A Maszada szigethegye – Izrael
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
A Holt-tenger körül utazgatva egy hatalmas, meredek oldalú hegy vonja magára az emberek tekintetét. Szinte hívogat a megmászására, hogy aztán a tetejéről gyönyörű panoráma táruljon a szemünk elé a Holt-tenger felé.
A Szír–Arab-árok pereméről a hátravágódó időszakos vízfolyások vágtak le szigethegyeket, mint amilyen a Maszada is.
Közel 400 méteres relatív magasságával és a lapos tetejével szinte kínálta a lehetőséget erődök kialakítására. A régészeti ásatások a mai napig tárnak fel újabb és újabb épületromokat. Ezek közül az egyik leghíresebb Júdea királya, Heródes (Kr. e. 37–Kr. u. 4.) által építtetett kastélykomplexum és katonai tábor.
Gyönyörű freskók és mozaiktöredékek maradtak az utókorra, illetve a hegy tetején fürdőmaradványokra is bukkantak.
Egy igen száraz, sivatagi környezetben, ami a Holt-tenger környékét jellemzi, nehéz elképzelni, honnan szerezhették a vizet az emberek a fürdők használatához. A vádik vizét fogták fel és vezették el a ciszternákba, de a hegy tetején a ritkán hulló csapadékot is összegyűjtötték a sziklába vájt medencékbe, így akár 40 000 m3 vizet is tudtak tárolni.
A jeruzsálemi templom feldúlása után Kr. u. 66-tól zsidó zelóták telepedtek be az elhagyott épületekbe, az egykori palota berendezéseit eltávolították, hogy a családok a gyerekeikkel beköltözhessenek. Az emberek a római katonák elől menekülve csak időlegesen találtak védelemre a szigethegy tetején. A római katonák tábort vertek a hegy lábánál, és próbálták kiéheztetni a menekülteket. Majd kétéves ostrom után a katonák földből és fából rámpát kezdtek építeni, hogy feljuthassanak a tetőszintre. Ezt látván az ellenállók (közel 960 férfi, nő, gyerek) drámai elhatározásra jutottak, eldöntötték, hogy nem szeretnének a rómaiak kezére kerülni, és rabszolgaként leélni az életüket. Ezért tömeges öngyilkosságra szánták el magukat. Kivételt ez alól csak öt gyerek és két nő képezett, akik a ciszternákban kerestek menedéket, és akik beszámolójából értesült az utókor a vértanúságról. Mindez Kr. u. 73-ban történt.
Ma is sokan zarándokolnak el a hősiességet, bátorságot szimbolizáló helyre. A kréta mészkőből, dolomitból, márgából felépülő rétegek között megbúvó épületromok, zsinagóga maradvány mai napig újabb részletekbe engednek bepillantást mind a régészeknek, mind az odalátogató turistáknak.
Feladat
A képek segítségével Izrael területén kalandoztunk. Most utazzunk egy kicsit a Negev-sivatag kietlen világában egy totó segítségével!
- Hány százaléka sivatag Izrael területének?
- a. 10%
- b. 25%
- c. 60%
- Mi a jelentése a Negev-sivatag nevének?
- a. felszántott
- b. fátlan
- c. felperzselt
- Értékes rézérc is van a sivatagban. Mit bányásznak ma jelentős mennyiségben?
- a. vasércet
- b. foszfátot
- c. aranyércet
- Melyik uralkodó termeltette ki Timna rézércbányáit?
- a. Salamon
- b. Heródes
- c. Dávid
- A sivatag fontos oázisvárosa En Gedi. Mit termesztenek itt a bibliai idők óta?
- a. banán
- b. szőlő
- c. kakaó
- Korábban a nabateus nép élt ezen a területen. Miért honosították meg a nabateusok a szőlőművelést?
- a. mert szerették a bort
- b. mert mazsolával akartak kereskedni
- c. mert a vallási rituálékban a bor is szerepet kapott, így ezzel jól tudtak kereskedni
- David Ben-Gurion volt egyike azoknak, akik először vetették fel a sivatag „termékennyé” tételét. Miről híres ő?
- a. ő volt Izrael első miniszterelnöke
- b. ő volt Izrael első hadügyminisztere
- c. ő volt Izrael első pártjának megalapítója
- Melyik termék kereskedelmi útvonala haladt át a Negev-sivatagon a Földközi-tenger felé?
- a. borostyán
- b. tömjén
- c. porcelán
- Mi jellemző a Negev-sivatagban élő beduinokra?
- a. vendég érkezésekor a nők és a gyerekek együtt étkeznek a vendégekkel
- b. a gyerekek a beduin „sátrakból” is járnak iskolába
- c. a beduinok hagyománytiszteletből elutasítják a technika vívmányait (például a mobiltelefont)
- Sok beduin költözik be Beér-Sevába, a Negev fővárosába. Mi nem jellemző rájuk?
- a. sokan képezik magukat az itt lévő egyetemen
- b. sokan katonai szolgálatba állnak az izraeli hadseregbe
- c. a városban is ragaszkodnak hagyományos sátraikhoz
- Mi volt a Blue Flag nevű „esemény”, aminek a sivatag adott otthont?
- a. sivatagi hadgyakorlat
- b. egy beduin népzenei találkozó
- c. egy teveverseny, amit a kérdésben jelölt tárgyért rendeztek
- Mit találtak fel az egyik sivatagi kibucban?
- a. szélkereket
- b. üvegházat
- c. csepegtető öntözést
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
