Imádkozó pálmaliliomok a sivatagban – Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
A Mojave-sivatag jellegzetes növényei a pálmaliliomok nemzetségébe tartozó józsuéfák. Nagyobb populációja egy „oázist” alkot a sivatagban.
Az első telepeseket a fa látványa a bibliai Józsuéra emlékeztette, amint széttárt karral Isten felé fordul. A növények fatermetűre nőnek, és késői elágazásuk még csak erősíti ezt a hatást. A legnagyobb példányok magassága elérheti a 10 métert is, de átlagosan 3 méter magasak. Mivel évente alig 300 mm csapadék hullik, a növények viszonylag távol nőnek egymástól. A tetejükön hordozzák a kardalakú levelekből álló lombkoronát.
A növény szaporodása a koevolúció szép példája. Megporzásukat a jukkamoly végzi, a növény cserébe „felneveli” a belehelyezett petékből kikelő hernyókat, ellátva őket élelemmel a magkezdeményeiből „jut is marad, is alapon”. A sivatagban oly gyakori bozóttüzek sem tesznek kárt a józsuéfákban, inkább a konkurens növények elpusztulásával a csemeték nyugodtan tudnak növekedni. A „fák” rengeteg állatnak adnak lehetőséget a megélhetéshez. Madarak fészkeiket rejthetik a lombkoronákba, vagy éppen a törzsekbe vájt odúba. Más madarak a hegyes levelekre felnyársalva helyezik biztonságba rovarcsemegéjüket. A szétszórt magok sem vesznek kárba, rovarok, madarak, rágcsálók táplálékát adják. A kígyók a fa elhalt ágai között vadásznak éjjel kedvenc zsákmányaikra, a gyíkokra. Senkinek sem ajánlott benyúlnia egy fa törzsén lévő odúba, hiszen az elhagyott „lakásokat” kígyók vehetik birtokba, akik a forróság elől bújnak meg benne.
A jukkafélék nemzetségébe tartozó növényt az indiánok már korán felfedezték maguknak. Rájöttek, hogy leveléből kötelet, hálót, csapdákat, szandált, edénytartót, kosarat lehet csinálni. Ha széttört egy cserépedény, akkor jukkazsinórral fogták össze, mint nálunk annak idején dróttal a drótostótók. A jukkából a szálakat áztatással nyerték, a fellazult rostokat kikaparták, így ki tudták szedni a szövésre is alkalmas szálakat. A széleslevelű jukka késő tavasszal hozott virágot, amit nyersen, főzve is fogyasztottak a helyiek. Gyökeréből és a szárából is készítettek gyógyszereket. Sok magot találtak a tűzhelyek hamujában, ami arra utalt, hogy a magjait akár sütve is fogyaszthatták ínségesebb időkben.
Feladat
Olvassátok el a szöveget, és találjátok meg benne a hibákat! Az „étlap” Kolumbusz Kristóf utazása előtt íródott. Miért tartották hamisnak a megtalálók?
Idézet egy királyi asztal menüjének leírásából: Az előétel tökkel töltött tojás volt, majd bablevest szolgáltak fel finom csipetkével, disznóhússal, majd töltött paprika következett paradicsomos mártásban. A nap fénypontja a pulykasült volt krumlipürével, és sült báránycomb káposztával, szőlőlevélbe csavart csirkemellfilével. Desszertként túrós csuszát, almás pitét, pattogatott kukoricát tálaltak fel. Pezsgő, bor, ananászlé, sör volt az italválaszték.
A feladat szövege (letöltés)
A feladat megoldása (link)
