Édesvízimészkő-csoda – Pamukkale, Törökország
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
Denizli török városkát sokan ismerik, hiszen innen lehet megközelíteni a természet egyik csodáját, Pamukkalét. Messziről úgy látszik, mintha havas lenne a táj, a törökök a „gyapotvár” elnevezést adták a természeti képződménynek (pamuk = gyapot és kale = vár).
A hegyoldalon feltörő melegvizes forrásoknak magas a mésztartalmuk, és a lejtőn lefolyó vízből kiváló édesvízi mészkő kisebb-nagyobb medencéket alakított ki, amelyekben kis tavacskák képződtek. Évente akár több millió kilogramm mész rakódik le egymásra épülő teraszokat alakítva ki.
A víz gyógyító hatása már az ókorban is komoly vonzerővel bírt, messzi földről jártak ide a gyógyulni vágyók. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a teraszok felett a II. században épült város, Hierapolisz.
A legenda úgy tartja, hogy Euménosz király lánya megbetegedett, és az orvosai az itteni források gyógyvizét ajánlották a felépüléséhez. A leány meggyógyult, a király pedig várost alapított a források mellett. Kellemes sétát lehet tenni az egykori fürdővárosban.
Ma zsilipeket építettek, és a források vizét elosztják: egy részét elvezetik a szállodákhoz, a másik részét a források által már nem épülő, és így pusztulásnak indult mészkőképződményekre folyatják.
Feladat
A Földön sok helyen alakultak ki érdekes édesvízimészkő-képződmények. Kapcsold össze a képeket a leírással és a hellyel (névvel) is!
Leírások
- A terület igazi nevezetessége a föld mélyéből feltörő hévízből kirakódó, helytelenül sódombnak nevezett mészkőlerakódás. Az első kutat, amiből a hévíz származik, kőolaj és földgáz után kutatva fúrták.
- A Bükk hegységben eredő forrásból szállítja a vizet a völgybe, ahol gyönyörű mésztufalépcsők alakultak ki.
- Az egyedülálló képződmény a Szinva patak vizéből kivált mésztufában keletkezett. Járatának hossza 570 méter.
- A folyók vizéből kiváló mésztufa 8 km hosszú lépcsőszerű tórendszert alakított ki. A tavak kis zúgók vagy vízesések formájában csordulnak át egymásba.
- Türkizkék tómedencék sora követi egymást pár méteres szintkülönbséggel, a legtetején 100 méterről zuhog le a víz, aminek mésztartalma alkotja a lejjebb lévő, fürdésre is alkalmas tómedencéket.
Nevek
A. – Anna-barlang, B. – Kuang Si vízesés, C. – Egerszalók, D. – Szalajka-völgy, E. – Plitvicei-tavak
Képek
A feladat szövege (letöltés) és képei (letöltés)
A feladat megoldása (link)
