Minél közelebb az istenhez – Mexikó
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
A mezoamerikai népcsoportokhoz több piramis építése is tartozik. A maják több évezreden keresztül éltek a Yucatán-félszigeten, és hoztak létre kisebb-nagyobb városokat. A maja civilizáció a 4–10. század között élte virágkorát. Ebben az időszakban tehát olyan népes városállamok alakultak ki, amelyek az akkori világ legnagyobbjai közé tartoztak.
A maja építészet legjellemzőbb épületei közé a piramisépítmények tartoztak, amelyeket a város centrumában helyeztek el. Az épületeket kőből és vályogból építették, és gyakran mésszel kevert földdel vonták be, hogy festhető felületet alakítsanak ki. Sokszor piros színnel festették be az oldalakat, amely a véráldozatra emlékeztette az embereket. A legtöbbször lépcsősen kialakított piramisok tetejére nagyon meredek lépcsősoron lehetett felmenni. Jó erőben kellett lennie a papoknak, ha napjában többször meg akarták mászni. Jó pár lépcsőfok után az embernek akadozhat a légzése, a tűző napsütés, vagy az éppen szakadó eső sem könnyíti meg a feljutást. Ma a turistáknak kötelet feszítettek ki, amelyen felhúzhatják magukat, vagy jaguárjárásban, tehát négykézláb érhetjük el a tetőszintet.
A piramisok tetején valamelyik istennek emelt templomhoz, vagy egy főméltóságnak kialakított szentélyhez juthatunk. A piramisnak a védelmi szerep mellett az volt az alapfunkciója, hogy a templom-szentélyük közelebb legyen az isteneikhez. A piramisok tetején lévő templomoknak nem volt ablaka, így bent állandóan félhomály és hűvös volt, csak az ajtókon jöhetett be a fény. A mésszel összeragasztott kövekből felépült falakat szobrokkal, domborművekkel, vagy murálokkal (falfestményekkel) díszítették.
Cholulában van az Újvilág legnagyobb piramisa 66 méteres magasságával. A Guiness-rekordok könyvébe is „beírta magát” a Nagy piramis azzal, hogy a Föld legnagyobb térfogatú piramisa. Az épületetkomplexum négy fázisban épült a Kr. e. 3. századtól a Kr. sz. 9. századig. Fő építőanyaga a környéken fejtett kövek mellett az obszidián és a kerámia törmeléket is tartalmazó vályogtégla volt.
Az évszázadok során több piramist építettek egymásra úgy, hogy az újabb piramist ráépítették a korábbira.
Az 1931-ben indult ásatások során nyolc kilométer hosszú alagúthálózatot tártak fel a piramis belsejében. 7,6 méter mélyen itt találták meg a leghosszabb falfestményt Mexikóban, a Kolumbusz előtti időkből. Egy lakomát ábrázol, amelyen pulquét isznak az emberek.
A hatalmas piramis nagy része földdel van borítva, amelynek több oka lehetett: vagy az elhagyatott piramist benőtte a növényzet, vagy az őslakosok rejtették el az ellenséges törzsek szeme elől. Ma a tetején egy 1594-ben a spanyol hódítók által emelt katolikus templom áll. Cortés rendelte el a felépítését, talán mert nem látta a piramist a dombban, vagy azért éppen.
Palenque ősi maja városát az esőerdő az 1700-as évekig rejtette el, amikor is a spanyolok felfedezték. A romváros számos piramisa közül kiemelkedik a Feliratok templomának nevezett régészeti emlék. A nevét a szentély falait borító hieroglifákkal telerótt táblákról kapta. A piramis Kr. sz. 683-ban, Pakal (teljes nevén K’inich Janaab’ Pakal) király utasítására épült.
Sokáig azt hitték, hogy a piramisok „csak” a templomok elhelyezését és a rituális áldozások helyszínét szolgálták. Azonban éppen a Feliratok templománál találták meg 1949-ben azt a lejáratot, amely Pakal király sírkamrájába vezetett. Az uralkodó maga rendelte el az építkezést, hogy az később nyughelyéül szolgáljon. A nyolcteraszos, 25 méter magas piramis belsejében lévő kripta bejáratánál 5 személy holttestét fedezték fel, akiket rituális szertartás keretében áldoztak fel, hogy az uralkodót túlvilági útjára kísérjék. A sírban találták meg Pakal király 340 darab zöld jádekőből összeillesztett halotti maszkját. Tehát a piramisok sírként is szolgálhattak, akár az egyiptomi piramisok.
Uxmal romváros szintén a Yucatán-félsziget esőerdőjében található. Eredeti neve Oxmal, azaz háromszor alapított várost jelent. Ez igaz is, hiszen a település sokszor cserélt gazdát, és minden időben építettek hozzá valamit. A helyet a 38 méter magasságra törő Jós, vagy Varázslónak nevezett piramisa uralja. Ránézésre még monumentálisabbnak tűnik, mert teraszok nem tagolják, ahogy a többi piramisnál megszoktuk. Az alaprajza is eltér a többi piramistól, nem négyszög, hanem ovális alapú, akár a parasztkunyhók voltak egykor. Egy óriási csonkagúla magasodik az esőerdő fölé. Szörnyű meredek, és kétszer annyi lépcsősor vezet fel a tetejére, mint a Feliratok templomához.
A piramis építéséhez egy legenda is fűződik, amit a helyi vezetők szívesen mesélnek el a turistáknak (a feladat erről szól).
A piramisok igen sok megborzongató maja hagyománynak lehettek helyszínei. A városok élete, gazdasága nagyban függött a természeti erőktől, időjárási elemektől. Ezért számos isten született: például Chac az esőisten, Kinich Ahau a Nap istene, Huracán, a tűz istene, a Tollaskígyó (Quetzalcóatl) istenség, aki egyben a szél istene is volt. Ezeknek az isteneknek a kegyeit újra és újra el kellett nyerni, vagy éppen az ártó isteneket ki kellett engesztelni. A maják valamennyi istenüknek igyekeztek templomot emelni a piramisok tetején. A templomok előtti részen kerültek az oltárkőre a feláldozni szánt állatok, és emberek! Azok a szertartások voltak a legértékesebbek, ahol obszidián késsel vágták ki az áldozatok szívét több más módszer mellett (például legurítás a lépcsőn, megnyúzás, véráldozással járó öncsonkítások). Ezek az első hallásra kegyetlennek tűnő áldozati módok – hitük szerint – biztosíthatták a népük boldogulását, a természeti csapások elkerülését, a mindennapi betevőjük megtermelését.
Feladat
Egészítsd ki a szövegrészletet, ami a Varázsló piramisáról szól!
Élt Uxmal közelében egy öregasszony, aki gyereket szeretett volna. Ezért a kunyhója sarkába egy ..1.. helyezett el, és pár nap múlva megszületett a gyermeke, aki egy …2… volt. Az öregasszony, aki mellesleg …3… volt, egy éven át gondozta a gyereket. Amikor annyi tudást és képességet szerzett, mint egy felnőtt, akkor elküldte fiát Uxmal …4… uralkodójához azzal, hogy …5… Az első feladat egy nagyon nehéz kő felemelése volt, amit a kisfiú a titokzatos ereje segítségével teljesített. A második próba egy piramis építése volt …6… alatt! A kisember ezt is teljesítette, aki …6… után egy hatalmas piramis tetején lévő templomban ébredt fel. Az uralkodó, aki hatalmát már igen féltette, feladta az utolsó leckét. A versenyző fején kellett eltörni egy …7… Az öregasszony ekkor is segített a fiának. Amikor ő került sorra, az uralkodó …8… Az alattvalók …9…. a fiú győzelmének. Az emberek varázslónak kiáltották ki, és …10…
- a. tojást, b. babot
- a. törpe, b. óriás
- a. isten, b. varázsló
- a. gonosz, b. ostoba
- a. mérje össze vele az erejét, b. ajándékot vigyen neki
- a. 1 hét, b. 1 nap
- a. diót, b. dinnyét
- a. fején hatalmas púp nőtt, b. feje kettéhasadt
- a. örültek, b. nem örültek
- a. elkergették a városból, b. uralkodójuknak választották meg.
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
