A Ha Long-öböl kincse 

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
A vietnámi halászok több ezer éve ismerik az igazgyöngyöt. A Ha Long-öböl térségében sok közösség jött létre, amelyeket az igazgyöngy típusa alapján neveztek el egykor. Az írt a mai gyöngytenyésztést mutatja be.

Az igazgyöngy – Vietnám

Elhelyezkedés

A képek készítésének helye

Leírás

Ma már a Ha Long-öbölben kishajók viszik a kíváncsi turistákat a kagylótenyésztő farmokra, ahol megismerkedhetnek az igazgyöngy-tenyésztés rejtelmeivel.

Kagylótenyésztő telep a Ha Long-öbölben (letöltés) (letöltés)

De nem volt ez mindig így. Az öbölben élő kagylókat a tengerfenékről bátor halászok hozták fel, és ha szerencséjük volt, akkor igazgyöngyöt találtak benne. Az igazgyöngy az egyedüli drágakő, amelyet egy élőlény, kagyló állít elő akkor, amikor valamilyen idegen anyag (pl. homokszem, parazita) kerül a köpenyébe, és azt gyöngyház rétegekkel próbálja elszeparálni a testének belsejétől. Valószínűleg élelemkeresés közben találtak rá az első gyöngyöt tartalmazó kagylóra. Mivel a kagylók ritkán tartalmaztak gyöngyöt, az igazgyöngy nagyon drága árucikknek számított. A legidősebb gyöngynyaklánc 2000 éves, amit egy perzsa hercegnő szarkofágjában találtak meg. 

Az emberek igazgyöngyöt viseltek, hogy hirdessék gazdagságukat, jólétüket. Talizmánként hordták, hogy jó jövőt hozzon rájuk, hogy a betegségtől megóvja, vagy éppen meggyógyítsa őket. A gyöngyök a tisztaság, a nőiség szimbólumai is voltak más-más kultúrákban. Sokszor misztikus erőt biztosítottak a gyöngyök hordozójának, fiatalságot, boldog házasságot „igért” a viselőjének. A hindu kultúrában azt gondolták, hogy a gyöngyök a mennyből származó cseppek, a közel-keleti hívők Isten könnyeinek tekintették. A szentélyekben, templomokban díszítésre is használták. 

A vietnámi halászok több ezer éve ismerik az igazgyöngyöt. A Ha Long-öböl térségében sok közösség jött létre, amelyeket az igazgyöngy típusa alapján neveztek el egykor (Fényes gyöngy közösség: Minh Chau, vagy a Világító gyöngy közösség: Ngoc Vung). 1993-tól honosodott meg az igazgyöngy-tenyésztés az öbölben. Köszönhető ez annak, hogy 1893-ban egy japán ember, Kokichi Mikimoto tökéletesített egy technológiát, amellyel mesterségesen tudja előidézni, hogy a kagylók igazgyöngyöt „állítsanak elő”. Eredetileg a 19. században egy brit tengerbiológus, William Saville-Kent kísérletezte ki, hogyan tudja rávenni a kagylót igazgyöngy előállítására, de végül a japánoké lett a siker.

A vietnámi farmon nyomon követhetjük azt a folyamatot, amely igazgyöngyöt eredményez. A kagylókat kiskoruk óta nevelik, majd mikor elérnek egy kellő nagyságot, akkor kiszedik a vízből, és szétválogatják azokat. 

A kagylókat tartó rekeszeket csónakkal viszik ki a tenyésztés helyszínére. (letöltés)
A kagylótartó rekeszeket a vízen úszó fém- vagy fakeretekhez rögzítik. (letöltés)
Egy vízből kiemelt kagylótartó rekesz (letöltés)

A nyitott kagylók elpusztultak, így nem alkalmasak a további procedúrára. A zárt kagylókat mossák, majd következik az a művelet, amely, ha sikeres, igazgyöngyöt eredményezhet. Egy ember gyakorlott mozdulatokkal egy eszköz segítségével kissé szétfeszíti a kagylót, hogy egy csipesz segítségével beleillesszen egy fertőtlenített „membránt”, vagyis egy „ún. oltószövetet”, majd mellé egy kagylóhéjból előre elkészített kis, teljesen szabályos gömb alakú gyöngyszemet. Majd visszateszik a kagylókat a tengerbe egy rácsszerűségben, és pár évig várnak, hogy az osztriga kagylók a belerakott gömb köré gyöngyházrétegeket növesszenek. 

Kagylóhéjból készülnek a beültetendő kis golyók, amelyek köré a kagyló a gyöngyöt létrehozza (letöltés)
A „műtéthez” használt eszközök és a beültetendő membrándarabkák (letöltés)

Maga a gyöngy főként aragonitból és kalcitból áll, amit egy szerves anyag köt össze. Sajnos, az „implantáción” átesett kagylóknak csak egy részében fejlődik ki igazgyöngy, sok kagyló a beavatkozás alatt elpusztul, vagy éppen kilöki a számára idegen testet. A „kezelés” igen érzékeny folyamat, közben a kagylóknak akár a fele is elpusztulhat. Régen homokot is használtak „idegen” testként, de az nem garantálta a szabályos, jó minőségű gyöngy képződését. Az igazgyöngyöknek csak kb. 5-10%-a lesz igen magas minőségű, a rosszabb minőségűeket a kozmetikai ipar használja fel, nem készül belőlük értékes ékszer.

Feladat – Vetélkedő

A vetélkedő kérdései

  1. A kagylótelepek a Ha Long-öbölben vannak. Mely jellegzetes felszínformákat látod a képeken?
  • a. kúpkarsztokat
  • b. vulkáni kúpokat
  • c. sópúpokat
  • d. gyűrthegység részeit

2. Mi játszhatott szerepet kialakulásukban? (több megoldás van)

  • a. fagyaprózódás
  • b. inszolációs aprózódás
  • c. csapadék leöblítő hatása
  • d. oldás
  • e. erős szél

3. Mi a formakincs anyaga?

  • a. bazalt
  • b. homokkő
  • c. mészkő
  • d. dolomit

4. Miért alakulhatott ki barlang a sziklákban?

  • a. mert a terület egykor egy összefüggő karsztvidék része volt és jól oldódó kőzetből épül fel
  • b. mert a bazaltban lávaalagutak voltak, amelyeket a tenger hullámverése kitágított
  • c. mert a tenger hullámzása miatt kilyukadt a hegy

5. A Ha Long-öbölben sok úszófalu is volt. Miért telepítették ki a túlnyomó részét?

  • a. mert szennyezték az öböl vizét
  • b. mert nagy hajóforgalmat csináltak, és a turistahajók nem tudtak közlekedni
  • c. mert a gyerekek nem tudtak iskolába járni
  • d. mert túl sok halat fogtak ki a halászok

6. Mi történik a tökéletlen igazgyönggyel?

  • a. bedobják a vízbe, hogy szerencsét hozzon
  • b. elégetik, hogy más ne jusson hozzá 
  • c. a kozmetikai iparban hasznosítják
  • d. azt is feldolgozzák ékszernek, csak alacsonyabb áron adják el

7. Mely szempont alapján osztályozzák az igazgyöngyöket (több megoldás is van)?

  • a. szín
  • b. alak
  • c. fény/ragyogás
  • d. keménység

8. Az egyik legenda szerint a halászokat az öbölben kalózok támadták meg, egy állat sietett a segítségükre, és sziklákat dobált a vízbe, amelyek összetörték a kalózhajókat. Melyik állat volt?

  • a. oroszlán
  • b. sárkány
  • c. kígyó
  • d. teknős

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Kiemelt írások

Taníts érdekesen érdekeset!

Tonlé Sap

A kambodzsai Tonlé Sap Délkelet-Ázsia legnagyobb tava, ami összeköttetésben áll a a Mekonggal. Az itt élő emberek a vízen, a vízzel együtt élik mindennapjaikat.

Taníts érdekesen érdekeset!

Sóbányászat

Az etiópiai Danakil-mélyföldön van a Föld jelenleg ismert legsósabb vizű tava, aminek medencéje a Vörös-tengertől gátolódott el egy vulkánkitörés következtében. A bepárlódó só bányászata és elszállítása keserves munka.

Taníts érdekesen érdekeset!

Magtároló

Egy olyan épületet nézünk meg, amelyet a berberek emeltek élelmiszereik raktározására, hiszen ezen a Szahara peremén lévő, már alig termékeny területen élet-halál kérdése volt a termények biztos tárolása.