Az új interaktív iskolai földrajzi atlasz bemutatása

Bevezetés

2023 decembere óta új okostankönyvek érhetők el a Nemzeti Köznevelési Portálon (www.nkp.hu) az egyéni tanulási teljesítmény növelésére alkalmas, motiváló, személyre szabható digitális kiegészítő elemek fejlesztésének köszönhetően. Az innováció A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés című projektje keretében, az Európai Unió 7,352 milliárd forintos – vissza nem térítendő – támogatásából valósult meg az Oktatási Hivatalban. A projektben olyan innovatív taneszközöket hoztak létre, amelyek átfogó tankönyv-, digitális tartalom- és szolgáltatásfejlesztéssel járulnak hozzá a minőségi oktatáshoz és ahhoz, hogy az infokommunikációs technológia az oktatás szerves részévé váljon. E program keretében születtek interaktív térképek és diagramok is, amelyek hozzájárulhatnak a földrajztanítás modernizációjához, tartalmi és módszertani megújulásához. Ebben az írásban az interaktív atlasz felépítését, működését és használatát mutatjuk be.

Mitől interaktív egy térkép?

Az interaktív szó jelentése az arcanum.com szerint: „a felhasználó tevékeny részvételét kívánó”, ebből következik, hogy az interaktív térkép olyan ábrázolásmód, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy aktívan használják a térképet azáltal, hogy nagyítható és kicsinyíthető, lehet keresni rajta, az ábrázolt adatokat le lehet kérdezni, azokat meg lehet jeleníteni, valamint mérések is végezhetők.

Az interaktív térképezés a GIS (Global Information System) műholdas navigációs rendszert használja az adatok térképen történő pontos megjelenítéséhez. A statikus térképekkel ellentétben az interaktív térképek számos olyan szerepkörrel rendelkeznek, amelyek nagy mennyiségű összetett adat megjelenítését is lehetővé teszik egyszerre. 

Az interaktív térképek lényeges, a földrajzórákon is jól használható funkciói:

• egy adott téma térképének rétegei kattintással megjeleníthetők vagy elrejthetők;
• jól tanulmányozhatók a térbeli és időbeli változások, összefüggések;
• az adatpontokhoz szövegdobozokat (popup) lehet hozzárendelni, amelyek kattintásra megjelennek, így gyorsan hozzá lehet jutni az információhoz;
• a zoom funkció (nagyítás-kicsinyítés) lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy egy adott terület részleteit is tanulmányozzák;
• a térképen lehet keresni, mérni;
• az adatok gyorsan frissíthetők;
• a térképen lévő földrajzi pontokhoz külső forrásból származó dokumentumok, képek, videók vagy diagramok kapcsolhatók.

Néhány térképtől a 250 térképet tartalmazó atlaszig

Okostérképek

Az okostérképek tervezését megelőzte az okostankönyvek elkészítése, amelyekben a tankönyvi leckék a digitális eszköz képernyőjéhez igazodó (reszponzív) oldalakként jelennek meg, tartalmazzák a nyomtatott tankönyv tartalmi elemeit, ezen túl kiegészülnek interaktív térképekkel, diagramokkal és okosfeladatokkal is. A féléves digitális projekt tervezésekor először csak néhány, az okostankönyvek leckéibe ágyazható interaktív térképet terveztünk, azonban a fejlesztés során megváltozott a koncepció. Egyre több térkép készült, ezért célszerűnek tűnt az elkészült térképeket egységes szerkezetbe fűzni. Az interaktív atlasz „prototípusa” alig 30 térképet tartalmazott. Bár a fejlesztés alapját jelentő projekt lezárult, azonban az interaktív atlasz állandó gondozást, felügyeletet, ellenőrzést, frissítést és fejlesztést igényel, így jelenleg (2024. május végén) a Nemzeti Köznevelési Portálon publikált interaktív atlasz 9 témaköre már több mint 250 térképet tartalmaz. A koncepció kidolgozása, az adatok letöltése és a térképek magyarázatának elkészítése Arday István feladata volt, az adatok térképi megjelenítését Molnár-Zsoldi Katalin végezte. A térképek a nyílt forráskódú QGIS térképkészítő szoftverrel készültek, amelyeket Leaflet pluginokkal egészítettük ki, tettük ezáltal élvezhetőbbé, izgalmasabbá. A kiegészítő elemeknek köszönhetően bővítettük a térképek alapfunkcióit, azok segítik pl. a koordinátahálózat beillesztését, a koordináták meghatározását, a távolság- és területmérést, a diagramok megjelenítését.

A térképek Web Mercator-vetületűek (kód: WGS84, EPSG:4326), ahogyan a legtöbb online térkép is (pl. Google Maps, CARTO, Mapbox, Bing Maps, OpenStreetMap, Mapquest, Esri). Az ábrázolt adatok többségét a Központi Statisztikai Hivatal, a Világbank, a FAOSTAT, Eurostat, a NOAA és az Our World in Data oldalakról töltöttük le.

A Digitális földrajzi atlasz tartalma túlmutat a kerettantervi és az érettségi követelményeken, és kiegészíti a 2024-ben átdolgozott középiskolai földrajzi atlaszt. Ebben a papíralapú atlaszban hivatkozások (link, QR-kód) mutatnak a digitális (interaktív) atlasz azonos vagy hasonló tartalmú térképeire.

Az interaktív atlasz térképei az általános földrajz (geoszférák, gazdaság, ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások), a regionális földrajz (országok, Európai Unió, Magyarország) és a környezeti veszélyek, problémák tematikája mentén rendeződnek. Az interaktív atlasz témakörei az alábbiak:

1. A geoszférák
2. Népesség, társadalom
3. Gazdaság
4. Mezőgazdaság, élelmiszer
5. Ipar
6. Szolgáltatások
7. Országok, országcsoportok
8. Magyarország
9. Fenntarthatóság, környezeti változások, veszélyek

Néhány példa az interaktív térképek használatára

A következőkben bemutatunk olyan, szerkezetükben és használatukban is eltérő térképeket, amelyek jól szemléltetik az interaktív térképek sokoldalú használatát.

A Föld domborzatát, vízrajzát ábrázoló térképen tanulmányozhatók a tájak, a vízrajz, a gleccserek, a fontosabb tengeráramlások, a vulkánok, a kőzetlemezek határai, az időzónák. Nagyítással (a zoomszint növelésével) több részlet jeleníthető meg (pl. nagytájak, középtájak, kistájak). Ez az egy térképréteg több mint 400 tájnevet tartalmaz, de megjeleníthetők vízrajzi elemek, szigetek, félszigetek is. A térkép jobb felső sarkában elhelyezett rétegválasztóval elérhető tartalmak: domborzat, tájak, lemezhatárok, vulkánok, folyók, tavak, óceánok, tengerek, tengeráramlások, legnagyobb trópusi ciklonok, magassági pontok, időzónák. A térképen távolságot is lehet mérni a térkép bal felső sarkában elhelyezett mérő bekapcsolásával a Tájak, félszigetek, szigetek rétegen. Ha a kurzort az adott hely fölé visszük, akkor a bal alsó sarokban megjelennek a kiválasztott földrajzi hely koordinátái (kivágata a jobb oldali ábrarészen látható).

A Föld ásványkincseit bemutató térkép a legjelentősebb ásványkincsek előfordulási helyeit, valamint a keletkezés módját ábrázolja. Megjelenített ásványkincsek: agyag, aranyérc, bauxit, bentonit, cinkérc, drágakő, ezüstérc, fluorit, földpát, foszfát, grafit, gipsz, gyémánt, higanyérc, jód, kálium-karbonát, kaolin, kén, kobaltérc, kovaföld, kőolaj és földgáz, krómérc, lítium, magnezit, mangánérc, mészkő, molibdén, nátrium-karbonát, nikkelérc, ólomérc, ónérc, perlit, titánérc, uránérc, volfrám, vanádium, vasérc, zeolit. A rétegválasztóval hozzárendelhetjük a szerkezeti egységeket is, így feltárható a kapcsolat közöttük és az ásványkincsek elhelyezkedése között (pl. üledékgyűjtő medence → kőolaj, földgáz; ősmasszívum → vasérc, nikkelérc).

A földrajzi (éghajlati) övezetességet bemutató térképen az egyes éghajlatok rendszere (övezet, öv, terület, éghajlat) jeleníthető meg az adott terület fölé helyezve a kurzort. Ehhez a térképhez interaktív, képként is letölthető éghajlati diagramok is tartoznak. 

A Földünk biomjait bemutató, 184 ezer adatot tartalmazó térkép 40-nél több képpel egészül ki. A Föld talajtérképe a FAO legújabb talajosztályozása alapján készült. A térképhez talajokról készült képek is tartoznak, amelyek előfordulását a kék jelölők mutatják. Kurzor segítségével jeleníthető meg az adott talajról készült kép. 

A társadalomföldrajzi térképek felületi színezésű tematikus térképek, amelyek az adott országra jellemző, több év vagy évtized adatai alapján készült vonal-, oszlop- vagy kördiagrammal egészülnek ki. Így jól tanulmányozható az adott országban az adatok, jelenségek időbeli változása. 

A térképek többségén a rétegválasztó segítségével navigálhatunk az egyes évek vagy tartalmak között, így különböző tartalmak vizsgálhatók, összehasonlíthatók az adatok, megállapíthatók az időbeli és térbeli változások.

Interaktív térképek interaktív diagramokkal

Vannak olyan tematikus térképek, amelyekhez interaktív diagram tartozik (összesen 40 diagram jeleníthető meg). E diagramok a felhasználók által átalakíthatók, az idősorok változtathatók (pl. az országok hőmérsékletének változása), ami lehetővé teszi a különböző adatok (pl. az egy főre jutó GDP, a születéskor várható átlagos élettartam és a HDI kapcsolata) közötti összefüggések jobb megértését.

Magyarország népességének változását 1870-től 2024-ig követhetjük nyomon. Ha változtatjuk az alsó ábrarészen az időpontot, akkor a korfa alakja is változik az időpontnak megfelelően. Az adatokat leolvashatjuk, ha az egérmutatót a kiválasztott korcsoport sávja fölé húzzuk.

Hogyan jeleníthetők meg az adatok?

A térképek többségének adatai kurzorral vagy kattintással jeleníthetők meg. A jelmagyarázat segíti az értelmezést, egyes térképek adatainak vizsgálata pedig csak a jelmagyarázat alapján lehetséges, például a geotiff (térinformatikai adatokat tartalmazó képfájl) térképeké. Minden térkép tartalmaz rövid leírást, használati útmutatót és közli az adatok forrását.

Az interaktív térképek is a digitális eszköz képernyőjéhez igazodó oldalakként jelennek meg, tehát akár mobiltelefonon is használhatók, azonban sokkal élvezhetőbb és használhatóbb a nagyobb képernyőjű tablet vagy monitor használata, ugyanis a mobiltelefon kijelzőjének egy számottevő részét kitakarja a jelmagyarázat.

Gyakorlatok a térképpel

Több térkép alapja az OpenStreetMap (OSM), ami keresést is lehetővé tesz. A domborzatot, a tájakat és a lakotthelyeket egyaránt megjelenítő térképen távolság mérésére is van lehetőség. Külön térképek teszik lehetővé a távolság- és területmérés gyakorlását, a domborzati keresztmetszet rajzolását és a földrajzi koordináták meghatározását.

Egy példa a térképek és a diagramok komplex felhasználására

A digitális atlaszfejlesztéshez kapcsolódó hosszú távú cél olyan feladatok készítése, amelyek az interaktív atlasz sokoldalú, komplex használatához nyújtanak segítséget, adnak ötleteket. Az alábbiakban mintaként bemutatunk egy feladatsort.

A feladatok megoldásához használd a linkkekkel elérhető interaktív térképeket és az interaktív diagramot is! 

A Száhel-öv

Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint Száhel-országok: Burkina Faso, Guinea, Kamerun, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Csád, Gambia, Szenegál (emellett a Száhel-öv Szudán és Eritrea területét is érinti).

A feladat a térséggel kapcsolatos.

1. feladat

Nevezd meg a Száhel-öv főbb népcsoportjait, nyelveit, vallásait!

• Térképek: Etnikai csoportok | A hivatalos nyelv | Vallások követői

2. feladat

A térség két fontos tápláléknövénye a kukorica és a jam. A jam vagy jamsz Afrikából és Ázsiából származó, gyorsan növő lágyszárú kúszónövény, 20 centimétert is nőhet naponta, gumói az 50-70 kg-ot és az 1,8 m-t is elérhetik. A héjuk vastag, nehezebb lehámozni, éppen úgy, mint az édesburgonyákét (amelyekkel nem azonosak!). A jamszgyökerek minimális törődéssel is bő termést adnak. 

A két diagram a Száhel-országokban a kukorica és a jamsz együttes termésmennyiségének időbeli változását ábrázolja. Elemezd a változást a feladatok segítségével! 

• Diagram: Csapadékos és száraz évek a Száhel-övben (a csapadékmennyiség eltérése az átlagtól)

a) Milyen okokkal magyarázható a változás?

b) Milyen hatással volt a termésmennyiség ingadozása a népesség számának változására?

• Térképek: Népességszám | A népesség számának változása

c) Hasonlítsd össze a Száhel-országok termékenységi rátáját a természetes szaporodással! Mi okozza a változást?

• Térképek: Termékenységi arányszám | Természetes szaporodás

d) Hogyan változott az egy főre jutó jamsz mennyisége Csádban 2021-ben 1961-hez viszonyítva? Számítsd ki a táblázat adatai alapján! (A táblázat adatai tonnában vannak megadva.)

• Térképek: Aszály által veszélyeztetett területek | Az átlaghőmérséklet változása

Összegzés

Van-e létjogosultsága a köznevelésben az interaktív térképek és diagramok használatának? Segíti-e a földrajztanárok munkáját, vagy inkább többletfeladatot jelent számukra egy ilyen térképgyűjtemény használata? Kellően felhasználóbarát-e ez a felület? Számos válaszra váró kérdés. A visszajelzések szerint jelenleg a földrajztanároknak még csak egy kisebb része ismeri és használja ezt a gyűjteményt, de az ő növekvő számuk további ösztönzést, bátorítást ad a folytatáshoz. Terveink között szerepel egy olyan online felület fejlesztése, amely könnyebbé teszi a térképgyűjtemény használatát, lehetőséget teremtve arra, hogy az a földrajzóra szerves részévé váljon.