Chamulai indiánok

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
A dél-mexikói autonóm státuszt élvező kisvárosban maja indiánok laknak. Megőrizték római katolikus vallásukat, és vele együtt sajátos vallási szertartásaikat és helybéli alapanyagból készített öltözetüket is.

A tzotzil maják különös kereszténysége – San Juan Chamula, Mexikó

A képek készítésének helye (Google Maps)

Földrajzi leírás

A Mexikó déli részén, a Chiapas-felföldön elterülő San Juan Chamula kicsiny települése az egyike a különleges helyeknek Mexikóban. A városkában élő indiánok a tzotzil maja népcsoporthoz tartoznak. A spanyol hódítók a 16. században érték el a települést, és terjesztették el a római katolikus vallást a már 2000 éve a fennsíkot lakó törzs tagjai között. Azonban az addig animista vallású emberek különleges felfogásban hisznek Istenben, és Máriát a Nap istenségével azonosítják. A spanyolok igyekeztek az őslakosok hiedelmeit beépíteni a keresztény rituálékba. Az utolsó pap a San Juan Bautista templomból 1974-ben távozott, azóta nincs pap a városban. Ugyan a spirituális hódítás nem sikerült teljesen, de a templom a legfontosabb helyszíne a chamulaiak életének. Orvoshoz nem járnak, csak balesetek esetén kerülnek velük kapcsolatba. A gyógyítás a templomban történik a gonosz szellemek elűzésével együtt. A templomnak választott gondnoka van, akinek feladata a takarítás, a díszítés és a belső rend megtartása.

A chamulai indiánok főként mezőgazdasággal foglalkoznak, „klasszikus” őshonos növényeket, babot, kukoricát, káposztát termesztenek kis parcellákon 2200-2600 méter tengerszint feletti magasságban! Állatokat is tenyésztenek, eredetileg a spanyolok által a kontinensre hozott állatok közül lovat, szarvasmarhát, birkát.

San Juan Chamula körül mezőgazdasági parcellák terülnek el (letöltés)
A reggeli piac legkeresettebb árucikke az élő tyúk és kakas (Fotó: dr. Partl Petra Alexandra (letöltés)

A bárányok, birkák lenyúzott bundáját ruhaként hasznosítják, a nőknek fekete szoknya, a férfiaknak fehér kabát készül belőle. A népviseletüket ma is hordják, még a fiatalok is.

Tzotzil nő jellegzetes fekete szoknyában (letöltés)

A város egyedülálló autonóm státuszt élvez Mexikón belül. Állami rendőrök vagy katonák nem tartózkodhatnak a településen. A Chamulában élő indiánoknak saját törvénykezése van, csak igen súlyos ügyekben fordulnak az állami bírósághoz. Az életvitelük is különleges, a férfiaknak 3 felesége lehet, a lányok igen korán, 13-14 éves korukban házasodhatnak. Minden évben újra és újra „házassági szerződést” kötnek, ha ilyenkor úgy döntenek, hogy nem élnek tovább együtt, akkor a gyerek az anyánál marad, de az apának azért gondoskodnia kell róla. 

Ami Chamulát igen különlegessé teszi, azok a vallási szertartásaik. Fehér falú templomuk bejárata színes növénymotívumokkal díszített. Első ránézésre az istenek háza alig különbözik a spanyol gyarmatosítók által emelt templomoktól.

A San Juan Bautista templom (letöltés)

Azonban a templomajtón belépve a megszokottól eltérő, különös látvány fogadja a látogatót! Az egyhajós templomban nincsenek padok. Az emberek mise idején a földre ülnek vagy térdelnek, ami fenyőlevelekkel van beborítva. Oldalt az üvegszekrényekben a szentek szobrai sorakoznak, sok esetben tükörrel a kezükben. A hívők gyakorolhatják a szobrok előtt a gyónást, és bevallhatják bűneiket annak a személynek, akinek nem hazudhatnak, önmaguknak, ezért kell a tükör.

A szekrények előtt asztalok állnak, rajtuk rengeteg meggyújtott, pislákoló gyertyával az alig megvilágított templomban. Hatalmas virágcsokroktól roskadozó vázák állnak a padlón. A krizantém, a margaréta és a jácint illata keveredik a mindig frissen szedett fenyőtűlevelek és a füstölők illatával. A nagy tengerszint feletti magasság miatt sokszor hűvös a levegő a városban. Lehet bármilyen csípős hideg kinn, benn a templomban a sok-sok gyertya kellemes meleget biztosít. 

Már az oltár sem szokványos, gyertyák, virágok, léggömbök, karácsonyi világító, villódzó füzérek sokaságával volt feldíszítve december végén. A „Jingle bells” és más, a magyar bevásárlóközpontokban is hallható karácsonyi zenék állandóan ismétlődő dallama is növelte a különös hangulatot.

A templom belseje (Forrás: Flickr) (letöltés

A hívők sokszor családostul érkeznek a templomba, hozzák az egészen pici gyerekeket is, és ha szükséges, a szertartás közben szoptatják őket. A fiatalabb fiúk a különleges szertartásnál segédkeznek a szüleiknek, vagy a „üres” perceket mobilozásra használják. A templomban a turistáknak szigorúan tilos a fényképezés bármilyen formája, ha mégis megteszi valaki, akkor a kellemetlen percek mellett 80 000 Ft-nak megfelelő mexikói pesót is kell fizetnie a vétségért.

A hívők először a különös szertartáshoz kiválasztanak egy helyet maguknak, amit gondosan megtisztítanak a fenyőlevelektől és az elégett gyertyák viaszától. Majd az általuk hozott gyertyákat nagyság és szín alapján lerakják a padlóra, és meggyújtják azokat. A lakosok a templomot főleg azért látogatják, hogy betegségeiktől, a rontástól megszabaduljanak, vagy azért, hogy egész évben egészségesek maradjanak, elkerüljék őket a betegségek, rossz események. Az ilol, a szertartásvezető (akit felkérnek a szertartás levezetésére) folyamatos ima mormogása közben kezébe veszi a család által hozott élő tyúkot, ha nő, kakast, ha férfi a hívő, és nagy mozdulatokkal köröz a megtisztulni vágyó körül. Közben többször is meg-megérinti a gyógyulni vágyó arcát, simogatja az állattal a testét, a lábát, a karját. Majd a baromfit a gyertyák fölé emeli, köröz vele, majd újra megismétli a gyógyítást. A „kezelés” alatt a betegség, rontás „átszáll” az állatba. Mivel a baromfi vált a rossz hordozójává, a szertartás alatt egy gyors mozdulattal kitekerik a nyakát. A még reflexesen verdeső állatot beteszik egy dobozba, kosárba, és hazaviszik megenni, vagy az ilolnak adják. A szertartás következő lépéseként egy kicsi pohárba posh nevű, cukornádból erjesztéssel készített italt öntenek, majd az ilol a szájába veszi és „ráköpdösi” a hívőre, a fejére, az arcába, a testére, a lábára, még a gyertyák lángjába is. Majd isznak egy-egy kortyot az italból.

Azonban a testben lévő káros anyagoknak is távozniuk kell, ezért régen sok vizet ittak, hogy azok böfögéssel távozzanak. Manapság főként Coca-Colát, Fantát, Pepsi Colát, vagy egyéb szénsavas italt használnak a böfögés előidézésére. Az üvegekből poharakba öntenek egy adagot, meglocsolják vele a földet, a gyertyákat, majd egyszerre felhörpintenek egy pohárral, aminek a hatása, a böfögés természetesen nem marad el. Még a kicsi gyerekek is kapnak a „csodanedűből”! Még elhangzik néhány ima, majd a család lassan összecsomagol. Csak a gyertyák maradnak, amíg le nem égnek, és egy új gyógyulni vágyó hívő nem érkezik a templomba…

Feladat

A fenti szöveg elolvasása után tudsz válaszolni a kérdésekre. Döntsd el, hogy igazak vagy hamisak az adott állítások!

  1.  Chamula templomában padokban ülnek a hívők a miséken.
  2. A papok virágokkal díszítik fel az oltárt.
  3. A hívők baját, betegségét, rontását a baromfi „veszi” át.
  4. A padló színes szőnyegekkel van befedve.
  5. A templomba alig süt be a nap, a gyertyák fénye sejtelmes fényt ad.
  6. A szertartást a meggyógyulni vágyó hívők maguknak végzik.
  7. A templomban szigorúan tilos mobiltelefont használni.
  8. A szekrényben lévő szentek kezében Bibliák vannak.
  9. A hívők a szertartás során Colát fogyasztanak, ami a bennük lévő ártó dolgoktól való megszabaduláshoz járul hozzá.
  10. A chamulai emberek főként állattenyésztéssel foglalkoznak a kukoricatermesztés mellett.

A feladat szövege (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Kiemelt írások

Taníts érdekesen érdekeset!

Tonlé Sap

A kambodzsai Tonlé Sap Délkelet-Ázsia legnagyobb tava, ami összeköttetésben áll a a Mekonggal. Az itt élő emberek a vízen, a vízzel együtt élik mindennapjaikat.

Taníts érdekesen érdekeset!

Sóbányászat

Az etiópiai Danakil-mélyföldön van a Föld jelenleg ismert legsósabb vizű tava, aminek medencéje a Vörös-tengertől gátolódott el egy vulkánkitörés következtében. A bepárlódó só bányászata és elszállítása keserves munka.

Taníts érdekesen érdekeset!

Magtároló

Egy olyan épületet nézünk meg, amelyet a berberek emeltek élelmiszereik raktározására, hiszen ezen a Szahara peremén lévő, már alig termékeny területen élet-halál kérdése volt a termények biztos tárolása.