Lakótornyok

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
A Kaukázusban lévő grúziai svzán falvakban a 9–13. században különleges lakótornyokat építettek a családok a környékbeli kövekből. Ezekben az építményekben tárolták az értékeiket, az élelmiszereket, de vendégszállásként is használták.

Égbetörő szván tornyok a Kaukázusban – Mestia, Ushguli, Grúzia

Elhelyezkedés

Mestia és Ushguli fekvése Grúziában (Google Maps)

Földrajzi leírás

A Kaukázus hegyláncai között megbúvó települések méltán érdemlik ki a turisták, kutatók figyelmét. Egy különleges építészeti stílus honosodott meg a 9–13. század közötti időkben, a tornyok építése.

A falvak ma is csak nehezen, egyikük-másikuk csak terepjáróval, köves-gödrös földúton közelíthetők meg. Mestiából, Szvanéti tartomány központjából alig 50 km-re van Ushguli, a szván tornyok világának egyik, alig 200 főt számláló települése, de mégis 3 órát tarthat az út, persze szigorúan jó időben… A település már 1996-ban UNESCO Világörökségi címet kapott, de szinte senki sem tudta megcsodálni a különleges építményeket, mert a járhatatlan utak mellett rablóbandák leselkedtek a látogatókra. Hogy mennyire elzárt hely, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy csak 2010-es években gyulladt ki a villany a helyiek házaiban.

Mestia látképe a lakótornyokkal (letöltés)
Mestia jellegzetességei a lakótornyok. (letöltés)

A szvánok mindig is ügyes, rátermett harcosok voltak, a lovagiasság szabálya szerint cselekedtek, közösen döntöttek a vitás, vagy a közösséget érintő kérdésekben. Nagyon speciálisan kezdtek építkezni: lakóházaikhoz szervesen csatlakozó lakótornyot építettek. Ezen tornyok feladata igen sokrétű volt. Részben a családok gazdagságát jelezte, a területükre betörő ellenségeik elől is ide menekültek. A tornyokban helyezték el az emberek az értékeiket, ékszereket, ikonokat, templomi relikviákat a Grúziát ért külső támadások idején. A szvanéti régióba ugyanis nem nagyon merészkedtek be idegenek a nehezen járható terep, a kemény időjárás, a harcias szván nép, no meg a tornyok által nyújtott stratégiai előny miatt. A tornyok biztonságot jelentettek a lavinákkal szemben is. A szvánok szokásához tartozott a vérbosszú is, így menedéket nyújtott vérbosszú időszaka alatt. Az épületbe csak külső létrán lehetett a felső emeleten bejutni.

A tornyok bejáratát magasan helyezték el, amelyekhez csak létrán lehet feljutni. (letöltés)
A vaskos ajtók is hozzájárultak a tornyok védelméhez. (letöltés)

Egy átlagos torony 20-25 méter magas volt, és 4-5 emeletesre építették. Az első két szinten voltak az istállók, ahová a juhok, kecskék voltak elszállásolva. A harmadik emeleten rendezték be a lakószobát, itt volt a tűzhely is. A tűz felett lógott egy kovácsoltvas lánc, amely szimbolikusan az eget és a földet kapcsolja össze, és erre esküdtek a vérbosszú elengedéséhez.

A tornyokban az edénytartó láncokat csak az adott nemzetség kovácsai készíthették. (letöltés)

A legfölső szinteken tartották a kincseket, a fegyvereket, itt volt az éléskamra, de itt szállásolták el a vendégeket is. A felső szinten építettek egy kiugró erkélyt is védekezés céljából. Az egyes emeletek között létrán közlekedtek, ahogy ma is teszik.

Az egyes szintekre felhúzható létrákon lehet feljutni. (letöltés)
Két szintet összekötő létra (letöltés)

Tartószerkezetnek tölgyfagerendákat használtak, a járólapok fenyőfából vannak. A köveket mészhabarccsal illesztették össze. A kis lőrés-ablakok csak a tűzfegyverek elterjedésével jelentek meg a tornyokon. A tornyoknak egy éven belül kellett elkészülnie, mert úgy tartották, különben gyenge lesz. Az építőkövek elég nehezek voltak, így az egész nemzetségnek ki kellett vennie a részét a munkából. A tornyok tervezői, építésvezetői egy „kasztban” voltak, a tudás apáról fiúra szállt. 

Kilátás Mestiára egy torony tetejéről (letöltés)
Ushguli tornyainak egy része már nagyon romos állapotban van. (letöltés)

Ma a tornyok többségét a „háziak” múzeumnak rendezik be egy kis bevétel reményében a turistáktól. A tetejükről gyönyörű kilátás nyílik a Kaukázus többezres csúcsaira.

A tornyok és a táj látképe sok turistát vonz, így a település lakóinak egy része már a turizmusból él. (letöltés)
A lakótornyok ma már az UNESCO Világörökség részei, így állagmegóvásukra egyre több figyelmet fordítanak. (letöltés)

Feladat

Egészítsd ki a Kaukázusról szóló szöveget a tankönyv és atlasz segítségével!

A Kaukázus az …1.…-hegységrendszer tagja. A …2… végétől tartó szerkezeti mozgások hozták létre. Az Afrikai-lemezről letöredezett mikrolemezek és az …3…-lemez összeütközése ma sem fejeződött be. A harmad és negyedidőszakban is működtek  …4…  a területén, mint a Kazbek. A …4… tevékenység miatt a felszín alatt tetemes …5… képződtek. A kísérővulkáni tevékenységek miatt nagy ásványtartalmú …6… törnek a felszínre. A hegység formakincsének kialakításában (pl. kárfülkék) nagy szerepe volt az/a …7… . A jégkorszak idején óriási kiterjedésű …8… mára jelentősen visszahúzódtak. A Kaukázus középidei mészkővidékén jött létre a Föld legmélyebb …9… . A Magas-Kaukázusban a …10… 3000 méteren húzódik. A leeső 6-9 m vastag hóból telente 1 méter vastag …11…  keletkezik, amiből a gleccser jege is kialakul. A hegységben van Grúzia legmagasabb csúcsa az 5201 méter magas …12… A hegységnek …13… szerepe is van, hiszen elválasztja egymástól a Fekete-tenger és a Kaszpi-tó felé futó vízfolyásokat. A jelenleg is tartó földtani mozgások miatt gyakoriak a …14…, és a hegység évente akár 1 cm-rel is …15…

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Kiemelt írások

Taníts érdekesen érdekeset!

Tonlé Sap

A kambodzsai Tonlé Sap Délkelet-Ázsia legnagyobb tava, ami összeköttetésben áll a a Mekonggal. Az itt élő emberek a vízen, a vízzel együtt élik mindennapjaikat.

Taníts érdekesen érdekeset!

Sóbányászat

Az etiópiai Danakil-mélyföldön van a Föld jelenleg ismert legsósabb vizű tava, aminek medencéje a Vörös-tengertől gátolódott el egy vulkánkitörés következtében. A bepárlódó só bányászata és elszállítása keserves munka.

Taníts érdekesen érdekeset!

Magtároló

Egy olyan épületet nézünk meg, amelyet a berberek emeltek élelmiszereik raktározására, hiszen ezen a Szahara peremén lévő, már alig termékeny területen élet-halál kérdése volt a termények biztos tárolása.