Állatmúmiák

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
Chilében a Puna de Atacama sivatagos magasfennsíkján az elpusztult állatok természetes módon mumifikálódnak a száraz levegő, az állandó erős szél és nagyon nagy napi hőingadozás következtében.

A Puna de Atacama mumifikálódott állatai – Chile

Elhelyezkedés

A Puna de Atacama (Laguna Verde) felvése Chilében (Google Maps)

Földrajzi leírás

Nagyon sok módon őrződhetnek meg, mumifikálódhatnak természetes módon az elpusztult állatok maradványai, mint például gleccserbe fagyva vagy éppen lápokban konzerválódva. Van a világon egy különleges hely, ahol természetes mumifikálódás zajlik, Chilében a Középső-Andok területén a Puna de Atacama magasfennsíkja.

Guanakó mumifikálódott testrészei szétszórva (fotó: Mari László) (letöltés)
Guanakó mumifikálódott feje (fotó: Mari László) (letöltés)
A Cerro Mulas Muertas (Halott öszvérek hegye) 5910 m magas tömbje előtt a hegy egyik mumifikálódott névadója. (fotó: Mari László) (letöltés)

Itt olyan száraz a levegő, hogy a leeső hó is azonnal szublimál ahelyett, hogy olvadékvízzel kis patakokat táplálna. A szél állandóan nagy erővel fúj, az éjszakai hőmérséklet 0 °C alatt van, de napközben viszont az erős napsugárzás igencsak próbára teszi az ott élő állatok, a kutatást végző vagy éppen a hegymászásra vágyó emberek szervezetét. Ezen a sivatagosnak számító területen az elpusztult állatok tetemei hosszú ideig fellelhetők, így tájékozódási pontnak is használhatók vagy akár tanulmányozhatók is szinte épségben. Hogy miért van ez így? Ebben a különleges környezetben az elhullott élőlények teste konzerválódik. Ennek oka a szélsőséges hőmérséklet, a bőrt erősen és hirtelen kiszárító szél, az alacsony páratartalom és a sóban gazdag felszín. Így a lebontó szervezetek, mint például a baktériumok, a gombák, a férgek, a rovarok nem tudják kezelésbe venni az állatok maradványait, ezért azok szinte épségben őrződnek meg. Csak az erős, sokszor 100 km/h feletti szél tehet „kárt” bennük, amely néha összekuszálja a csontokat, a végtagokat, amint görgeti a testeket.

A mumifikálódott állatok egy része öszvér, ló, amelyek kereskedőutak mentén pusztultak el akár kimerülés következtében.

Öszvér teteme a Puna de Atacamán, háttérben a Föld legmagasabb tűzhányója, az Ojos del Salado (fotó: Mari László) (letöltés)

A másik csoportjuk pedig a helyi őshonos állatokból kerül ki, mint például a vikunya, a guanakó és a sós környezetben mumifikálódott puma, amely végül a copiacói múzeumban kötött ki. Sajnos hiába tartották vitrinben, a megváltozott környezeti elemek, mint a magasabb páratartalom és hőmérséklet elindította a bomlási folyamatokat, és most már csak alig maradt belőle felismerhető maradvány…

Egy itt őshonos állat, a guanakó mumifikálódott teteme a Laguna Verde partján. (fotó: Mari László) (letöltés)
Egy mumifikálódott szarvasmarha (fotó: Mari László) (letöltés)
A mumifikálódott szarvasmarha egy a területen átkelő karaván tagja lehetett. (fotó: Mari László) (letöltés)
Mumifikálódott puma a Laguna Verde partján (fotó: Nagy Balázs) (letöltés)

Feladat

Az Andok jellegzetes háziállata a láma. Az alábbi szövegben a lámákról olvashatsz információkat. Döntsd el, hogy hamisak vagy igazak!

  1. A lámák vadon élő tevefélék, amelyek az Andokban őshonosak.
  2. Nagyon sok mindenre használják a lámákat a helyiek, de főként teherhordásra, hiszen kb. 40 kg terhet is tudnak cipelni. Az indiánok ma is sokszor lámaháton viszik a terményeiket a helyi piacokra.
  3. A lámáknak legtöbbször egy utódjuk van, ami összefüggésben áll környezetük kis eltartóképességével.
  4. Régen Bolíviában lámaembriót tettek az újonnan épülő házak alá, hogy szerencsét hozzon a ház lakóinak.
  5. A láma húsa ehető.
  6. A láma gyapja értékesebb, mint az alpakáé.
  7. A láma bőréből használati tárgyakat készítettek, trágyáját tüzelésre, zsírját világításra használták az inkák.
  8. Régen a bányakincsek szállítására is használták a lámákat, de a spanyol hódítás után a lovak lettek a fő teherhordók.
  9. A lámák kiválóan alkalmasak birkanyáj őrzésére, terelésére, a ragadozókat a láma köpésével kergeti el.
  10. A lámák Tibetben is előfordulnak, ahol a trágyájuk tette lehetővé a növénytermesztést.

A feladat szövege (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

Kiemelt írások

Taníts érdekesen érdekeset!

Tonlé Sap

A kambodzsai Tonlé Sap Délkelet-Ázsia legnagyobb tava, ami összeköttetésben áll a a Mekonggal. Az itt élő emberek a vízen, a vízzel együtt élik mindennapjaikat.

Taníts érdekesen érdekeset!

Sóbányászat

Az etiópiai Danakil-mélyföldön van a Föld jelenleg ismert legsósabb vizű tava, aminek medencéje a Vörös-tengertől gátolódott el egy vulkánkitörés következtében. A bepárlódó só bányászata és elszállítása keserves munka.

Taníts érdekesen érdekeset!

Magtároló

Egy olyan épületet nézünk meg, amelyet a berberek emeltek élelmiszereik raktározására, hiszen ezen a Szahara peremén lévő, már alig termékeny területen élet-halál kérdése volt a termények biztos tárolása.