Kecsak

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com

A balinéz tánc – Indonézia

Elhelyezkedés

Ubud fekvése Balin (Google Maps)

Földrajzi leírás

A kecsak táncot kísérő kórus azokból a balinéz hagyományos kórusokból alakult ki, amelyek a révületbe kerülő szertartásokat kísérték, ennek megfelelően a kecsak kórus énekesei gyakran maguk is révületbe esnek az előadás vége felé.

A férfiak koncentrikus körökben ülnek az előadás során. (letöltés)

A szertartás célja eredetileg ördögűzés és a gonosz szellemek visszaszorítása volt. Előadássá akkor vált, amikor 1930-ban beleépítették a Rámájana eposzának egy részletét.

Az előadás alatt a férfiak félmeztelenek, hagyományos fekete-fehér kockás szarongot viselnek. (letöltés)

Az előadásnak számos változata létezik a hindu falvakban, de mind a hindu mitológián alapszik.  Az előadás során láthatjuk Rama herceget, aki a feleségével, Szítával és Laksmanával (Ráma herceg fívére) az erdőben sétál, amikor egy óriás démon, Rahwana elrabolja a feleségét és a palotájába zárja. Ráma a Majomkirály segítségét kéri, hogy annak katonáival kiszabadíthassa szeretett feleségét a démon karjaiból. Hanumán a palotába is bemerészkedik, hogy megnyugtassa Szítát. A majomcsapat végül győzedelmeskedik a démonok katonái felett, és legyőzik a gonoszt. 

A küzdelem egyik mozgalmas jelenete (letöltés)

A táncot a szabad ég alatt alkonyatkor kezdik, és a sötétben lesz vége, ami fokozza a történet eseményeinek hatását. Erre azért is van szükség, mert nincs díszlet, csak a 30-50 férfiből álló kórus, akik 3-4 koncentrikus körben ülnek törökülésben a földön egy máglya körül. Felsőtestük csupasz, fekete-fehér kockás szarongot (derékra tekert ruhadarab) viselnek csak.

Az előadás végén a révületbe esett egyik táncos az izzó parázson táncol.  (letöltés)
A tűzön járást a pihenő táncos kormos lába jelzi. (letöltés)

Nincs tradicionális gamelan (ütős hangszerekből álló) zenekar sem, hanem a férfiak énekelnek végig igen érdekes módon: cak, cak, cak… csaka-csaka szavakat ismételve speciális ritmusban. Az emberhangú zenekart egy szólista vezeti, aki egyben a narrátor is. A táncosok a kör közepén „mesélik el” táncukkal a történetet. A férfikórus vibrálással előadott ütemes éneke igen érdekes ellentétben van a nőszereplők kifinomult, lassú, pantomimszerű mozgásával, amelynél minden kézmozdulatnak jelentése van. Az előadás csúcspontja a csata, a férfikórus a majomcsapatot képviseli.

Szíta hercegnő rabságban (letöltés)
A majomsereg – az éneklő emberek – segítik legyőzni a démont. (letöltés)

Ahogy a mesében lenni szokott, mindenki elnyeri méltó büntetését vagy jutalmát, és a turisták is elégedetten távoznak egy különleges élménnyel gazdagodva.

Feladat

Nézzetek meg egy részletet a kecsak táncból a videóban!

  • Melyek a tánc jellegzetes mozdulatai? Mutassátok be!
  • Milyen kifejező eszközöket használnak a táncosok?
  • Hogyan érik el a révületet a táncosok?

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Kiemelt írások

Taníts érdekesen érdekeset!

Tonlé Sap

A kambodzsai Tonlé Sap Délkelet-Ázsia legnagyobb tava, ami összeköttetésben áll a a Mekonggal. Az itt élő emberek a vízen, a vízzel együtt élik mindennapjaikat.

Taníts érdekesen érdekeset!

Sóbányászat

Az etiópiai Danakil-mélyföldön van a Föld jelenleg ismert legsósabb vizű tava, aminek medencéje a Vörös-tengertől gátolódott el egy vulkánkitörés következtében. A bepárlódó só bányászata és elszállítása keserves munka.

Taníts érdekesen érdekeset!

Magtároló

Egy olyan épületet nézünk meg, amelyet a berberek emeltek élelmiszereik raktározására, hiszen ezen a Szahara peremén lévő, már alig termékeny területen élet-halál kérdése volt a termények biztos tárolása.