Borostyán-vízesés

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I: Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
A Föld legnagyobb, több mint 12 000 darab borostyánból készült „vízesése” a St. Thomas-sziget fővárosában, Charlotte Amalie-ben található a Borostyán Múzeumban. A Föld sok részéről gyűjtötték hozzá a megkövesedett gyantadarabokat, amelyek 25 000–90 millió éve keletkeztek.

Szabadtéri borostyángyűjtemény – St. Thomas-sziget – Amerikai Virgin-szigetek, Amerikai Egyesült Államok

Elhelyezkedés

St. Thomas sziget fekvése (Google Maps)

Leírás

A Föld legnagyobb, több mint 12 000 darab borostyánból készült „vízesését” 2008-ban készítették el a St. Thomas-sziget fővárosában, Charlotte Amalie-ben található Borostyán Múzeumban.

A Föld különböző helyeiről származó borostyánoknak más-más a színárnyalata. (letöltés)

A Föld sok részéről gyűjtötték hozzá a kisebb nagyobb megkövesedett gyantadarabokat. A felhasznált borostyánok 25 000–90 millió éve keletkeztek. Az ősi fenyőkből származó, megkeményedett gyantát a fenyők megkövesedett könnyének, vagy napkőnek is nevezik. A rómaiak észak aranyának nevezték, mivel sok példány a Balti-tenger vidékéről származott. Az ókorban a Földközi-tenger vidékét és a Baltikumot összekötő kereskedelmi útvonalat borostyánútnak nevezték. Ennek egy része országunk területét is érintette. 

A borostyánzuhatag tövében tényleg olyan az érzésünk, mintha vízesés alatt állnánk. (letöltés)

Az átlátszó borostyánkőben gyakran találunk zárványokat, azaz növényi maradványokat, rovarokat, de még akár kisebb békákat, hüllőket (pl. gyíkokat), fiókamaradványokat is. Így a régen kihalt fajok is tanulmányozhatók, hiszen amikor a frissen kifolyt gyanta fogságba ejtette az állatokat, akkor azok sok testrésze „szinte élethűen” meg tudott őrződni, és amiknek a fosszilizációja e nélkül biztos nem történt volna meg. Az is előfordult, amikor több száz légy-zárványt találtak egy borostyánban, az állatokat valószínűleg a fenyőgyanta illata csábította a ragadós anyagba. Ha viszont többféle állat, növény ragadt a kifolyt gyantába, akkor egész életközösséget is vizsgálhatunk egyszerre. Még tengeri élőlények héjait is rejthetik a borostyánok, mivel az árapály zóna mentén is éltek fenyők, és ott ejthették fogságba a csigák, ammoniták házait, kagylóhéjakat. Sajnos, a hajdani élet rejtélyét őrző borostyánoknak csak kis részét tudják a tudósok tanulmányozni, nagy részük magángyűjteményekbe, vagy éppen ékszerészekhez kerül.

A borostyán képződésének megértését a múzeum makettjei segítik. (letöltés)

A borostyán értékét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy rabszolgát is lehetett venni vele, fizetőeszközként is fontos volt, de az ékszerészeknek is kedvelt alapanyaga. Egyes betegségek, mint fogfájás, asztma, ekcéma, köhögés, gyulladások kezelésére is hatásosnak vélték. A bernstein elnevezése onnan eredhet, hogy meggyújtva füstölőként is használták. Az ókori görögök megfigyelték azt a tulajdonságát, hogy dörzsöléssel elektromos állapotba kerül, és ezért elektrónnak nevezték el, és innen ered az elektron szavunk is.

A tengerbe bemosódott borostyánok egy részét halászok gyűjtötték, mivel fajsúlya miatt úszik a vízen. Ez a tapasztalat segíthet a műanyagból készült, megszólalásig hasonló hamisítványok felismerésében is, mivel a sós vízben a borostyán úszik, a csapvízben lesüllyed. Lehet tűztesztet is csinálni, ha forró tűvel beleszúrunk, akkor fenyőilatot kell éreznünk. A „hűtőgép-próba” is jó, 30 percre a hűtőszekrénybe rakva a borostyánnak nem változik a hőmérséklete, a hamisítványok viszont hidegek lesznek.

Egy kupac hamis borostyán, amelyeket ránézésre nem lehet elkülöníteni a valódiaktól. (letöltés)

Sok legenda született a borostyánnal kapcsolatosan. Az egyik a Balti-tenger mentén élőké, miszerint élt egy Jurate nevű hableány, aki a tenger úrnője is volt, és egy csodálatos borostyánból épült palotában lakott a tenger fenekén. egy Kastytis nevű halász azonban egyik nap túl sok halat merített ki a tengerből, ezért Jurate igen mérges lett rá, és ezért összeszaggatta a halász hálóját. De hát ahogyan a mesében lenni szokott, a szerelem legyőzte a haragot, és Jurate levitte a palotájába a szegény halászt, ahol talán most is boldogan élnek.

7. kép: A múzeum melletti boltban valódi borostyánból készült ékszereket vásárolhatunk. (letöltés)

Feladat – Fosszília vadászat

Képzeld magadat geológusnak, és próbáld meg a párosítani a fosszíliákat azzal az üledékkel, vagy kőzettel, amiben megtalálhatók.

Fossziliák

  1. mamutcsontok
  2. barlangi medve csontja
  3. dinoszaurusz csontja, lábnyoma
  4. trilobita (háromkaréjú ősrák)
  5. ammonita
  6. megalodusz kőbele
  7. Homo erectus koponyatöredék
  8. Balatoni kecskeköröm (Congeria ungulacaprae)

Lelőhelyek

  1. Pannon-tenger üledékéből
  2. a pleisztocénban fosszilizálódott a szibériai mocsarakból
  3. Tardosbányán bányászott vörös mészkőből
  4. Jura időszaki homokkőből
  5. Óidei tenger meszes üledékéből
  6. A Tatai Kálvária-domb egyik barlangjának falában a triász kőzetekből
  7. A Vértesszőlős határában előbukkanó édesvízi mészkőből
  8. Egy közép-európai barlang pleisztocén üledékéből

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

A fotókat Mari László készítette.

Kiemelt írások

Taníts érdekesen érdekeset!

Tonlé Sap

A kambodzsai Tonlé Sap Délkelet-Ázsia legnagyobb tava, ami összeköttetésben áll a a Mekonggal. Az itt élő emberek a vízen, a vízzel együtt élik mindennapjaikat.

Taníts érdekesen érdekeset!

Sóbányászat

Az etiópiai Danakil-mélyföldön van a Föld jelenleg ismert legsósabb vizű tava, aminek medencéje a Vörös-tengertől gátolódott el egy vulkánkitörés következtében. A bepárlódó só bányászata és elszállítása keserves munka.

Taníts érdekesen érdekeset!

Magtároló

Egy olyan épületet nézünk meg, amelyet a berberek emeltek élelmiszereik raktározására, hiszen ezen a Szahara peremén lévő, már alig termékeny területen élet-halál kérdése volt a termények biztos tárolása.