Egy rejtélyes falucska élete – Xinaliq, Azerbajdzsán
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
Xinaliq (kiejtése: Hinalik) falucska a Magas-Kaukázus vonulatainak ölelésében fekszik, gyönyörű tájképi környezetben. 2350 méteres tengerszint feletti magasságával a legmagasabban fekvő település Azerbajdzsánban. Európa egyik nagyon ősi, többezer éves települése, a falu lakosai egy erőteljes, a régi települést megsemmisítő földrengés után költöztek erre a helyre.
Ma kb. 2000 fő él a faluban, akik egész életmódjukkal, szokásaikkal alkalmazkodtak a magashegyi környezethez. A házakat a helyben fejtett kövekből építik, hiszen a falu a fahatár feletti rét-legelő zónában található, így fát nem tudnak hasznosítani. Tüzelőként trágyát használnak, amit kupacokban láthatjuk a falu szűk utcáit járva.
A tenyészidő rövidsége és a termőföld hiánya miatt kevés féle növényt termesztenek: burgonya, árpa. padlizsán, káposzta terem. Az emberek főleg állattenyésztéssel foglalkoznak, szarvasmarhát, kecskét, birkát legeltetnek. A legalább 9 hónapig tartó kemény télen az állatok éheznének, ezért lehajtják a hegyekről szeptember elején az állatokat dúsabb legelőket kínáló Shirvan-síkságra. Az állatok nemcsak húsuk, hanem gyapjúk révén is megélhetést biztosítanak gazdáiknak. Nagyon szép szőnyegeket, ruhákat szőnek az asszonyok a gyapjúfonálból. A tejből sajt is készül.
A falu házai fecskefészekszerűen helyezkednek el egymás felett. Az alsó ház teteje a felette lévő ház udvara, terasza is egyben, de utcaként is használják. A házakba a villany be van vezetve, azonban vezetékes ivóvízzel csak néhány ház rendelkezik. A gázfűtés nincs megoldva, noha Azerbajdzsán fölgázkitermelése megengedné, de az állam nem támogatja kiépítését.
A téli hónapokra a pásztorokon kívül néhány család is elhagyja a falut, akik anyagilag megengedhetik maguknak, Bakuba települnek, és ott vállalnak munkát. A téli időszakban az emberek hitelből vásárolnak a falucska szinte minden alapvető dolgot árusító boltjában, amit nyáron az eladott termékek után egyenlítenek ki.
A falu népét sok kutató látogatta, mivel egy olyan nyelvet beszélnek (kecs) beszélnek, amely sehol máshol nem fordul elő a Földön. A II. világháború alatt a németek fel akarták használni a helyieket üzenetek kódolására, akár az amerikaiak a navahókkal tették eredményesen, de szerencsére erre nem került végül sor.
A falu egészen 2008-ig szinte megközelíthetetlen volt a rossz útviszonyok miatt. Aliyev elnök utasítására megépült kiváló út új lehetőséget adott a kicsiny település számára. Már télen is járható az út, amikor is sok hegymászó érkezik sátrazni, túrázni, síelni, hogy a zord körülmények között felkészüljenek akár a Himalája meghódítására! Közel 1 méteres hó is gyakori.
Nyáron már utazási irodák is hoznak utasokat, akik megnézhetik a múzeumot, a régi mecsetet, sétálhatnak a házak között, lencsevégre kaphatják a vidáman játszó gyerekeket. A helyiek nem szeretik a fényképezést, a lakosság iszlám vallású, amelyre a 10-11. században tértek át a zoroaszter vallásból. A gyerekeknek épült iskola, ahol Bakuból idejövő tanárok tanítanak, egész magas fizetésért. Szerencsére a gyerekek többsége a tanulmányai befejezése után is úgy dönt, hogy a szüleik mesterségét folytatja, a kis népcsoport hagyományainak ápolásával.
Feladat
A Kaukázus egyik legjobb magyar ismerője Déchy Mór (1851-1917) volt. Több expedíciót is szervezett a hegységbe, ezekből lévő idézetekhez kell kitalálni, hogy miről írhatott a híres utazó, vagy írhattak Déchy Mórról.
- „Ezeken a magaslatokon csak egyetlen egyszer jártak emberek…. ennek a csúcsnak a meghódítása volt a legforróbb vágyam. Hazám színeit ott lobogtatta a szél a Kaukázus legmagasabb ormán.”
- Melyik csúcsra jutott fel első magyarként?…………………………………………………..
- „Ha szem előtt tartjuk a vegetácziónak távol voltát, a végmoréna túlságos nagy kiterjedését, az oldalmorénának kiterjedését, akaratlanul is arra a gondolatra jövünk, hogy a jég tömege az utolsó időkben hatalmasan ……………” .
- „A …………………megnövekedett s haragos zúgással ömlöttek ki belőle a vizek… A víz hőmérséklete 1,5 °C volt este 6 óra 30 perckor. A jégár legalacsonyabb pontja 2064 méter volt.”
- „A gleccser vége alatt lévő völgy még jó darabig egy régi gleccser-meder jellegét hordja magán…”
- Milyen alakú völgyről írt? ………………………………………..
- „A vizsgált környék egy óriás területtel bíró firnrégió, amelyből több kisebben kívül a nagy Czej-gleccser veszi eredetét.”
- Milyen tótípus alakul ki a gleccser kezdetének helyén annak elolvadása után?
- „1897-ben a Kaukázus 1280 km hosszúságú főláncát két hónap leforgása alatt végig ………………………..”
- „A Kaukázus két kontinens, …………………… és a………………………határán vonuló félelmetes hegyláncolat.”
- Milyen nehézségre utalhat a hegymászás szempontjából Déchy Mór?
A feladat szövege (letöltés)
A feladat megoldása (link)