A kincses hajó nyomában
A Régészeti történetek Érdről – a 280 éve elsüllyedt „kincses” hajó nyomában c. időszaki kiállítás a 2018 őszén feltárt érdi kincsleletet mutatja be. Feltárását a szentendrei Ferenczy Múzeum Centrum régész munkatársai végeztek azt követően, hogy Tauser Péter, a múzeum önkéntese a Duna medrében pénzeket talált. Földrajzi vonatkozása, hogy a lelet megtalálása a Duna rekord alacsony vízállásának köszönhető, a folyók akkori széle és a százhalombattai Sánc-hegy meredek fala között helyezkedett el. A feltárás után a leletanyag a Ferenczy Múzeum Centrum régészeti és numizmatikai gyűjteményébe került.
A leletanyag két részre osztható, az egyik a 15–16. századból származik, a másik pedig a 17–18. századból. Előbbi leletanyagát fegyverek, ezüstpénzérmek, és egy éremlelet alkotja, míg utóbbié vasból készült hajóalkatrészek, hajózási kellékek, ácsszerszámok, mezőgazdasági eszközökből áll. Az érdi kincslelet anyaga összesen 2721 érmét tartalmaz, köztük tizenegy aranypénzt. A leletegyüttes értékét jól jellemzi, hogy ebből az időszakból hasonló nagyságú leletegyüttes hazánk területéről eddig nem került elő.
A feltárt régészeti anyagot Érd településének történelmi keretébe ágyazva mutatja be a tárlat, így megismerhető az 1526-os eseményekhez kapcsolódóan Ákosházy Sárkány Ambrus életútja, II. Lajos király lovának tragédiája, az érdi népi ellenállás, a település újranépesedésének körülményei, valamint az 1744. évi kis-dunai hajószerencsétlenség története.
Utazás a kamera körül
Az Utazás a kamera körül: Ligeti Lajos belső-mongóliai kutatóútjának mindennapjai, 1929-1930 c. időszaki kiállítás a lámakolostorok életébe enged bepillantást.
Marseille, 1928. november 16. – többéves párizsi tanulmányok után az akkor 26 éves magyar keletkutató Ligeti Lajos hajóra száll, és megkezdi majd három évig tartó kutatóútját. Északkelet-Kína mongol buddhista kolostoraiban ismerkedik a lámaista vallás szent szövegeivel, kevésbé szent szerzeteseivel, a kolostori élet mindennapjaival. Az útra egy valószínűleg Párizsban vásárolt Gallus márkájú fényképezőgépet is visz magával, amely lehetővé tette, hogy képileg is megmentsen valamit a belső-mongóliai lámaista kultúra eltűnő világából. Ez a Ligeti családjának köszönhetően rendkívül jó állapotban fennmaradt mintegy százéves kamera a kiállítás központi darabja, amely körül a látogatók számos eddig a nagyközönség számára ismeretlen fotót láthatnak a Magyar Földrajzi Múzeum gyűjteményéből, amely a kutatóút képi anyagának nagy részét őrzi.
A kiállítás arra vállalkozik, hogy a kínai útról írt 1934-ben megjelent és azóta több kiadást megért népszerű könyv, a Sárga istenek, sárga emberek szövegét a fényképekkel összeolvasva előtérbe állítsa ezeket az embereket és felvillantson valamit az ő rejtett történeteikből, illetve bemutassa azokat az alakokat, akik Ligeti Lajos ottjártakor 1929-1930-ban Belső-Mongólia világát benépesítették. Az utazás bizonyítékai: a cikkek és a könyv – valamint a könyvben szereplő fotók – megalapozták Ligeti nevét, mint a térség nyelveinek és kultúrájának szakértő ismerőjét. Az út, illetve az azt bemutató szövegek és képek tehát egy szaktekintély megalkotásának építőelemeiként is értelmezhetők, de nem szabad elfelejteni, hogy azokat a képeket, amelyeken ő is látható, nem ő exponálta. „Ha egész nap tüzeltem is, meleget csak közvetlenül a kályha körül éreztem, s bizony sokszor föléje kellett tartanom a kezemet, hogy írni tudjak” – írja egy helyen. A hasonló helyzetet ábrázoló képet 1930 márciusában minden bizonnyal akkori szolgája Szung Tyincai, vagy ahogy ő nevezte a „kis Szung” készítette – a fényképezővel, amelyet a húszas években Párizsban vásárolhatott és amely köré az érdi kiállítás épül.
A kiállítás nem az út tudományos eredményeire, vagy az úti kalandokra fókuszál, hanem egyrészt azokra az emberekre – Ligeti kínai és mongol szolgáira, katonai kíséretére – akiknek munkája nélkül nem valósulhatott volna meg a kutatóút, másrészt a nőkre és a gyermekekre, akik a lámák mellett a kolostorok népét alkották. A nyugati kutató, így Ligeti is, nagyban rá volt szorulva a helyi segítőkre, akik lehetővé tették a számára idegen világban való közlekedést.
2024. július 19. (péntek) 17:00 órai kezdettel
Tárlatvezetés – Utazás a kamera körül: Ligeti Lajos belső-mongóliai kutatóútjának mindennapjai, 1929-1930 időszaki kiállításban
Tárlatvezetést tart: Pallag Zoltán muzeológus, a kiállítás kurátora
Belépődíj: 1000 Ft/fő
