Séta a legendás oázisvárosban – Híva, Üzbegisztán
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
A Selyemút mentén fekvő ősi oázisvárost, Hívát délről a Kara-kum, északról a Kizil-kum sivatag határolja. Belső erődnek (Icsan Kala) nevezett óvárosát 2,2 km hosszú, 7-8 m magas, homokszínű városfal veszi körbe, amely falat bástyák és kapuk szakítanak meg. A falat szárított téglából építették, kötőanyagként vályog, homok, tevetej és trágya keverékét használták. Az óvárosnak sikerült teljesen megőrizni középkori jellegét.
A város nevét egy legendának köszönheti, miszerint Noé egyik fia, Sém kóborlása közben megszomjazott, és hogy szomját oltsa, kutat ásott, amikor is tiszta víz fakadt a földből: „Khei-vakh!” (Áldott elégedettség!) – kiáltott fel.
Fontos megállóhely volt a Selyemút mentén a város, és ez lehetőséget jelentett lakóinak gazdagodására, különféle áruk cseréjére, az új tudományos ismeretek megismerésére, terjesztésére, a különféle kultúrák, vallások találkozására. Sorra épültek a Korán-iskolák, rengeteg kézműves készítette portékáját a jó áron való eladás reményében. Nagy rabszolgapiac is működött, de egyesek a karavánok kifosztásából is gyarapodtak.
Sétáljunk egyet a város ódon falai között! Az Icsan-Kalába négy kapun lehet bejutni, ilyen a Keleti kapu is, amelyet Hóhér kapunak is neveznek, mivel a 19. századig a szökött és elfogott rabszolgákat akasztották fel rá.
A sok látnivaló között van egy lenyűgöző, 14,2 m átmérőjű minaret, amelynek csak az alsó harmada épült fel 1855-ben. A torony ma 26 m magas, bár tervezett magassága elérte volna a 80 m-t. A Kalta Minar (Rövid minaret) ugyanis a buharai Kalon minarettel (46 m) volt „versenyben”, a hívai kán még nagyobb tornyot szeretett volna építtetni, amiről még Buharába is át lehetett volna látni. Azonban a kán felismerte, hogy a minaretből kitűnő lesz a kilátás a háremére is, ezért leállította a további építését. Egy másik legenda arról szól, hogy a főépítész elmenekült a kán terve elől, miszerint meg szerette volna őt öletni, hogy ne tudjon hasonló minaretet emelni más városban. Az óváros jellegzetes épületei közé tartoznak a minaretek, amelyek az imára hívás mellett iránytűként szolgáltak a sivatagi utazóknak, megfigyelésre a városi tüzek észleléséhez, megfékezéséhez, az ellenség felfedezéséhez, de az ítéletek végrehajtásához is (néha innen dobták le a bűnösöket). A mecsetek építését az adómentesség is motiválta, hiszen az építtető mentesült az adózás alól.
A 17. században épült a Kunya Ark (Citadella). Az előtte lévő tér sok ítéletnek volt tanúja, a lopásért karóba húzás járt, dohányzásért, szeszesital fogyasztásért (iszlám vallás!) a vétkes száját a füléig felmetszették. A Citadella város a városban, az uralkodók itt éltek családjaikkal, udvartartásukkal. Ezért különféle funkciójú épületeknek ad otthont: kán palotája, háreme, mecsete, pénzverdéje, kincstára.
1863-ban Vámbéry Ármin dervisnek öltözve érkezett Hívába, és a Kunya Ark előtti téren szemtanúja volt annak, hogy éppen 8 idős ember szemét szúrta ki a hóhér… Ő is nagy veszélyben volt, minden gesztusára vigyázni kellett, nehogy lelepleződjön, hogy európaiként érkezett a városba. A magyarok eredetét kutatta e távoli vidéken is.
A város egyik legszebb és legrégebbi eredetű épülete a Péntek mecset. Belépve egy csodálatos csarnokba jutunk, amelynek mennyezetét 212 egyedien faragott faoszlop tartja. Sajnos az oszlopok közül csak kettő eredeti, mert az épület többször leégett, ráadásul a termeszek is elkezdték pusztítani a faanyagukat. Mai formáját a 18. században nyerte el. A muszlimok a péntek déli imát közösen a főmecsetben közösen végzik, ezért nevezik Péntek mecsetnek.
A sikátoros, árusokkal teli utcán juthatunk el az Allakuli Khan egykori háremébe. A négyszög alakú udvar körüli szobákban laktak a feleségek és háremhölgyek, az udvar hűsölésre szolgált és szolgál ma is. Ide akár 8-12 éves leányokat is hoztak, akiket nevelők vettek szárnyaik alá, hogy megtanítsák nekik a háztartási ismereteket, kézimunkákat, illedelmes viselkedést.
Híva épületeinek kék csempéi, faragott oszlopai, a bazárok forgataga, az erkélyekről látható naplemente felejthetetlen élménnyé teszi az oázisvárosban eltöltött időt.
Feladat
Vámbéry Ármin életéből olvashatsz sorokat. Próbáld meg kiegészíteni a hiányzó részeket!
- Hívába …… érkeztünk, a kapunál aszalt gyümölccsel és kenyérrel fogadtak minket.
- a. tevével
- b. lóval
- c. csacsifogattal
- Első utunk a szállásunkra vezetett, amely a …… volt .
- a. helyi hotel
- b. karavánszeráj
- c. dervisek számára szolgáló cella
- A kán palotájába hívtak másnap kihallgatásra. A kán ….. kért tőlem.
- a. ajándékot
- b. a török szultántól való levelet
- c. úti papírokat
- Nagyon szomjas voltam, és kértem egy pohár vizet. A ……. hozták nekem.
- a. palotában lévő fúrt kútból
- b. közeli folyóból
- a. ciszternából
- Szerencsére nem lepleződtem le, és folytathattam utamat hajóval …… folyón.
- a. a Szir-darja
- b. az Amu-darja
- c. a Volga
- Öt nap hajózás után elértem az Aral-tavat. Partján sürögtek a ……. .
- a. gyapotárusok
- b. halászok
- c. rabszolgakereskedők
- Dervisekkel találkoztam, és úgy döntöttem, hogy velük átvágok a Kizil-kum sivatagon. Szurahánban, az utolsó településen kazahokkal találkoztam. Egy kazah asszony bőrtömlőből ……. kínált meg.
- a. helyi borral
- b. kumisszal (erjesztett kancatejjel)
- c. sörrel
- A karavánnal öt napig bolyongtunk, és egy csepp vizet sem találtunk. Juhokat őrző emberek mentettek meg a szomjan halástól. Buharába érve hallottam a müezzinek hívó szavát a …….. .
- a. mecsetből
- b. medreszéből
- c. minaretből
- Sajnos Buharában az emírrel nem találkozhattam, mert éppen a kokandi kánság ellen vívta a csatáját. Ezért inkább felkerestem a 14. századi szúfi, Szent Beháeddin Naqsbandi mauzóleumát, vagyis, amelyhez igen sokan zarándokolnak el. A buharaiak meg vannak győződve róla, hogy a szent minden veszélytől megmentheti őket.
- a. sírhelyét
- b. egykori imahelyét
- c. egykori szülőhelyét
- Szekéren indultam tovább ……. felé, ahol a nagy közép-ázsiai hódító, Timur Lenk is el van temetve. A kán fogadni kívánt engem a palotájában, de nagyon nehezen győztem meg békés szándékomról, miszerint csak a híres próféták sírjait szeretném meglátogatni. Ezért nem a Tarim-medencébe mentem tovább az őshazánkat kutatni, hanem Perzsiába vettem az irányt.
- a. Taskent
- b. Szamarkand
- c. Baku
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
