Nemzetközi kutatások eredményeképpen bebizonyosodni látszik, hogy az ózonpajzs felépülése lassulhat a gyorsan lebomló klórtartalmú vegyületek egyre nagyobb kibocsátása miatt.
A nemzetközi egyezmények, többek között a Montreali Jegyzőkönyv (1987) hatására a lassan bomló hidrogénezett klórtartalmú vegyületek kibocsátását az aláíró országok csökkentették. Ennek eredményeképpen az ózonpajzs elkezdett felépülni. A Meteorológiai Világszervezet jelentése (2006) alapján az ózonernyő olyan mértékű pusztulása, mint az 1990-es években volt, nem tapasztalható.
A gyorsan bomló klórtartalmú vegyületek kibocsátását viszont nem szabályozza a jegyzőkönyv. A legújabb kutatások alapján kiderül, hogy többek között a diklór-metán mennyisége az utóbbi évtizedben 60%-kal nőtt a troposzférában. Ezt a mérgező gázt a PVC gyártásához és festékek lemaratására használják. Mivel a PVC felhasználási köre és termelése nőtt – elsősorban a mezőgazdaságban, például fóliákhoz – az ózont károsító klórtartalmú vegyület kibocsátása is nőtt. Ezidáig a tudósok azt gondolták, hogy a vegyület a sztratoszférába érve lebomlik, de a legújabb kutatások rámutattak arra, hogy feljuthat a troposzféra felső 10-12 km-es magasságáig is.
A Kelet- és Délkelet-Ázsiában történt mérések eredményképpen látható, hogy a főként Kínából származó gáz a Csendes-óceán keleti régióiba kerül, majd Malajzia térségében a felső troposzférába száll. A sztratoszférába kerülve pedig közvetlenül károsíthatja az ózonréteget. A kutatás vezetője szerint a mostani előrejelzések alapján az ózonpajzs 2050 környékére állhat helyre. Viszont ezt a folyamatot a gyorsan bomló klórtartalmú vegyületek növekvő kibocsátása 20-30 évvel késleltetheti.
