Kooperatív módszerre épülő, IKT-alapú földrajzóra

Felszínfejlődés egy magashegységi táj példáján

Az alábbi kooperatív módszerre épülő, IKT-alapú földrajzórát egy 45 perces tanóra keretében 7. osztályos diákok számára terveztem meg. A feladatlapot a felszínfejlődés egy magashegységi táj példájára állítottam össze, amelynek megoldásához a tanulóknak az internetkapcsolat mellett az alábbi eszközök valamelyikére lesz szüksége: táblagép, személyi számítógép, laptop. A tanulási-tanítási folyamat a tanulók közötti együttműködésekre épít, a diákok egész órán át team-munkában dolgoznak, összehangoltan, munkamegosztásban, egymás eredményeit felhasználva oldják meg a feladatokat.

A tanóra tematikai felépítése

Az első feladat elkezdése előtt a tanár 4 fős csoportokra osztja az osztály tanulóit. Minden csoport számára elküldi e-mailben az online elérhető Google Docs linket, amely a csoportok számára megoldandó feladatlapot és a forrásokhoz tartozó linkeket tartalmazza.

1. feladat

A feladat első részében (a.) minden csoportnak négy szövegrészletet kell feldogoznia, azaz minden diák egy-egy szöveggel foglalkozik. Az első szöveg általános ismertetést nyújt a jellegzetes felszínformákról, amíg a többi három egy-egy magashegységi tájat mutat be. Az olvasott információk alapján a diákoknak válaszolniuk kell a feladatban szereplő kérdésekre, valamint ki kell tölteniük a kérdések alatt található táblázatot. A tanulók megoldásaikat egy közös, online is elérhető word dokumentumban összegzik.

A b.) feladatrészben található táblázat utolsó oszlopába az adott hegységre vonatkozó legmagasabb csúcsok nevét és magassági értékét kell rögzíteniük, amit az interneten való keresés során határoznak meg.

A c.) feladatrészben az olvasott szövegrészletek és a kitöltött táblázat felhasználásával, közös megbeszélés és együttműködés révén kollaboratív információcsere történik: a tanulócsoportoknak igaz állításokat kell megfogalmazniuk úgy, hogy azok valóságtartalma az Andokra, a Tien-San-ra és az Alpokra egyaránt igaz legyen.

A d.) feladatrészben a diákok a Google Earth program használatával ismerkedhetnek meg. A feladatlapon szereplő térképen bejelölik a b.) feladatrészben megkeresett legmagasabb csúcsok nevét és magassági értékét.

Az e.) feladatrészben a tanulócsoportok két YouTube-on elérhető videót néznek meg. Az első videó egy kontinentális és egy óceáni kőzetlemez ütközését demonstrálja, amíg a második videó két kontinentális kőzetlemez ütközését mutatja be. A tanulóknak közös megbeszélést követően el kell dönteniük, hogy a videók melyik három hegység (Alpok, Andok, Tien-san) keletkezését szemlélteti, valamint válaszaikat indoklással is alá kell támasztaniuk.

A feladat f.) részében a tanulócsoportoknak a videóban megfigyelt jelenségek és a már korábban, az a.) feladatrészben elolvasott információk alapján 4 db sematikus ábrát kell készíteniük Paint program segítségével, melyek az alábbi folyamatokat szemléltetik: kontinentális és óceáni lemez ütközése, két kontinentális kőzetlemez ütközése, álló redő keletkezése, fekvő redő keletkezése. A rajzokat a diákok közös megbeszélést követően munkamegosztással készítik el.

2. feladat

A feladat első lépéseként a tanulócsoportoknak a külső erők felszínformáló tevékenységét bemutató videót figyelmesen meg kell nézniük. A videó elérhető a MozaWeb és a Youtube oldal videótárában is.

A továbbiakban a csoportoknak meg kell nyitniuk a Learningapps.org weboldalán szereplő feladatot, amiben a tanulók együttműködve, közös megbeszélés (indoklás, érvelés) során párosítják az egyes külső erőket az általuk átformált felszíneket bemutató fotókkal. A feladatban szereplő képeket a diákok bal kattintással tudják nagyítani. A párok kialakítását követően a csoportok egy gombnyomással ellenőrizhetik munkájuk helyességét, illetve kijavíthatják a hibáikat is.

3. feladat

A tanulóknak a feladat megoldása során kollaboratív módszer alkalmazásával kell megismerniük és egyben felismerniük a Himaláját és a Mount Everestet. A tanár a hegységről 4 különböző információforrást biztost a tanulócsoportok számára: YouTube videót a Himalája keletkezéséről, szövegrészletet a Mount Everestről, Himalája felszínét bemutató 6 db fényképet és a Himalája állatvilágát szemléltető 6 db fotót. Fenti források Google Docs linken történő megosztását követően a diákoknak csoportonként fel kell dolgozniuk a kiadott anyagokat, valamint a legfontosabb információkat egy közös, online is elérhető word dokumentumban kell rögzíteniük, amiben nemcsak a számukra levont kulcsfontosságú jellemzőket és jellegzetességeket kell leírniuk, hanem még a kiadott anyagokhoz kapcsolódó kérdésekre is válaszolniuk kell. Az egyes alfeladatrészek feldolgozását követően a tanulók megosztják egymással a munkáikat, és elmondják az elsajátított új ismereteket és következtetésiket a többiek számára. Az összes információforrás feldolgozása és kiértékelése után a tanulóknak tudásuk megosztásával, érvek és ellenérvek összegzésével el kell dönteniük, hogy az általuk megismert hegység, valamint melyik lehet az a csúcs, melyről a kiadott szövegrészlet is szól.

Felszínfejlődés egy magashegységi táj példáján – tanulói feladatlap

1. feladat

A csoport minden tagja a böngészőjében nyisson meg egy-egy megadott linket! Olvassátok el az adott weboldalakon található szövegrészleteket! A szövegek elolvasását követően válaszoljatok a kérdésekre, és töltsétek ki az alábbi táblázatot! Munkáitokat egy közös, online is elérhető word dokumentumban összegezzétek!

Online szövegek elérhetősége:

• http://lazarus.elte.hu/hun/dolgozo/jesus/gyerterk/princ/alapism/alap5/alap5-1.htm
• http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/alpok-takarok-gleccserek-csucsok
• http://tudasbazis.sulinet.hu/HU/termeszettudomanyok/foldrajz/regionalis-foldrajz/azsia-foldrajzi-kepe/azsiai-tajakon-magasabb-teruletek
• http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/regionalis-foldrajz/az-amerikai-kontinens-foldrajzi-kepe/del-amerika-tajai-szoveggyujtemeny

1. Válaszoljatok a kérdésekre!

• Mely alapvető felszínformákat különböztetjük meg tengerszint feleti magasságuk alapján?
• Milyen színnel jelölik ezeket a felszínformákat a domborzati térképeken?
• Mit nevezünk magashegységnek?

2. Töltsétek ki az alábbi táblázatot az elolvasott szövegrészletek alapján! Keressetek rá az interneten az adott hegységek legmagasabb pontjára, és rögzítsétek a táblázatban a csúcsok nevét a magassági értékek feltüntetésével!

3. Az olvasott szövegrészletek és a kitöltött táblázat segítségével írjatok igaz állításokat, amelyek egyaránt igazak az Andokra, a Tien-sanra és az Alpokra is!

4. Táblagépeiteken nyissátok meg a Google Earth programot! Elérhetősége: https://earth.google.com/web/

Ábrázoljátok a Google Earth program segítségével az alábbi térképen a b.) feladatrészben megkeresett, adott hegységekhez tartozó legmagasabb csúcsokat a magassági értékük feltüntetésével!

5. Tekintsétek meg az alábbi két videót! Döntsétek el, hogy az olvasott információk alapján melyik hegység(ek) képződését demonstrálja az adott folyamat! Válaszaitokat indokoljátok!

Videók elérhetősége:

• videó_1: https://youtu.be/VXSQCVsvBQ8
• videó_2: https://youtu.be/LUVZ65h8J4I

6. Paint program használatával készítsetek sematikus ábrákat, mely az alábbi folyamatokat vagy szerkezeti formák keletkezését bemutatják! A rajzokat munkamegosztás alapján készítsétek el!

Folyamatok:

• kontinentális és óceáni lemez ütközése
• kontinentális és kontinentális lemez ütközése
• álló redő
• fekvő redő

2. feladat

Nyissátok meg az alábbi linket, és figyelmesen tekintsétek meg a külső erők felszínformáló tevékenységét bemutató videót! Amennyiben a MozaWeb weboldalát nem tudjátok megnyitni, az alábbi YouTube-linkkel is elérhetitek a videót. (Mozaweb, YouTube)

Nyissátok meg az alábbi Learningapps.org weboldalon elérhető feladatot! A feladat során az egyes külső erőket és az általuk átformált felszíneket bemutató fotókat kell összepárosítanotok. A feladatban szereplő képeket bal kattintással tudjátok kinagyítani.

A párok kialakítását követően egy gombnyomással ellenőrizhetitek munkátok helyességét, illetve kijavíthatjátok az esetleges hibáitokat is.

3. feladat

Nyissátok meg az online elérhető Google Docs linket! A link „információcsokrot” tartalmaz egy számotokra még ismeretlen hegységről és annak legmagasabb csúcsáról. Első feladatotok, hogy csoportonként a legfontosabb olvasott és látott információkat egy Google Docs fájlban rögzítsétek, az adott témakörhöz kapcsolódó kérdéseket megválaszoljátok. Majd az egyes információforrások feldolgozását követően a megszerzett tudást társaitokkal meg kell osztanotok. Az elemzést és információátadást követően közös megbeszélés során, érvek és ellenérvek gyűjtése mellett döntsétek el, hogy melyik lehet az általatok megismert hegység és csúcs, amelyről a kiadott szövegrészlet is szól!

Az „információcsokor” tartalma:

1. Hegység keletkezését szemléltető YouTube videó
2. Hegységről és annak egyik csúcsáról szóló szövegrészlet
3. Hegység jellegzetes állatvilágát bemutató 6 db fotó
4. Hegység jellegzetes felszínformáit bemutató 6 db fotó

Kiadott szövegrészlet:

„A hegység minden hegymászó álma, de kétségtelenül ez a Föld legveszélyesebb kihívása és a leghalálosabb hegye. Ez a bolygónk egyik leghíresebb hegycsúcsa, amelyet minden ország minden gyereke ismer, azonban a felfedezésének története és azok az emberek, akik megpróbálták meghódítani, gyakran ismeretlenek a publikumnak. A gleccser szétdarabolódások miatt piramishoz hasonló alakú, mely két ázsiai ország határán fekszik, Kínáén és Nepálén. Ezt a csúcsot a világ egyik legcsodálatosabbjának és mégis a legtragikusabbjának, legveszélyesebb helyének tartják. Sziklás sziluettjei számos bátor és vakmerő embert csábítottak a csúcs elérésére. Sajnálatos módon azonban sokuk a havas és sziklás szirtek örök fogságában rekedtek.Több mint 235 hegymászó és helyi ember halt meg, miközben megpróbálta meghódítani a bolygó legmagasabb pontját, azonban a pontos számadat még ma is ismeretlen. A hegy magassága 8848 méter a tengerszint felett, és a lemezmozgások miatt évente 4 millimétert nő. További a nepáli földrengések megmozgathatják a hegyet és akár a magasságát is megváltoztathatják. A  világ tetejére való feljutás nem pár napi sétát jelent a csodaszép hófödte lejtőkön. A tapasztalatlan hegymászók, a bármilyen betegség minimum kockázatával rendelkező emberek számára az akklimatizációs időszak átlagos magasságban (az alaptáborban, 5100 méteren) néhány esetben 30-40 nap lehet, amíg az emberi test hozzá nem szokik a légnyomáshoz és az oxigénhiányhoz. Átlagosan, amikor turista úticélokról van szó, az egész mászás, a Kathmaduba való megérkezéstől a világ legmasabb pontjára való lépésig nagyjából 60 napot ölel fel. Amikor minden kész, nagyjából 7 napot vesz igénybe, hogy az alaptáborból a csúcsra érjünk. Ezután nagyjából 5 napig tart, amíg leérünk az alaptáborukba.1953-ban, mikor ez az emberiség számára kiemelkedő esemény történt, Kína lezárta a hegység látogatását és a világközösségnek csak évi egyetlen expedíciót engedélyezett. Együtt, az erős szelek által állandóan tépázva, mivel gyakran napokig egy helyen kellett maradniuk, Norgay és Hillary meghódította a világ csúcsát. Az eredményét Edmund Hillary II. Erzsébet királynő megkoronázásának dedikálta és ez a tökéletes ajándék volt ennek az egyesült királyságbeli eseménynek. Habár Hillary és Norgay csupán 15 percet töltött a hegy tetején, ez a 15 perc napjainkban csupán az első Holdbéli lépésekhez hasonlítható.”

Kiértékelendő kérdések és feladatok:

1. Hogyan, mikor és milyen folyamat által keletkezett a hegység?
2. Hol található a hegység? Milyen magas a legmagasabb pontja?
3. Milyen állatokat szemléltetnek a bemutatott fotók? Melyik földrajzi övben élhetnek?

1. Mely jellegzetes jég által alakított formákat szemléltetik a képek? Mely erők által keletkezhettek?

Megoldások

1. feladat

1.

alföld, dombság, középhegység és magashegység

alföld – zöld, dombság – sárga, barnássárga, középhegység – barna világosabb árnyalatai, magashegység – sötétbarna

1500 m-nél nagyobb tengerszint feletti magasságban fekvő terület.

2.

3. Igaz állítások például:

• Mindhárom hegység magashegység.
• A hegységképződés folyamata a kőzetlemezmozgásokra vezethetőek vissza, melyeket a belső erők hozzák létre.
• A kőzetburok anyagát és szerkezetét a külső erők módosítják.
• Mindhárom hegységben találkozhatunk üledékes kőzetekkel.
• Mindhárom hegység lánchegység.
• Az Andok, a Tien-san és az Alpok területén is láthatunk gleccsereket.
• A fagyaprózódás mindhárom hegység területén jelentős.
• A hegységképződés folyamata a harmadidőszakban is megfigyelhető volt.
• Az oldalirányú nyomóerők mindhárom hegység szerkezetének a kialakulásában meghatározó szerepet játszottak.
• A nagyszerkezeti egység anyaga redőkbe és takarókba préselődött.
• Mindhárom hegység más-más kontinensen helyezkedik el.

4. 

5. 

6. 

2. feladat

3. feladat

1. Az eurázsiai és az indiai kontinentális lemezek ütközésekor keletkezett az újidőben szubdukció során
2. Kína és Nepál határán, 8848 m
3. állatok: himalájai fényfácán, örvös medve, vörös macskamedve, pézsmaszarvas, vadkecske, hópárduc; éghajlatok: tundra, magashegységi és hideg mérsékelt övi éghajlat
4. kárfülke, kárpiramis, kártó, moréna, végmoréna, U-alakú völgy, jégkarc, firn, hófolyás, geliszoliflukció, talajkúszás, kőfolyás, fagyaprózódás, törmelékkúp; felszínformáló erők: belső erők, külső erők