Kooperatív-kollaboratív módszerekre épülő, IKT-alapú földrajzóra terve
A tanítási óra tanulási céljai
A diákok az esőerdők egy konkrét példájával ismerkedhetnek meg: az Amazonas-medencében.
A diákok csoportokban feldolgozzák a következő témákat:
- az Amazonas-medence élővilága;
- az egyenlítői öv;
- az Amazonas-medencében élő emberek mindennapjai;
- az esőerdők irtása az Amazonas medencében.
A tanultakat alkalmazva a diákok egy szociálismédia platformot hoznak létre témájuk ismertetéséhez.
Miután a diákok megismerkedtek az Amazonas-medence esőerdőjével, a tanultakat bővítik és alkalmazzák más területeken, pl. a maláj esőerdők vagy a Kongó-medence esőerdőjének esetében.
A diákok megismerik a pálmaolaj-ültetvények hatását az esőerdőkre és felelősségteljes vásárlási szokásokat alakíthatnak ki.
A tanórához szükséges eszközök: csoportonként legalább egy laptop; számítógép és kivetítő; minden diák számára okostelefon vagy táblagép.
A tanítási óra menete
1. Ráhangolódás
Az óra első 5 percében a diákok megtekintik az Amazonas-medence esőerdőjét bemutató rövid videót. Ezután a tanulók kitöltik a goformative-on létrehozott kérdőívet, amiben megfogalmazzák, hogy mit szeretnének megtanulni a mai órán, érdekesnek találják-e a témát, és miben szeretnének fejlődni a csoportmunkák során.
2. Csoportmunka – Az esőerdők világa
A tanár 4 heterogén csoportot alkot (a csoportok száma az osztály létszámától is függ, több tanuló esetén érdemesebb további néhány témát bevezetni pl. az Amazonas-folyó jellemzői, az Amazonas-medence növényvilága stb.).
Minden csoport kap egy témát és a témához kapcsolódóan a sutori.com alkalmazásával készült anyagot.
- 1. csoport – Az Amazonas-medence élővilága
- 2. csoport – Az egyenltői öv
- 3. csoport – Az Amazonas-medencében élő emberek mindennapjai
- 4. csoport – Az esőerdők irtása az Amazonas medencében
A diákoknak 10 percük van a csoportokban közösen feldolgozni a segédanyagot, amely fontosabb információkat, érdekességeket, képeket tartalmaz quizekkel egybefűzve.
A diákok ezután az adott témában közösen létrehoznak egy instagram oldalt. Az oldalon készíteniük kell egy rövid, figyelemfelkeltő leírást/biot, valamint az oldalnak tartalmaznia kell egy posztot is. Természetesen a posztnak is kapcsolódnia kell a csoport témájához, de azt, hogy hogyan, a diákok választják meg. A poszthoz a diákoknak hashtag-eket is készíteniük kell, amely a legfontosabb kulcsfogalmakat tartalmazza. Ezeknek az elkészítéséhez használhatják a segédanyagban megadott képeket és információkat is vagy kereshetnek önálló forrásokat is. A feladatra 10 perc áll rendelkezésükre.
Ezt követően minden csoport bemutatja az instagram oldalát, ezzel megismertetve az osztálytársakat is a témájuk legfontosabb és legérdekesebb pontjaival. A négy csoport témájának rövid bemutatására 10 perc áll rendelkezésre.
3. Közös osztálymunka – Az esőerdők területének változása
Az óra következő részében (kb. 5 perc) megnézzük, hogy a Földön hol találhatóak még esőerdők. A tanultak ismeretében a csoportok jóslatot alkotnak: vajon hogyan változott az erdőborítottság Malajziában. Ezt követően a Global Forest Watch térképével az osztály együtt elemzi, hogyan változott az erdőborítottság Malajziában. (Mivel az oldal angol, ezért szükség van tanári segítségre.)
A diákok megismerkednek a pálmaolaj-ültetvények káros hatásaival, azaz az ültetvények miatt bekövetkező erdőirtásokkal.
A csoportok házi feladatnak kapják, hogy a következő óráig az otthon fogyasztott élelmiszerek és használt kozmetikumok között nézzék meg, találnak-e olyat, ami pálmaolajat tartalmaz. Ez a pálmaolaj-vadászat.
4. Tanulói reflexió
Az óra hátralévő 5 percben a diákok ismét egy goformative-on létrehozott kérdőívet töltenek ki, az önreflexió során elmondják, megtudták-e a választ az őket előzetesen érdeklő kérdésre, sikerült-e az óra elején megfogalmazott fejlesztési céljukat megvalósítani és hogyan értékelték órai munkájukat.
Fejlesztő értékelés
A diákok elsősorban önértékelést végeznek a Goformativon létrehozott kérdőívek segítségével. Ezzel a módszerrel minden diák az óra elején tulajdonképpen tanulási célokat fogalmaz meg, majd az óra végén értékelnie kell, hogyan sikerült ezeket a célokat megvalósítania és miként értékeli a csoportjának aznapi teljesítményét.
- A kérdőív első kérdése egy kis bemelegítés, de akár az is előfordulhat, hogy egy diák nem tartja érdekesnek a felvetett témát, óra végére viszont már igen vagy éppen ennek fordítottja.
- A második kérdésben a diákoknak két kérdést kell megfogalmazniuk, amire a témával kapcsolatban választ szeretnének kapni. Az óra végi kérdőívben el kell dönteniük választ kaptak-e kérdéseikre, ha pedig nem akkor a következő órán megválaszolhatjuk azokat.
- A harmadik pontban a diákoknak a csoportmunkával kapcsolatban kell egy célt megjelölniük pl. szeretnék, ha csoporttársaik azt gondolnák, könnyű velük dolgozni. Az óra végén a tanulóknak el kell dönteniük céljaik mennyire valósultak meg és miben kell még fejlődniük. Ezután pedig csoportjuk munkáját 1–5 pont között értékelik, a pontszámot pedig meg is kell indokolniuk.
- A teszt utolsó részét az óra végén töltik ki a tanulók. Meg kell fogalmazniuk két dolgot, amit az óra folyamán tanultak. Ezzel a módszerrel – bár időigényes – minden diák nyomon követheti saját fejlődését, amiről a tanár is visszajelzést kap. Ez a platform összeköthető online osztálytermekkel (pl. a Google Classroommal) is.
A tanár az órán a facilitátor szerepét tölti be, folyamatosan megfigyeli a csoportok munkáját és amennyiben a csoportnak szüksége van rá, segít. Az önértékelő kérdőíveket is megtekintve a Goformative-on (vagy a Google Classroomon) személyes értékelést adhat a diákoknak. Így módja van értékelni nemcsak a diákok személyes fejlődését, de segíthet, tanácsot adhat, hogyan fejlődhetnek a tanulók céljaik és kérdéseik megfogalmazásában. Majd a csoport munkájáról is adhat szöveges értékelést.
Mellékletek
