Cenoték

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
Az írás bemutatja a Yucatán-félsziget mészkőtáblájába mélyedt, beszakadt mennyezetű karsztbarlangokat, amelyeket a maják természetes ciszternaként használtak, de ma turisztikai jelentőségük is van.

Felszakadt barlangok – Mexikó

Yucatan_terkep jpg – A képek készítésének helye

Földrajzi leírás

A Yucatán-félszigetet igen nagy vastagságban harmadidőszaki rétegekből felépülő mészkőtábla alkotja. A mészkő porózus kőzet, a csapadékvíz oldásával egyre táguló repedésekben a leeső csapadék elszivárog a mélybe. Ebben a többszáz méteres vastagságban a tengerben lerakódott üledékből kialakult karbonátos kőzetekben keletkeztek a félsziget hatalmas barlangjainak járatai. Ezen barlangok nagyobb termeinek a teteje sok helyen beszakadtak, kerekded formájú „üregek” képződtek. Ezeket mind a helyiek, mind a szakirodalom cenotéknak nevezi. A kisebb-nagyobb esők vize igen gyorsan eltűnik a kőzetek repedésein, a száraz és a folyókat nélkülöző félszigeten így ezek a képződmények az emberek természetes víznyerési lehetőségei lettek, ciszternaként működnek. 

Az X-Kekén cenote Valladolid határában. Látványos cseppkőképződmények díszítik a cenote falait (letöltés) (letöltés)

A cenoték tehát különböző nagyságú, rendszerint igen meredek falú felszakadt barlangok, amelyek többségének az alján karsztvíz van. A víz általában 18-20 °C-os, tiszta, iható víz, amelyekben sajátos élővilág alakult ki. A cenotékat a turisták is látogathatják, akik az endemikus halak között úszkálhatnak. A törékeny élővilág védelmét jelenleg csak az szolgálja, hogy kötelezővé teszik a turisták számára a zuhanyozást, és megfelelő infrastruktúrát (mosdók, öltözőhelyek) kínálnak a belépőjegyért is cserébe.

A Suytun cenote a turisták egyik kedvenc helye, ahol hosszú sorban várakoznak a látványos fotóhely előtt (letöltés

Aki „csak” lemegy a meredek lépcsőkön a barlangba, gyönyörű látvány fogadja. A barlang falát cseppkövek borítják, amelyek a mennyezetről akár a vízig ereszkednek le. A tetőről belógnak gyökerek, liánok, a tető beszakadásával leesett sziklák kis szigeteket alkothatnak. 

A Samula cenote mennyezetének leszakadt anyaga jól látszik a kristálytiszta vízben (letöltés)
Az Oxman cenotébe hatalmas gyökerek ereszkednek a felszín felől (letöltés) (letöltés)

A cenoték belsejében – a turizmus kedvéért – kibetonozott felületeket alakítanak ki, hogy ruhatároló szekrényeket, padokat is elhelyezzenek. Olyan cenote is van, ahol kötéllel lehet a vízbe lendülni a bátor látogatóknak. Az értékes cseppkövekre, és a turisták épségére „úszómesterek” vigyáznak. Legtöbb helyen, ahol úszni, fürdeni szeretne az ember, hiszen a víz mélysége elérheti a 20-30 métert, mentőmellény használatát teszik kötelezővé.

A cenoték tiszta karsztvize ideális fürdőhely (letöltés) (letöltés)
A bátrabbak kötéllel lendülhetnek a víz fölé, hogy magasabbról csobbanjanak a hűs vízbe (letöltés)

Már a Yucatán-félszigeten lakó majáknak is fontosak voltak a cenoték, mint természetes vízforrások. Ezek köré építették remek, ma már világörökségi helyszínként számontartott városaikat, hatalmasnak mondható népességgel. 

Maja nyelven a chén vizet adó kutat, a chi sziklanyílást jelent. Chichen Itza nevű híres romvárosnak a nevében is benne rejtőzik a cenote, vagyis „az itze nép kútja”. És valóban az egykori maja város területén van több természetes cenote, amelyek közül az egyiket a maják nem víznyerésre használtak, hanem a maja esőisten, Chac kiengeszteléséhez szükséges rituáléhoz. Az aszály legyőzésére élő embereket dobtak a „kútba”. Ha az emberek nem jöttek fel a víz színére, akkor az isten elfogadta az emberek áldozatát, könyörgését. Ha valakinek mégis sikerült felkapaszkodni a meredek falon, akkor a papok kőzápora fogadta. Az valószínű legenda, hogy főként felékszerezett szüzeket dobtak be az eső reményében. Ugyanis a búvárok átvizsgálták a cenote alját, üledékét, és főként férfi és gyerek csontokat találtak, nőit alig. A gyerekáldozat különösen fontos lehetett az esőt síró isteneknek. A koponyákon lévő sérülések a sziklákhoz való ütődésről is tanúskodhatnak. Áldozati tárgyak, használati eszközök, ékszerek, fegyverek, aranyból készült rituális eszközök, maszkok, szobrok is előkerültek a kútból. A fémből készült tárgyakat – az olvasztás ismeretének a hiányában – cserével szerezhették meg más indián kultúrákból. 

Más cenotékban is találtak csontmaradványokat, valószínűleg azokét, akik a meredek peremeken sikertelenül próbáltak leereszkedni víznyerés céljából. A cenoték máig rejtenek olyan tárgyakat, amelyek további adalékkal szolgálhatnak arra, hogyan élték életüket az egykori maja városok lakói. Nagy kihívást jelentenek a cenoték a mindenkori államnak, hogyan egyeztessék össze a régészek, biológusok, barlangászok tevékenységét, és a helyi bevételt jelentő turizmust.

A Kaapeh cenote „bejárata” (letöltés)

Feladat

Járj utána, melyik barlangról szólhatnak az alábbi leírások! Párosítsd a leírásokat a barlangok nevével!

Leírások

  1. A barlang járatait elsőként a guanóbányászok tárták fel. A barlang mészkövének oldásához a Delaware-medence szénhidrogénmezőiről érkező agresszív kénsavas vizek is hozzájárultak.
  2. A barlangjáratok hossza eléri az 675 km-t. A barlangi járatokat létrehozó Green River kiszáradt alagutakat hagy maga után, miközben egyre mélyebb szintekre jut le a vize.
  3. Egy régi barlangrendszer kicsiny járatában okker-, vasoxid- és faszénszínezékkel csodálatos képeket készítettek a 17 ezer éve itt élt emberek bölényekről, szarvasokról és más állatokról.
  4. E barlangon keresztülfolyó vízfolyás oldalfalaiba túraösvényt hoztak létre. A Reka folyó magas sziklafalak között éri el a barlang hatalmas, nyílt bejáratát. A karszt elnevezés is ezen területről származik.
  5. E terület kúpkarsztjaiban sok, rövid cseppkőbarlang képződött, amelyek sokféle célt szolgáltak az itt élőknek: jók voltak háború idején kórháznak, rejtekhelynek, de használják azokat tárolásra, turisták elkápráztatására.
  6. A Föld jelenleg második legmélyebb barlangja (az első a Verjovkina-bg.) 2250 m tengerszint feletti magasságban nyílik, és közel 2199 méter tudnánk leereszkedni benne. Az Eiffel-torony 6,5-szer férne bele a barlang függőleges járatába. 
  7. Hazánk legmélyebb, ún. aknabarlangja triász mészkőben alakult ki a legnagyobb átlagmagasságú hegységünkben. A zsomboly kialakulása elsősorban a Szinva-forrás felé tartó felszíni vizek elnyelődés utáni oldó hatásának volt köszönhető.
  8. Ebben a barlangban hihetetlen nagy, 6-11 m hosszú gipszkristályok keletkeztek.

Barlangok

Bányász-barlang, Carlsbad-barlang, Škocjan-barlangrendszer, Mammoth-barlang, Krubera-barlang, Naica Kristály-barlang, Lascaux-i barlang, Ha Long-öböl barlangjai

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Új írásaink

Taníts érdekesen érdekeset!

A keréktől a füstig

Ha valaki buddhista vallású területen utazik, elképzelhetetlen, hogy ne találkozzon a vallás fontosabb jelképeivel. Ezek egy részét mutatja be az írás főként Tibet területéről vett példákon.

Taníts érdekesen érdekeset!

A nagyúr

Az írás az afrikai Namib-sivatag különleges felépítésű szárazságtűrő növényét, az évszázmilliók óta csaknem változatlan velvícsiát mutatja be szép fotókkal eredeti környezetében.

Taníts érdekesen érdekeset!

Argánolaj

Az írás az argonfa csonthéjas termésének feldolgozását mutatja be képekben, hogy olajat sajtoljanak belőle, vagy a pörkölt magokat fogyasztják.