Kecsak

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
A kecsek balinéz tánc, amit révületbe kerülő kórus által előadott szertartások kísérnek. A szertartás célja eredetileg ördögűzés és a gonosz szellemek visszaszorítása volt, ma turistaattrakció.

A balinéz révült kórustánc – Indonézia

Elhelyezkedés

Ubud fekvése Balin (Google Maps)

Földrajzi leírás

A kecsak táncot kísérő kórus azokból a balinéz hagyományos kórusokból alakult ki, amelyek a révületbe kerülő szertartásokat kísérték, ennek megfelelően a kecsak kórus énekesei gyakran maguk is révületbe esnek az előadás vége felé.

A férfiak koncentrikus körökben ülnek az előadás során. (letöltés)

A szertartás célja eredetileg ördögűzés és a gonosz szellemek visszaszorítása volt. Előadássá akkor vált, amikor 1930-ban beleépítették a Rámájana eposzának egy részletét.

Az előadás alatt a férfiak félmeztelenek, hagyományos fekete-fehér kockás szarongot viselnek. (letöltés)

Az előadásnak számos változata létezik a hindu falvakban, de mind a hindu mitológián alapszik.  Az előadás során láthatjuk Rama herceget, aki a feleségével, Szítával és Laksmanával (Ráma herceg fívére) az erdőben sétál, amikor egy óriás démon, Rahwana elrabolja a feleségét és a palotájába zárja. Ráma a Majomkirály segítségét kéri, hogy annak katonáival kiszabadíthassa szeretett feleségét a démon karjaiból. Hanumán a palotába is bemerészkedik, hogy megnyugtassa Szítát. A majomcsapat végül győzedelmeskedik a démonok katonái felett, és legyőzik a gonoszt. 

A küzdelem egyik mozgalmas jelenete (letöltés)

A táncot a szabad ég alatt alkonyatkor kezdik, és a sötétben lesz vége, ami fokozza a történet eseményeinek hatását. Erre azért is van szükség, mert nincs díszlet, csak a 30-50 férfiből álló kórus, akik 3-4 koncentrikus körben ülnek törökülésben a földön egy máglya körül. Felsőtestük csupasz, fekete-fehér kockás szarongot (derékra tekert ruhadarab) viselnek csak.

Az előadás végén a révületbe esett egyik táncos az izzó parázson táncol.  (letöltés)
A tűzön járást a pihenő táncos kormos lába jelzi. (letöltés)

Nincs tradicionális gamelan (ütős hangszerekből álló) zenekar sem, hanem a férfiak énekelnek végig igen érdekes módon: cak, cak, cak… csaka-csaka szavakat ismételve speciális ritmusban. Az emberhangú zenekart egy szólista vezeti, aki egyben a narrátor is. A táncosok a kör közepén „mesélik el” táncukkal a történetet. A férfikórus vibrálással előadott ütemes éneke igen érdekes ellentétben van a nőszereplők kifinomult, lassú, pantomimszerű mozgásával, amelynél minden kézmozdulatnak jelentése van. Az előadás csúcspontja a csata, a férfikórus a majomcsapatot képviseli.

Szíta hercegnő rabságban (letöltés)
A majomsereg – az éneklő emberek – segítik legyőzni a démont. (letöltés)

Ahogy a mesében lenni szokott, mindenki elnyeri méltó büntetését vagy jutalmát, és a turisták is elégedetten távoznak egy különleges élménnyel gazdagodva.

Feladat

Nézzetek meg egy részletet a kecsak táncból a videóban!

  • Melyek a tánc jellegzetes mozdulatai? Mutassátok be!
  • Milyen kifejező eszközöket használnak a táncosok?
  • Hogyan érik el a révületet a táncosok?

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Új írásaink

Taníts érdekesen érdekeset!

A keréktől a füstig

Ha valaki buddhista vallású területen utazik, elképzelhetetlen, hogy ne találkozzon a vallás fontosabb jelképeivel. Ezek egy részét mutatja be az írás főként Tibet területéről vett példákon.

Taníts érdekesen érdekeset!

A nagyúr

Az írás az afrikai Namib-sivatag különleges felépítésű szárazságtűrő növényét, az évszázmilliók óta csaknem változatlan velvícsiát mutatja be szép fotókkal eredeti környezetében.

Taníts érdekesen érdekeset!

Argánolaj

Az írás az argonfa csonthéjas termésének feldolgozását mutatja be képekben, hogy olajat sajtoljanak belőle, vagy a pörkölt magokat fogyasztják.