Mangroveerdők

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
A mangroveerdők az Egyenlítőtől északi és déli irányban kb. 30o távolságban találhatók a tenger és a szárazföld találkozásánál. Ez az élőhely az árapályzónában fekszik, igen kemény életfeltételeket kínál az itt élő vegetációnak és lakóinak.

A veszélyeztetett mangroveerdők világa – Dél-Ázsia

Elhelyezkedés

A képek készítésének helyei (Google Maps)

Földrajzi leírás

A mangroveerdők az Egyenlítőtől északi és déli irányban kb. 30o távolságban találhatók a tenger és a szárazföld találkozásánál. Ez az élőhely az árapályzónában fekszik, igen kemény életfeltételeket kínál az itt élő vegetációnak és lakóinak.

A mangrove az árapályzónában (letöltés) (letöltés)

A víz ugyan alacsonyabb sótartalmú, mint a környező tenger a kontinensről érkező vízfolyások miatt, de a mangrovefák levelein megjelenik a sómirigyeik által kiválasztott só.

Légzőgyökerek segítik a mangroveerdő életét a gyakori vízborítás miatt (Negombo-lagúna). (letöltés)

A másik kihívás az oxigénben szegény iszap, ezért a fák különleges léggyökérrendszert fejlesztettek ki, amelyek az iszapból tömegesen kinőve egy kusza, szinte áthatolhatatlan labirintust alakítanak ki, amelyben igen nehezen képes gyalogosan közlekedni az ember. Nem csoda, hogy az itt élők csónakkal járják a vidéket rákok, halak, tenger gyümölcsei után kutatva, vagy mézet, tüzelőnek vagy építőanyagnak szánt fát gyűjtve, de gyógyító növényeket is gyűjtenek. Nem veszélytelen a vállalkozásuk.

A mangroveerdő növényzete ugyan fajszegény, de annál gazdagabb az állatvilága, krokodilok lapulnak a gyökerek között, de ragadozó piranhák (piráják) számos faja is él a mocsaras területen. Az állatok egy része (rákok, halak, krokodilok, mangrovegém) folyamatosan itt él, de az állatok nagy része (pl. medúzák, halak, madarak) csak „ingázó”, táplálkozni jönnek vagy „bölcsőnek” használják a védett környezetet (pl. cápák, halak, teknősök), amíg meg nem erősödnek a nyílt vízi óceáni életre, vagy biztonságos alvóhelynek használják (pl. indiai óriás repülőkutyák).

Nagyon sok állatnak jelent táplálékforrást a mangroveerdő. (letöltés)

A mangrovefák életközösségét rengeteg veszély fenyegeti. Sok befektető csak haszontalan erdőt lát benne, amit ki kell irtani, hogy a helyükön szállodákat, rákfarmokat, olajpálma- vagy egyéb ültetvényeket hozzanak létre. Pedig a mangroveerdőknek hatalmas szerepük van a partvonal védelmében. Egyrészt elég szeles a terület a tenger és a szárazföld eltérő felmelegedéséből következően, de az erdő jól védi a szárazföld partvonalát a kialakuló viharoktól. Másrészt jó szolgálatot jelent a cunamik okozta károk ellen is. Sajnos a 2004. december 26-án Thaiföldre lecsapó cunami okozta hatalmas hullám azért tudott akkora pusztítást okozni, mert ekkorra Thaiföld mangroveerdőinek 87%-át már kivágták. 

A trópusi, szubtrópusi területek tengerpartjainak szegélyén természetes növénytársulásként mangroveerdők húzódnak. (letöltés)
Mangrove újratelepítés (letöltés)
Sok tengerparti országban programok indultak a mangroveerdők visszatelepítésére, hogy csökkentsék a cunamik pusztító hatását. (letöltés)

Fontos az erdő abból a szempontból is, hogy a gyökerek között felhalmozódó iszapban sok  szárazföldről bekerülő szennyezőanyag szűrődik ki, amit a nagyon sokféle alga-, baktérium- és gombafaj bontogat le szervetlen anyaggá, vagy éppen sejtjeikben végleg kivonják a vízből, ezzel sok állatot védenek a pusztulástól.

Szerencsére az emberek sok helyen védelmük alá vették ezt az életközösséget, és sok része már UNESCO védelem alá is tartozik.

A szövevényes vízi világban csónakkal lehet közlekedni. (letöltés)

Feladat

A tengerrel kapcsolatos hiányos állítások, egy szövegdobozban pedig fogalmak olvashatók. A szavakat párosítani kell az állításokkal. Vigyázz, több szó van, mint állítás!

Állítások

  • 1. Az Amazonas folyón a … segítette a kontinens belsejének megismerését, ma azonban a szörfösöknek nagy kihívást jelent.
  • 2. A tengervíz műanyagszennyezéséhez a … jelentősen hozzájárulnak.
  • 3. Az abráziós partfal előterében … idején nyugodtan túrázhatunk.
  • 4. … a legforgalmasabb kikötő a Földön, emellett hatalmas olajfinomító-kapacitása és logisztikai szerepe van.
  • 5. A kontinensek tengerparti városaiban a … okozhatja az azonos szélességi körön mért átlagos évi középhőmérséklettől való eltérést.
  • 6. A tölcsér alakú Fundy-öbölben … idején a vízszint magassága elérheti a 16 métert is, amely egyedülálló jelenség a Földön.
  • 7. A hullámok több tonna erővel csapódnak a sziklafalnak, amely során az … part egyre jobban pusztul.
  • 8. Az óceán mellett 1600 km hosszan húzódó, majdnem magyarországnyi területű, a szél által kialakított többszáz méter magas homokdűnékkel tarkított Namib-sivatag kialakulásában a … vett részt.
  • 9. A tengertől mesterségesen, gátak segítségével elfoglalt terület a …, amelyen településeket, mezőgazdasági területeket, kikötőket, reptereket, sportpályákat is létrehozhatnak.
  • 10. A mangroveerdők fontos szerepet tölthetnek be a tenger alatt kipattanó földrengések vagy vulkánkitörések miatt keletkező … pusztító hatásának megakadályozásában.

Választható szavak

dagály, szívószálak, hullámmorajlás, apály, polder, self, vonóhálók, hullámzás, magasvíz, PET-palackok, tengeráramlás, Humboldt-áramlás, hullámtörés, cunami, Benguela-áramlás, pozitív anomália, Rotterdam, abráziós, pororoca jelenség, Szingapúr, vihardagály, negatív anomália, vízhozam

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Kiemelt írások

Taníts érdekesen érdekeset!

Tonlé Sap

A kambodzsai Tonlé Sap Délkelet-Ázsia legnagyobb tava, ami összeköttetésben áll a a Mekonggal. Az itt élő emberek a vízen, a vízzel együtt élik mindennapjaikat.

Taníts érdekesen érdekeset!

Sóbányászat

Az etiópiai Danakil-mélyföldön van a Föld jelenleg ismert legsósabb vizű tava, aminek medencéje a Vörös-tengertől gátolódott el egy vulkánkitörés következtében. A bepárlódó só bányászata és elszállítása keserves munka.

Taníts érdekesen érdekeset!

Magtároló

Egy olyan épületet nézünk meg, amelyet a berberek emeltek élelmiszereik raktározására, hiszen ezen a Szahara peremén lévő, már alig termékeny területen élet-halál kérdése volt a termények biztos tárolása.