Tűzföld: a világ vége (?)

„A világ vége”, „a Föld legtávolabbi vidéke”, „az Antarktisz kapuja”… Az írás ízelítőt ad a Tűzföld a gleccserek által felszabdalt Andok természetföldrajzi értékeiből, érdekességeiből.

Narratív kartográfia: történetmesélés térképekkel  

A tanulmány a „Kőrösi Csoma Sándor és a Magyar Földrajzi Társaság gyűjteményének kincsei” című országos vándorkiállítás tervezésének elméleti hátterét mutatja be. Beavat a modern térképes történetmesélés módszerébe, és megmutatja annak lehetőségeit a kritikai térképolvasási készség fejlesztésében.

Programterv a magyar kultúra földrajzi tartalmakon keresztüli megismerésére

A tanulmány olyan iskolai programokat mutat be, amelyek földrajzi tartalmakon keresztül segítik elő Magyarország kultúrájának megismerését. Néhány programtervet részletesen bemutat, megemlítve a kompetenciafejlesztésben betöltött szerepüket, valamint azt, hogy a földrajz hogyan jelenik meg bennük, és hogyan szolgálja a földrajzi ismeretek bővítését.

Az IKT-eszközökkel támogatott földrajztanulás néhány lehetősége

A tanulmány összegzi az IKT-alkalmazások középiskolai földrajztanításban való használatának tapasztalatait. Rövid felhasználói útmutatót ad a térképes programokhoz annak bemutatására, hogy a tanárnak milyen szintű IKT-kompetenciára van szüksége az egyes alkalmazások használatához, és azok által mely tanulói kompetenciák fejleszthetők.

In memoriam prof. Dr. Farsang Andrea

2022 decemberében elhunyt Farsang Andrea egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, a magyar földrajz szakmódszertan egyik meghatározó alakja.

Miért érdemes földrajzot tanulni?

Ahhoz, hogy élni tudjunk a számtalan lehetőséggel, amit a Föld nyújt számunkra, elengedhetetlen a megismerése. Olyan fogalmakat és összefüggéseket érthetünk meg általa, amelyek hatással vannak mindennapi életünkre, a környezeti katasztrófákra és problémákra, a fenntarthatóság kérdéseire.

Hatékony tanár a gyorsan változó környezetben

A tanároknak hatékonyan kell formálniuk, irányítaniuk a tanítási-tanulási folyamatokat együttműködve a tanulókkal, amihez a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt kell kapnia a hatékony tanulási környezetnek, a tanulóközpontú szemléletnek, biztosítani kell a tanulók aktív tanulási tevékenységét.

Adalékok az éghajlatváltozás tudományos hátteréhez

A tanulmány elemzi az IPCC 2021. évi tudományos Jelentésének tartalmát. Az eredményeket összesítve megállapítja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos antropogén hatások valós veszélyt jelentenek, de nem támasztja alá az emberiség jövőjét megpecsételő, pár évtizeden belül elkerülhetetlenné váló gyors éghajlati katasztrófák vízióját.