Taníts érdekesen érdekeset!
Kígyóbűvölés
Mintegy 1 millió kígyóbűvölő él India-szerte, akik fúvós hangszerükkel ingerlik a kobrákat ringatózásra, s keltenek titokzatosságot a nézelődőkben.
2021.01.12.
Mintegy 1 millió kígyóbűvölő él India-szerte, akik fúvós hangszerükkel ingerlik a kobrákat ringatózásra, s keltenek titokzatosságot a nézelődőkben.
Varsó városközpontja egy dinamikusan fejlődő, de tulajdonképpen még félkész városfejlesztési projekt, aminek keretében egy modern tornyokból álló üzleti negyed formálódik, tükrözve azt a kifejezett szándékot, hogy a Visztula-parti nagyváros a közép-európai régió pénzügyi és befektetési központjává váljon.
A földrajztanítás egyik célja, hogy olyan tanulók kerüljenek ki az iskolából, akik képesek világunkat rendszerként szemlélni, amihez elengedhetetlen, hogy lássák az összefüggéseket a természet- és társadalomföldrajzi tények között, és feltáruljanak előttük a kétféle gondolkodásmód különbségei.
A tanulmány bemutatja a játékosítás elméletét és kipróbálásának tapasztalatait. A diákok tanulását valóban segítette a módszer, és a közepesen és gyengén teljesítők eredményei fővel javultak.
Utunkat Okinaváról indítjuk, érintve az Aharen szigetet, Fukuokán keresztül Hirosimáig. Utazásunk sajátossága nemcsak abban rejlett, hogy európai turisták által kevésbé látogatott helyeket kereshettünk fel, hanem utunk meghatározó részén helyi illetőségű kísérőnk is volt.
A Föld legnagyobb, több mint 12 000 darab borostyánból készült „vízesése” a St. Thomas-sziget fővárosában, Charlotte Amalie-ben található a Borostyán Múzeumban. A Föld sok részéről gyűjtötték hozzá a megkövesedett gyantadarabokat, amelyek 25 000–90 millió éve keletkeztek.
Kialszik-e egyszer a közel-keleti tűzfészek? – csak a történelmi Izrael – Palesztina – Szentföld térségére korlátozva vizsgáljuk, akkor is eléggé pesszimista válasz adható – márpedig a Közel-Keletnek nevezett térséget még ezer más konfliktus is tépázza…
Magyarország etnikai térbeliségét olyan sajátos összetettség jellemezte, amelynek alapja volt a fő etnikumok tömbszerű megjelenése, de emellett történeti okokból jelentős volt egyes etnikumok szigetszerű megjelenése is. Többnyire nem voltak éles határok a tömbök érintkezésénél, hanem itt keveredtek egymással a különböző etnikumú települések, sőt sokszor a településeken belül az etnikumok is.
A történelmi Magyar Királyság „ezeréves” határai az I. világháborút Magyarország szempontjából lezáró „trianoni” békeszerződés következtében megváltoztak, teljesen új határvonalakat kellett meghúzni. Ennek kijelölése, a határ pontjainak kitűzése nemcsak fájdalmas, de nehéz feladatot is jelentett. A tanulmány e határok meghúzásának, kitűzésének az alapvetéseit és egyes érdekességeit ismerteti.