokat a helyszínükkel;
- a megtett útvonalak hosszát (figyeljetek a kilométerszám optimalizálására!);
- milyen gazdasági fejlettségűek a gyártásban résztvevő országok (centrum, félperiféria, periféria).
Elvárandó teljesítmény, megoldás: a tanulók a feladatmegoldásban térjenek ki részletesen az egyes munkafázisokra a példa alapján.
Értékelés: a tanár szóban értékel a kiadott szempontoknak megfelelően, jutalmazza az esztétikus és informatív ábrákat.
Feladat kapcsolata a pályaorientációhoz: a feladat pályaismeretet ad, egy elképzelt TNC belső világába nyerhetnek bepillantást a tanulók, megismerhetik a vállalati lépések motivációit, annak gyakorlati hozadékát, továbbá megfigyelhetik a globalizáció megnyilvánulását is, például annak a világ munkavállalóira tett hatását.
3. feladat: Most akkor versenyszféra vagy állami szféra?
- Feladat helye a tananyagrendszerben: 10. évfolyam, Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában – A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői, Napjaink jellemző társadalmi és gazdasági folyamatainak megismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk bemutatása példák alapján.
- Tartalmi kulcsfogalmak: állami szféra, közszférára, versenyszféra, munkavállalás, önismeret
- Fő fejlesztendő terület: munkavállalói, innovációs és vállalkozási kompetencia
- Egyéb fejlesztendő terület: hatékony nyelvi kommunikáció
- Feladat célja: a diákok ismerkedjenek meg a különböző típusú munkáltatókhoz tartozó elvárt képességekkel és jellemző kondíciókkal; példák és vélemények ütköztetése során tapasztalják meg, hogy különböző embereknek eltérő tényezők lehetnek fontosak a munkavállalás terén, továbbá saját preferenciáik kiválasztásával fejlődjön az önismeretük.
- Munkaforma: páros munka
- Módszer: érvelés, gondolattérkép készítés
- Időkeret: 20 perc
- Eszközök: okoseszköz internethozzáféréssel, papír, toll
Forrás: itt (utolsó letöltés: 2020.04.27.) Ezt már érdemes kiadni a megelőző órán tájékozódás céljából.
Feladatleírás
Pályakezdőként munkavállalás előtt álló fiatalok vagytok ketten a barátoddal. Egy nap kétféle típusú munkáltató azonos időpontban tart nyílt napot, az egyik egy állami és közszférába tartozó, míg a másik egy versenyszférába tartozó (transznacionális) vállalat. Ezért megbeszélitek, hogy egyikőtök előbbi, a másik pedig az utóbbi helyre megy el tájékozódni, utána pedig megvitatjátok a tapasztalataitokat.
Feladatotok az, hogy a páros egyik tagja az állami, míg a másik a magánkézben lévő állásokról gyűjtsön össze minél több vonzó érvet internetes keresés alapján, majd ütköztessétek egymással a felkutatott érveket. Ezután készítsetek egy gondolattérképet, ami bemutatja mindkét típus előnyös oldalait! Végül a vállalkozó szelleműek bemutathatják az osztály előtt az elkészült gondolattérképeket.
Szempontok az érvek gyűjtéséhez: munkaidő; fizetés; családi élettel való összeegyeztetés lehetősége; álláshely biztossága; munkahelyi légkör minősége.
Elvárandó teljesítmény, megoldás: a diákok az állami és közszférára, illetve a versenyszférára jellemző releváns információkat összehasonlítják, majd a két típus, általuk pozitívnak ítélt részeit ábrázolják gondolattérképen.
Értékelés: a feladat végén a tanár összefoglalja a tapasztalatokat, és kiemeli, hogy mindenki az egyéni preferenciái és önismerete lévén tudja megtalálni a hozzá leginkább illeszkedő munkahelyet.
Feladat kapcsolata a pályaorientációhoz: a feladat egyfelől pályaismeretet biztosít a gyerekeknek, két különböző típusú munkaadó általános jellemzését ismerhetik meg a keresés által. Ezen túl pedig saját maguk viszonyulását is megismerhetik ehhez a két kategóriához, ezáltal fejlődhet az önismeretük, illetve viszonyíthatják munkamódjukat (tanulási módjukat) is az egyik, illetve másik típusú munkában leginkább elvártakéhoz.