Golden Gate híd – Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
San Francisco a Csendes-óceán védett öblének partján fekszik, amelybe egy szoroson, a Golden Gate-szoroson lehet bejutni. Az egyes városrészek között kompok közlekedtek, kb. 20-25 percet tartott az út. Ahogy az autóforgalom növekedett, úgy jelentkezett igény egy híd megépítésére. Az öböl természetföldrajzi jellemzői azonban nem könnyítették meg a tervezők munkáját.
San Francisco éghajlata mediterrán lenne, de ezen alapvetően módosít a part mentén északról dél felé tartó hideg tengeráramlás. A Kaliforniai-tengeráramlás miatt a város középhőmérséklete alacsonyabb az adott földrajzi szélesség átlagához képest. A Csendes-óceán óriási vízfelülete jelentősen párolog, ez a sok nedvességet tartalmazó levegő a hideg tengeráramlás felett lehűl, és kicsapódik belőle a nedvesség. Alacsony magasságban egy felhőréteget hoz létre, amelyet az ÉNy-i szél a partok felé sodor. Ezen jelenség miatt nevezik San Franciscot a „ködök városának”. A ködfelhő, az erős, akár 80 km/h-ás szelek, a tenger örvénylése, a nagy apály-dagály szintkülönbség nehéz döntés elé állította a tervezőket, az építőket. Ehhez járult hozzá az is, hogy a város a Szent András-törésvonal közelében fekszik, ami miatt földrengésveszélyes a terület.
Nem véletlen, hogy a tervek 9 évig készültek, az építkezés négy évig tartott (1933–1937). 1964-ig ez a híd volt a leghosszabb függőhíd a Földön, jelenleg a dobogó 3. fokán áll. A híd a nevét az öböl bejáratáról kapta: Golden Gate híd. A színe viszont a nevével ellentétben hivatalosan narancssárga, mivel ezzel a színnel jól illeszkedik a tájba, illetve hogy jobban kivehető legyen a gyakran köd borította öbölben. Az amerikai haditengerészet ugyanilyen okból fekete alapon sárga csíkozással képzelte volna el, de ezt (szerencsére) elvetették.
A híd építése nem kis munka volt, állandóan módosítani kellett a terveket, és az építők biztonságát is szem előtt kellett tartani az extrém körülmények: erős napsütés, viharos széllökések, nagy magasságban való dolgozás miatt. A leesés elkerülésére egy nagy hálót feszítettek ki a híd alá, így legalább 19 ember életét mentették meg a 75 méteres, 120 km/h-val történő becsapódástól az öböl vizébe, és ha mégis életben maradna valaki, a jórészt elkerülhetetlen cápa támadástól. Az erős szél bőr szárító hatása miatt a munkásoknak még krémet is biztosítottak!
A híd 2727 m hosszú, és több sávos autóút, gyalogos és bicikliút is található rajta. Mivel a forgalom nem egyenletes reggel és este a munkaerő ingázása miatt, ezért 2015-ben a sávokat könnyen változtatható „cipzár korlátot” helyeztek el, így a sávok száma a napi forgalomnak megfelelően változtatható.
A híd ma már a város szimbóluma, senki sem megy el anélkül, hogy egy szelfit ne készítene, vagy a ködbe burkolódzott hidat ne fényképezné le. Sokan a turisták közül jó korán felkelnek, vastag kabátban, sapkában fagyoskodva várják, hogy elkapják azt a pillanatot, amikor a felkelő nap aranyszínűre festi a Golden Gate hidat…
Feladat
Melyik tengeráramlásra vonatkoznak az alábbi megállapítások? Párosítd az áramlásokat a megállapításokkal! Az atlaszodat is használd!
Tengeráramlások
- Kuroshio-áramlás
- Benguela-áramlás
- Humboldt-áramlás
- Észak-atlani-áramlás
- Golf-áramlás
- mindegyik
Megállapítások
- Az Atacama-sivatag kialakulásához járult hozzá.
- A hajósoknak a Karib térségből segítette elérni Afrika partjait.
- A Namib-sivatag partjainál alacsony hőmérsékletet idéz elő, amely miatt kevés csapadék keletkezik.
- A kikötők télen sem fagynak be az áramlás miatt Norvégiában.
- Meleg tengeráramlás a Csendes-óceánban.
- Irányát a Coriolis-erő módosítja.
- Mexikói-öbölből indul ki.
- Hajtóereje az általános légkörzés szele.
- A tájfunok képződésében is szerepet játszik.
- A porosz természettudósról elnevezett áramlás az Antarktisz felől hideg, oxigénben gazdag vizet szállít.
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)