A Bandia Vadrezervátum állatvilága – Szenegál
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
A Bandia Vadrezervátum Szenegál fővárosától, Dakartól 65 km-re található. Igazi szavanna területen járunk, az ország területének nagy része az átmeneti övben fekszik. Ha jellegzetes szavannai állatokat szeretnénk látni, akkor érdemes ellátogatni a 3500 hektáron kialakított rezervátumba, ahol az állatok biztonságban érezhetik magukat az orvvadászoktól, elég táplálékot és vizet találnak életükhöz, hiszen legtöbbjük vándorlási útját, így fennmaradási esélyeiket az emberi létesítmények (pl. utak, mezőgazdasági területek, legelők, települések) korlátozzák.
Az állatok hamar megszokják a turisták jelenlétét, nem zavarja őket a terepjárók motorzaja, a fényképezőgépek sorozatos kattogása sem. Úgy az emberek, mind az állatok biztonsága érdekében csak meghatározott helyen lehet kiszállni a terepjárókból, és szabadabban sétálni az akáciák és a baobabfák között. Nincs olyan Szenegálba utazást szervező iroda, amely kihagyná a programjából a Bandia Vadrezervátum megtekintését. Igazi szafariban lehet része az utasoknak, ahol jól felkészült vadőrök segítségével ismerkedhetnek meg a látogatók a szavanna életével, törvényszerűségeivel.
A szavanna a térítői sivatagok és a buja, fajgazdag esőerdők közötti átmeneti területen jellemző. A ligetes szavanna növényeinek nehéz küzdelmet kell vívniuk a víz megszerzéséért és persze megtartásáért is. A fák mélyen gyökereznek a talajvíz megszerzése érdekében. Leveleiket vastag kutikula fedi, ami véd a túlzott párologtatás ellen a levélfelületük lecsökkentése mellett. Az ernyő alakú lombkoronájú akáciák még hegyes tüskékkel is védekeznek, nehogy lelegeljék értékes kicsi leveleiket az állatok. A vízzel való takarékoskodás másik módja a lombhullatás. A meleg, száraz időszakokban hullatják le leveleiket például a baobabfák, a csapadékos tavaszi-nyári időszakban hoznak virágot és nagyon sokféle felhasználásra (ital, gyógyszer, ételekhez adalék, állati takarmány) alkalmas termést.
A vadaspark programjának egyik érdekes megállóhelye egy 1000 év körüli baobabfa, amelynek kiüregesedett belsejében griotok, vagyis hagyományos történet mesélők csontjait temették el. A kifehéredett koponyákat a turisták meghitten fényképezik.
A parkot az emberek mégiscsak elsősorban az állatokért keresik fel. A park zárt rendszer, az állatok egy részét Szenegál távolabbi szavannaterületeiről telepítették, vagy inkább menekítették ide. Vannak állatok, amelyek Szenegál területéről már kihaltak, Dél-Afrikából kellett idehozni. Nem teljes a szavanna táplálkozási piramisa a parkban, ugyanis a nagyragadozók hiányoznak. Az oroszlánok egy külön elkerített helyen látogathatók. A madarak (kb. 120 faj) természetes úton „költöztek be” a rezervátum területére. Mivel csúcsragadozó nem él a területen, a vadőröknek kell gondoskodniuk az állatok megfelelő számáról a park fenntarthatóságának a figyelembevételével. A turisták általi bevételek nagy részét költik az állatok gyógyítására, infrastruktúrafejlesztésre (pl. utak, mosdók, éttermek létesítése), és a szakemberek (pl. vadőrök, idegenvezetők, állatorvosok, etológusok) foglalkoztatására. A park jelentős szerepet vállal Szenegál és az egész afrikai szavanna állatainak génmegőrzésében (pl. fehér orrszarvú szaporításában).
A ligetes tájon élnek Földünk leggyorsabban futó állatai. Míg a sűrű növényzetű esőerdőben nincs jelentősége a futással való menekülésnek, addig a szavanna sík, jól belátható területén a patások közül az az állat marad életben, amelyik gyorsabban el tud szaladni a ragadozója elől. Az állatok becserkészését hajnalban vagy késő délután érdemes kezdeni, mivel a forróság elől menekülvén a növények árnyékában hűsölnek, keveset vándorolnak. A szafari vezetői ismerik az állatok kedvenc tartózkodási helyeit, fő vonulási útvonalaikat, így biztosan lencsevégre kaphatunk olyan állatokat testközelből is, amelyeket a gyerekmesékből, a tankönyvek lapjairól, vagy csak természetfilmekből ismerünk.
A nagy növényevők közül hiányoznak az elefántok, mivel a park területe túl kicsi a táplálékigényeikhez, továbbá vándorlásuk korlátozása miatt igencsak tönkre tennék a tájat. Láthatunk viszont zsiráfcsaládokat. Megtudhatjuk, hogy a kék színű nyelvükkel a letépett levelekből nyerik a folyadékot, bivalyerős szívük van, az emlősök között a legmagasabb a vérnyomásuk, és a nyakukat sem kell tartani, ezt ínszövet biztosítja, ám a fő-, vagyis nyakhajtáshoz már izommunkára van szükségük.
Ha óvatosan haladunk, fehér orrszarvúak békés legelését vehetjük szemügyre, akiket nem fenyeget a kínaiak, vietnámiak hiedelme, miszerint tülkük megőrölve immunerősítő, és a reuma ellen is jótékony, noha bebizonyosodott, hogy ugyanabból az anyagból, keratinból épül fel, mint a körmünk vagy a hajunk.
Nehéz fotózni gyorsaságuk miatt a karcsú impalákat és a sokfajta gazellát, kudut. A nyársas antilopok képesek a testhőmérsékletük 10 °C-os emelkedését is elviselni. Néha látványos harcot is láthatunk tőlük, amellyel a vezérbika fejezi ki a rangsorban lévő elsőbbségét a hatalmat átvenni próbálkozó hímmel szemben.
A varacskosdisznók családostul, felemelt farokkal csörtetnek a cserjék között, majd letérdelve legelnek, mivel nyakuk rövid, a lábaik pedig hosszabbak. Az esős évszakban szeretnek a paraziták elleni védekezésként a sárban hemperegni.
A bivalyok – ahogyan az orrszarvúak – közelében sem tanácsos kiszállni egy közeli fotóra, mert kitűnő a szaglásuk, hamar támadásba lendülhetnek. A zebrák csoportosan élő állatok, csíkjukról épp az ELTE kutatói derítették ki, hogy azért nem csípik őket annyira a rovarok (böglyök), mert a fekete-fehér csíkhatároknál fellépő hőmérsékletkontraszt megzavarja hőérzékelésüket, és így nehezebben találják meg a bőr alatt futó ereket, mivel a zebrák vérében lévő fehérjék a peték képzéséhez elengedhetetlenek.
A struccok szinte a park egész területén előfordulnak. A strucc a legnagyobb testű ma is élő madárfaj. Szeret a növényevő patások közelében lenni, a fű legelése során felbukkanó férgeket, rovarokat is szívesen megeszi. A hím a tojók társaságában bóklászik. Ha viszont a nősténynek fiókái vannak, akkor jobb, ha távolabbról nézzük őket.
A ragadozókat a hiénák és a sakálok képviselik a parkban, akik a keselyűkkel együtt fontos „köztisztasági munkát” látnak el azáltal, hogy megeszik a dögöket.
A rezervátumok létrehozásával igaz, hogy csak kevés állatot és területet tudunk megvédeni, de ezeken a helyeken valóban biztosítani lehet a természetes szavanna élőhelyek és ökoszisztémák fennmaradását.
Feladat
A következő totó a szavanna állatvilágáról szól. Válaszd ki az egyes kérdésekhez tartozó helyes válaszokat!
- Melyik sorban vannak a szavanna állatai?
- a. lajhár, antilop, elefánt
- b. nyala, orrszarvú, zsiráf
- c. hiéna, dik-dik antilop, sisakos kazuár
- A szavannán jellemzőek a bozóttüzek. Mi igaz ezzel kapcsolatban?
- a. A bozóttüzek hasznosak, ugyanis nélkülük a szavanna elbokrosodna, illetve tüskés bozótos növekedne a fűtenger helyén.
- b. A tűz a szavanna fáira is nagyon veszélyes a vékony kérgük miatt.
- c. A bozóttűz a szavannán természetes módon nem keletkezhet, csak az emberek által előidézett módon.
- Miért nevezzük a szavanna egyik fűféléjét elefántfűnek?
- a. Mert az elefántok kedvenc csemegéje.
- b. Az ormányukkal az elefántok jól meg tudják ragadni.
- c. Mert az elnevezés a fű magasra növésére vonatkozik, akár 1-2 méteresre is nőhetnek.
- Mi jellemző a szavannák talajára?
- a. A talaja tápanyagokban gazdagabb, mint az esőerdő talaja.
- b. A talajt a szélerózió a fűborítás miatt nem veszélyezteti.
- c. A szavanna őshonos patás állatainak taposása nagyon ártalmas.
- Melyik állítás igaz a szavannákra?
- a. A szavannák közül az afrikai a legfajgazdagabb.
- b. Lebontó szervezetek nem élnek a szavanna ökoszisztémájában.
- c. A szavannák területe növekszik a sivatagok területének öntözése miatt.
- Milyen leg nem igaz az afrikai szavannára?
- Itt él a legnagyobb tömegű emlős.
- Itt él a legnagyobb testű madár.
- Itt él a legmagasabb testű emlős.
- Mi nem jellemző az afrikai szavanna őshonos növényzetére?
- a. A pozsgás, vagyis nagy vízmegtartó képességgel rendelkező növényei a kutyatejfélék.
- b. Az eukaliptuszfajok jól tűrik a szárazságot, fájuk papír készítésre is rendkívül jó alapanyagot szolgáltat.
- c. A majomkenyérfák hordószerű törzsükben sok vizet tudnak raktározni.
- Milyen nevű fa nem él az afrikai szavannán?
- a. Szalámifa
- b. Majomkenyérfa
- c. Szivarfa
- Mi jellemző a foltos hiénákra?
- a. Az utódokat a hiéna csapat közösen neveli, a rokon kölykök csak egymással nem agresszívak.
- b. Csapatban vadászva akár a nagytestű állatokat is el tudják ejteni.
- c. Ínségesebb időszakokat vándorlás, új táplálkozási hely keresése helyett koplalással töltik.
- Mi jellemző a szavannák királyára, az oroszlánra?
- a. Hosszan tudja üldözni a zsákmányállatát.
- b. Rosszul lát a sötétben, ezért nappal vadászik.
- c. Ugyan a csúcsragadozók közé tartozik, de a krokodilok természetes ellenségei a foltos hiénák.
A feladat szövege (letöltés)
A feladat megoldása (link)
