Bevezető
A tanulók az iskolába lépéstől kezdve találkoznak az olvasás tevékenységével. A betűk elsajátítása után hamarosan megjelennek az életükben a nem épp közkedveltségnek örvendő kötelező olvasmányok. Majd az évek múlásával egyre kevésbé érzik azt, hogy az irodalom élvezete lenne a legkedvesebb elfoglaltságuk. Ennek ellentmondani látszik az a tapasztalatom, hogy a diákok rendszeresen vaskos, a tanítási órák anyagához nem kötődő tartalmú könyvekkel érkeznek az iskolába. Ezekben a szinte kivétel nélkül fantasztikus irodalmi művekben sok földrajzi tartalmat találunk, amelyek azonban nem kerülnek be a földrajzórák anyagába, a tanítási-tanulási folyamat nem épül a tanulók olvasmányélményeire.
A mai világban a különféle tudományterületek képviselőinek kell ún. „team munkákban” közösen dolgozniuk, hatékonyan kooperálniuk, információk tömegéből kiszűrni a lényeget, feldolgozni, értelmezni és felhasználni az információkat. Ezért különösen fontos lehet a tanulók azon készségeinek kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik számukra az „átjárást” az egyes tudományterületek tartalmai között, illetve a közöttük lévő összefüggések felfedezését. Míg a sikeres oktatás fellegvárában, Finnországban 2017-ben már a tantárgyak megszűntetéséről és kötelező multidiszciplináris oktatásról szólnak a hírek, Magyarországon a hagyományos tantárgyak keretében kellene a tanórákon kívüli tapasztalatokat hozzáférhetővé tenni a tanulók számára, ezzel is felkészítve őket a jelen és a jövő kihívásaira. Éppen ezért földrajz-magyar szakos tanárként célom a földrajztanítás megszokott módszertani eszköz- tárának bővítése azáltal, hogy a tanulói olvasmányélményeket beépítem a földrajztanításba. Ehhez összeállítottam egy feladatgyűjteményt a 7–10. évfolyamok számára, amiben földrajz óravázlatokba ágyazott feladatok találhatók egy-egy irodalmi mű tartalmára építve. Tartalmukat ajánlom az olvasó figyelmébe az alábbi tanulmányban.
Te mit olvasol szívesen?
Mielőtt elképzelésem megvalósításához hozzákezdtem, a tanulók olvasási szokásainak megismerése céljából kérdőíves vizsgálatot végeztem 2016. októberben 65 tanuló körében (nem reprezentatív minta), hogy ennek tapasztalata alapján választhassam ki a földrajztanítás során feldolgozandó műveket. A kitöltött kérdőívek eredményei alapján kiderült, hogy a hetedik osztályosok két legkedveltebb műfaja a kalandregény és – kissé meglepő módon – a krimi/ bűnügyi regény (az összes válasz 23-23%-ával), a legkevésbé kedvelt – megegyezően az általános kutatási eredményekkel – a vers (2%). Nyolcadik évfolyamon a legnépszerűbb műfaj a szerelmes/romantikus regény (19%) illetve a kalandregény (18%), de itt a sci-fi, disztópia kategória a hetedikesekénél magasabb értéket, 16%-ot kapott. Számomra nem várt eredmény, hogy ezen az évfolyamon a vers 11%-os kedveltséget ért el. A legalacsonyabb értéket itt is a mese/ meseregény műfaja (2%) kapta.
A kilencedikes tanulók számára a legnépszerűbb műfaj a fantasztikus regény (19%), a második legkedveltebb pedig a krimi/bűnügyi regény (16%). Legkevésbé itt is a mese, meseregény (5%) népszerű. A választások ezen az évfolyamon voltak a leginkább kiegyenlítettek. A tizedik évfolyam esetén a legkedveltebb kategória a krimi/bűnügyi regény (21%), ezt követi a kalandregény (19%). A mese vagy meseregény és a vers a két legkevésbé kedvelt. A disztópia itt a legnépszerűbb (17%). Érdekes továbbá a történelmi regény választási aránya a többi évfolyamhoz viszonyítva magas (13%). Az egyéb műfaj csoportban mindegyik évfolyamon megjelent a „horror” és a „tudományos” „ismeretterjesztő” műfaj, de érdekes a „gamer” regények említése is, amelyek élményvilága a számítógépes játékokhoz köthető. Meg kell jegyezni, hogy a mai regények általában különböző műfajok ötvözetei, és egyre kevésbé sorolhatók be tisztán egyetlen kategóriába.
A közös felfedezés öröme
A következőkben néhány földrajzóra-elképzelést és hozzá kidolgozott feladatokat mutatok be. A feladatok az élményközpontú tanítás szellemében készültek. Az egyes feladattípusokat a NAT-2012 és a kerettanterv-2012 tematikai egységeivel összhangban, az ott megfogalmazott elvárások (előzetes ismeretek, nevelési-fejlesztési célok, órakeret stb.) figyelembevételével választottam ki. Minden évfolyamon egy-egy regényt dolgozunk fel. A regények kiválasztása a fiatalok olvasási szokásait felmérő kutatási eredmények és tanulmányok, valamint a tanulók által kitöltött kérdőívek eredményei alapján történt. Utóbbit azért tartom fontosnak, mert ezáltal az adott közösség véleményének figyelembevételével választjuk ki a művet, ami esetenként eltérhet a szakirodalomban szereplő eredményektől, de kedvet ébreszthet a közös értelmezéshez. Minden regényhez tartozik egy óravázlat, aminek az a célja, hogy bemutassa, miként lehet egy negyvenöt perces egységben megvalósítani a kidolgozott tevékenységeket. Hetedik és kilencedik évfolyamon C. S. Lewis: Narnia krónikái című sorozat második kötetével, Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény c. művel foglalkozom, más-más témakörhöz felhasználva a regény tartalmait, emellett kitérve a sorozat további köteteinek a földrajztanításban való alkalmazhatóságára is. Nyolcadik évfolyamon Nyulász Péter: Helka című regénye kerül terítékre, ami a Balaton-felvidék elfeledett mítoszaival ismerteti meg olvasóit. A tizedik évfolyam tananyagához Suzanne Collins: Az éhezők viadala című regényét választottam, ami a tanulók társadalomföldrajzi ismereteit gazdagíthatja.
Törekedtem az oktatásszervezési módok és a munkamódszerek változatosságára, valamint arra, hogy az egyes feladatok sokszínű eszközhasználatot tegyenek lehetővé, de ezek az eszközök könnyen beszerezhetőek és elkészíthetőek legyenek. Elképzeléseimet kipróbáltam 7–10. évfolyamon egy-egy osztályban, és visszajelzést is kértem a tanulóktól az órák végén. Az órák során a teljes művek ismeretére nem tudtam támaszkodni, hiszen ebben az esetben egy-egy óra előkészítéseként napokat kellett volna olvasniuk a diákoknak a már meglévő kötelező olvasmányaik mellett, pusztán érdeklődésből és szívességből. Így csak egyes tanulók műismeretére támaszkodhattam, de nem a teljes osztályéra. Ezért a regényrészletek felolvasására is időt kellett szánni, ami általában 10-15 percet vett el a földrajzi ismeretszerzésre fordítandó időből.
Felmerülhet a kérdés, hogy hosszú regények tanulmányozása hogyan férhet bele az amúgy is szűkös földrajzórai időkeretbe? Egyrészt nem kell a teljes regényt elemezni, a földrajzi tartalmak lényegének kiemelésével dolgozunk, a könyvhöz kötődő pozitív attitűd, a személyes élmény csak segíti a földrajzi tudás megerősítését. Másrészt véleményem szerint izgalmas kísérlet lehet ezeket az órákat magyar nyelv és irodalom szakos kollégákkal egyeztetve megtartani, így egy közös időkeretből gazdálkodva akár hosszabb időzést és interdiszciplináris összefüggéseket is megengedve. További problémaként eszünkbe juthat, hogy egy-egy ilyen órára a tanárnak is sokat kell készülnie: több száz oldalas regényeket kell elolvasnia más elfoglaltságai, adminisztratív kötelességei mellett. Noha a felvetés jogos, az új módszerek kipróbálásával és a tanulók által kedvelt művek földrajztanításba való beemelésével a tanár is frissítheti pedagógiai szemléletmódját és egy adaptív, korszerű, a tanulók igényeihez alkalmazkodó tanár a tanulók számára is pozitív mintaként szolgálhat.
Övezetesség és globális problémák Narniában – 7. és 9. évfolyam
Jelen órák esetén C. S. Lewis Narnia krónikái című könyvsorozat második kötetével, Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény c. művel foglalkozunk. Választásom azért esett a Narnia könyvsorozatra, mert a hetedik évfolyam kérdőív eredményei alapján a kalandregény, a krimi/bűnügyi regény, valamint a fantasztikus regény a legkedveltebb műfajok az osztályban, és a krimi/bűnügyi jegyek kivételével ezek a vonások a Narnia könyvsorozatban megtalálhatóak. Figyelembe vettem az adott évfolyamra jutó tematikai egység ismeretanyagát is, és azt, hogy milyen előzetes ismeretekkel rendelkeznek már, amire építeni lehet. A könyv emellett érthető a 12-15 éves korosztály számára, akik közül sokan ismerik a történetet a 2010-ben megjelent filmadaptációnak is köszönhetően.
Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény főhőse négy gyermek, akik nyarukat egy öreg professzor házában töltik, és egy esős napon felfedezőútra indulnak a házban. Lucy megtalálja az ódon ruhásszekrényt, amin keresztül legnagyobb meglepetésére egy idegen világba, Narniába lép át. Itt találkozik Tumnussal, a faunnal, aki mesél neki arról, hogy Narniában örökké tél van és soha sincs karácsony, és a gonosz fehér boszorkány varázslatáról, ami ezt az egész változást okozta. Narnia lakói már reményüket vesztették, hogy a varázslat valaha megtörik. Lucyhoz csatlakozva a tanulók izgalmas kalandokba keveredhetnek és küzdhetnek azért, hogy a Jó ismét győzedelmeskedjen a területen.
A könyv nemcsak természetföldrajzi ismeretekben gazdag, társadalomföldrajzi problémák is felvethetőek a segítségével. Az örök télbe fordult Narnia közvetlen lehetőséget ad arra, hogy éghajlati jelenségekről, a pleisztocén eljegesedésről vagy az állandóan fagyos területek formakincséről beszéljünk. Azonban ezen túl a globális éghajlatváltozás következményeiről, az ivóvíz fontosságáról, az embernek a környezetére gyakorolt hatásáról is taníthatunk a mű segítségével. A regény szereplőinek ez az első tapasztalatuk egy idegen térszínnel kapcsolatban (Waller, A. 2010), így megtanítható a tanulóknak a művön keresztül egy idegen táj felfedezésének folyamata, szemléletmódja, ami leköti a figyelmüket azáltal, hogy titokzatos és szórakoztató fikció is egyben.
Mivel a regényben négy gyereknek (és Aslannak) köszönhető, hogy Narniában megszűnik az örök tél, így mintául szolgálhat a tanulóknak arra nézve, hogy ők maguk mit tehetnek a változásért: mit tehetnek például a jelenleg zajló globális klímaváltozás megakadályozása érdekében. A könyv ismerete jó alapot ad elmélyült megbeszélésekhez, a regényfolyam további köteteinek olvasása kapcsán pedig akár a sivatagi életkörülményekről (A ló és kis gazdája) vagy a tengerek földrajzáról (A Hajnalvándor útja) is beszélhetünk.
Az óratervek és a feladatok Az oroszlán, a boszorkány és a különös ruhásszekrény című regényhez készültek két földrajzi témakörben: hetedik évfolyamon „A földrajzi övezetesség alapjai”, kilencedik évfolyamon pedig „A vízburok földrajza” tanítási egységekben.
Helka és a Balaton rejtett kincsei – 8. évfolyam
A következő téma Nyulász Péter Helka – A Burok-völgy árnyai című regényéhez kötődik. A szerző történelem-földrajz szakos végzettségű gyermekíró, így szerencsénkre a földrajzi szemléletmód az egész könyvet áthatja, egy fantasy vonásokkal díszített kalandregényt olvashatunk. Az író a könyvhöz számos régi mítoszt, mondát tanulmányozott: Lipták Gábor összegyűjtött balatoni mondáit, valamint Fáy András tündérregéjét (Gombos, 2013) is. A könyv 2011-ben jelent meg, és az Év Gyermekkönyve díjat is megkapta ugyanebben az évben. Folytatásai, a Ciprián – A Balaton hercege 2014-ben, Kamor – Helka menyegzője című kötet 2016-ban jelent meg.
A könyv helyszíne a Balaton északi partja, ahol a tihanyi Soktornyú kastélyban Helka hercegnő ünneplésére készül a vár népe. A felhajtás elől azonban Helka elszökik az erdőbe szamócázni, ami rejtett okokból a szülei által szigorúan tiltott számára. A közelben található Burok-völgyben ez idő alatt Bora és sötét lényei gyűlnek össze, bosszút forralva a hercegi pár ellen, és a Balaton békéjének feldúlására igyekeznek. Helka és Ciprián barangolását követhetjük nyomon ismert vagy a tanulók számára még kevésbé ismert balatoni tájakon át. Varázslók, manók, tündérek, hercegek, hercegnők szerepelnek a regényben, ők lakják a Balatont és környékét. A műben keverednek a mesés és valóságos helyszínek, ám amikor földrajzi szempontból kiemelt térszínre érünk, ott mindig precíz, geografikusan pontos leírásokat találunk. Csak egy-két megoldást kiemelve a sok közül: Szent György-hegy bazaltorgonái sóhajtozó, elvarázsolt óriások, vezetőjüket pedig – akit főhőseink megszólaltatnak, és akit kővé dermesztettek – Hex Agonnak nevezik, utalva a bazaltoszlopok hatszöges elválására. Az óriások egy hatalmas darabot kiharaptak Hegyestűből, ami utalás az ottani korábbi bányászatra. A Káli-medencében „mocsárbűz” terjengett, de az itt lévő békákat varázslat folytán kővé változtatták (utalva a szentbékkállai kőtengerre és a terület mocsári, lápi élővilágára). A műhöz a szerző egy remek térképet is mellékel, amin nyomon követhető a hősök utazása. A helyszínek egymásutániságában az író saját blogjában egy „bakancslista” összeállításával nyújt segítséget. Óravázlatomat és a feladatokat az első részhez készítettem, ám a Cipirán – A Balaton helyzete című kötetben a Bükk-kel és az Alfölddel is megismerkedhetünk. A harmadik könyvben pedig a tanulók találkozhatnak a Lóczy-barlanggal, a Damasa-szakadékkal és az Upponyi-szorossal.
A könyvek anyaga jól beilleszthető egy tanulmányi kirándulás vagy osztálykirán- dulás programjai közé is: lehet szervezni a tanulóknak például specifikusan Helka kirán- dulást állomásos versennyel vagy kincskereső túrával egybekötve. Jelen tanulmányban a „Magyarország természeti és kulturális értékei” tematikai egységben foglal helyet a könyv, ehhez készítettem az alábbi tanítási tervezetet.
Centrum és periféria az Éhezők viadalában – 10. évfolyam
Suzanne Collins Az éhezők viadala című könyvét 2008-ban adták ki az Amerikai Egyesült Államokban, Magyarországon pedig 2009-ben jelent meg először. 2012-ben jelent meg az első kötet alapján készült egész estés film, 2013-ban a második regényt filmesítették még, 2014-ben és 2015-ben pedig megjelent a harmadik könyv kétrészes filmadaptációja tovább növelve a történet sikerét. Műfaji hagyományait tekintve ötvözi a kamaszregény, a kalandregény, a szerelmi regény, a mese, a sci-fi, a thriller jellemzőit, így a globális popkultúra és a klasszikus irodalom tárházából is merít. Legerősebb műfaji eleme a disztópia, vagy más néven negatív utópia (ez a műfaj már megjelent George Orwell: 1984, Koushun Takami: Battle Royale, Stephen King: A Hosszú Menetelés, William Golding: A Legyek Ura című művében is), de a regény az irodalmi műfajokon kívül betekintést nyújt a valóságshow-k, a számítógépes játékok, a képregények világába is, sőt még az ókori gladiátorjátékok hangulatát is felidézi (Arató, 2016).
Az ugyancsak kevert műfajú regényben sok földrajzi áthallás van. Észak-Amerika területén játszódik. A könyv idejében (valamikor a távoli jövőben) a területén létező ország neve Panem, aminek a központja a Sziklás-hegység nyugati lábánál fekvő Kapitólium. A Kapitólium mellett tizenkét körzet alkotja az országot, a főhősnő Katniss a tizenkettedik, az egyik legszegényebb körzet lakója. Említésre kerül továbbá a tizenharmadik körzet is, amit egy lázadás után megsemmisítettek. Az éhezők viadala a Kapitólium bosszúja a körzetek fellázadásáért. Erre az eseményre egyfajta ünnepként kell tekintenie Panem lakóinak, miközben ezen a napon minden évben kisorsolnak egy 12-18 év közötti lányt és fiút, akiknek életre-halálra kell küzdeniük a Kapitólium által rendezett Viadalon. Huszonnégy fiatal harcol egymás ellen, a túlélő körzetét pedig a Kapitólium ellátja egy évre elegendő gabonával, olajjal és cukorral, ami óriási kincs bármely éhező körzet számára.
Az első fejezet olvasása során a tanulókkal már megismertethető a regény alapkoncepciója: az aprólékos leírás a kétségbeesett élelemkeresésről, a tizenkettedik körzetben uralkodó harmadik világszerű állapotokról, a társadalmi berendezkedésről. A későbbi fejezetekben részletes leírást kapunk a többi körzetről, igaz, ezek az információk kissé elszórva, több fejezetben találhatóak, de földrajzi szempontból nagyon értékesek. Megtudhatjuk, hogy körzetenként mennyire eltérő életszínvonalon élnek Panem lakói, milyen társadalmi egyenlőtlenségek állnak fenn, és az egyes körzetek gazdasági szerkezetébe is bepillanthatunk. Kiderül az is, hogy a Kapitólium környezetében lévő térségek gazdaságilag kimutathatóan fejlettebbek. Mindemellett a Kapitóliumot is megismerjük: az ide érkező, tizenkettedik körzetbeli harcosok szemén keresztül láthatjuk a centrumtérség fejlettségét tükröző jegyeket. A regényhez eredetileg térkép nem tartozik, de a rajongók számos térképet készítettek Panem ábrázolására. A könyvet „A világgazdaság jellemző folyamatai” tematikai egységhez tudjuk rendelni.
Következtetések
Az irodalmi alkotásokon keresztül történő földrajztanulási lehetőségek kipróbálásának a legnagyobb hozadéka számomra, hogy a tanulók láthatóan élvezték a feladatokat és a kiválasztott műveket. Már az órák végén is megfogalmazták, mennyire élvezetes volt így földrajzot tanulni, de az írásbeli visszajelzések érett és kedves mondatai is megerősítették ezt a tapasztalatot. A statisztikák és kérdőívek alapján történő könyvválasztás is eredményesnek bizonyult (csupán egy esetben, a nyolcadikosok adtak hangot annak, hogy egy számukra érettebb hangot megütő, „felnőttesebb” kötet talán jobb lett volna). A kipróbálás eredménye, hogy a módszert egyértelműen érdemes alkalmazni, viszont körültekintően kell bánni a „mikor” és „hogyan” tekintetében. A tanár erőforrásai is végesek, és ezek az órák a megszokottnál jóval több felkészülést igényelnek: nem gondolom, hogy minden tananyagot és minden órát így érdemes megtartani. Viszont egyértelműen sokat nyerhetünk vele (mi, a tanár és a diákok együtt). A csillogó tekinteteken kívül – és az olyan visszajelzések mellett, hogy most kedvet kaptam elolvasni a teljes könyvet, vagy éppen hogy sokkal szívesebbet tanultam a földrajzot az egyik kedvenc művemen keresztül, imádtam az órát, és még sorolhatnám a visszajelzésekben leírt konkrétumokat – egy életre és az életről szóló élményt adhatunk a tanulóknak. Életre szólót, mert ha megszeretettjük velük a földrajzot és az olvasást, az egész életükben végig fogja kísérni a mindennapjaikat, meg fog nyilvánulni a világról való gondolkodásmódjukban. Emellett életről szólót, mert az élet is éppen ilyen izgalmas, esemény- és fantáziadús, küzdelmekkel, kihívásokkal és örömökkel teli, amilyenek a tanulmányozott regények történései is.
