Bűnbánójég

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com

Különös hóformák, a penitenteszek – Chile

Elhelyezkedés

Az Ojos del Salado fekvése Chilében (Google Maps)

Földrajzi leírás

Az Andokban egészen 4000 m magasságig kell túráznunk, hogy találkozhassunk a szubtrópusi-trópusi területeken emelkedő magashegységekben kialakuló különös képződményekkel.

A felhalmozódott hó felszínén a napsugárzás hatására kehelyszerű bemélyedések jönnek létre. (letöltés)

Első látásra jégnek tűnnek, de hóból alakulnak ki úgy, hogy a szél a havat nagy tömegben egy szélárnyékos helyen felhalmozza és összetömöríti. Majd a hóból firn (csonthó) lesz. A hóban lévő sötét üledékszemcsék a napsugárzás hatására felmelegednek, és olvasztják a körülöttük lévő firnrészt, aminek a hatására a firn felszínén mélyedések keletkeznek. A mélyedések idővel egyre mélyebbek lesznek, mígnem az egységes felszín éles, tűszerű tornyokra szabdalódik fel. A „kelyhek” mélyülésével alakulnak ki a különálló firntornyok.

Napközben napfény hatására a felolvadó víz egyből szublimál, éjjel pedig megfagy. E folyamatok váltakozásából akár 5-6 m magas tornyokból álló penitenteszek is kialakulhatnak.

Ahogy e képződmények állnak egymás mellett, a spanyol felfedezőknek a keresztény papok jutottak eszükbe, amint a szokásos körmeneti szertartásokon vonulnak és imádkoznak. Így érthető, hogy a formakincs elnevezése a spanyol „nieves penitentes” kifejezésből származik, amit bűnbánójégnek fordíthatunk, bár tudjuk, hogy firnből vannak. 

Charles Darwin egyik útja alkalmával, amikor az Andok egyik hágóján kelt át, maga is találkozott penitenteszekkel, és persze magyarázatot is próbált adni a különös formakincs kialakulására. A szélerózióval magyarázta a jelenséget, ma már tudjuk, hogy a szél csak előkészítette a terepet a napsugárzás felszínalakító hatásához. 

A penitenteszek olvadása kisebb időszakos vízfolyásokat táplálhat. (letöltés)
Nagy méretű penitentesz mező az Ojos del Salado oldalában. (letöltés)

A napsugárzás azonban nemcsak a bűnbánójég képződéséhez járul hozzá, hanem az olvadás következtében a képződmények egyre alacsonyodnak, míg végül teljesen eltűnnek (elszublimálnak). 

A penitenteszek pusztulásához a szél és a szublimáció is jelentős mértékben hozzájárul. (letöltés)

A penitenteszek szinte áthatolhatatlan akadályt képeznek a hegymászóknak, túrázóknak, kutatóknak, ha éppen az útjuk ilyen területen vezet keresztül. Jobb kikerülni, mint átmenni az éles peremű, sokszor igen magas oszlopok között. 

Feladat

Charles Darwin neve nagyon sok szállal kapcsolódik Dél-Amerikához. A feladatokból dél-amerikai utazásait ismerheted meg.

  • 1. Darwin első dél-amerikai útját Francis Beaufort kapitány javasolta az 1830-as években. Mi őrizte meg a kapitány nevét?
    • a. szélerősségskála
    • b. földrengéserősség skála
    • c. talajszínt meghatározó skála
  • 2. Darwin a Beagle nevű hajón vágott neki az útnak mint kutató. Ki fizette a költségeit?
    • a. az angol tudóstársaság
    • b. az édesapja
    • c. egy gazdag gyáros 
  • 3. Hol élt át egy erős földrengést Darwin?
    • a. Mexikóban
    • b. Chilében
    • c. Brazíliában
  • 4. Darwin szerette az egzotikus ételeket. Mit kóstolt meg a dél-amerikai útja során?
    • a. strucchúst
    • b. pumahúst
    • c. okapihúst
  • 5. Mit kapott Darwin 25. születésnapjára Fitz Roytól, a Beagle hajóskapitányától? 
    • a. a Tűzföldön talált ősállat csontvázát, amit a matrózok fedeztek fel
    • b. Fitz Roy kapitány elnevezett róla egy hegyet a Tűzföldön (Mount Darwin)
    • c. kormorántollból készült bundát
  • 6. Darwinék 1835 szeptemberében érkeztek a Galápagos-szigetekhez. A kutatót lenyűgözte a szigetek fajgazdagsága. Alig egy hónapot töltött a szigetek állatvilágának megismerésével, de ez jelentősen hozzájárult evolúciós elméletének a kigondolásához. Mit tételezett fel a szigetek emlőseiről?
    • a. mindegyik őshonos a szigeteken
    • b. egyik sem őshonos, mindegyik betelepített
    • c. egy egérfajon kívül mindegyik betelepített
  • 7. Darwin Patagóniában megfigyelte, hogy a … madár fél órán át tartó repülése során egyet sem vert a szárnyaival. Melyik madarat vizsgálta?
    • a. albatrosz
    • b. kondorkeselyű
    • c. halászsas
  • 8. Melyik megállapítás NEM vonatkozik Darwinra?
    • a. több kihalt emlősfaj csontvázát is megtalálta (óriáslajhár)
    • b. madarakat élve is vitt haza a hajóján
    • c. a Tűzföldön a bennszülöttek kultúráját is tanulmányozta
  • 9. Darwin 220 km-t tett meg a Santa Cruz folyón, de élelmiszer-készleteinek elfogyása miatt vissza kellett fordulnia. Mit feltételezett a folyóvölgy kialakulásáról?
    • a. a völgyet a tenger benyomulása alakította ki
    • b. megfejtette, hogy a folyó vize egy gleccserből származik
    • c. a folyó átvágta magát a hegységen
  • 10. Mi veszélyeztette Darwin táborát egyik alkalommal?
    • a. egy vulkánkitörés a táboruk közelében
    • b. vadállatok támadása az Andokon való átkelés során
    • c. egy a gleccserről leszakadt jégdarab, ami a partoknál megemelte a vízszintet

A feladat szövege (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Kiemelt írások

Taníts érdekesen érdekeset!

Tonlé Sap

A kambodzsai Tonlé Sap Délkelet-Ázsia legnagyobb tava, ami összeköttetésben áll a a Mekonggal. Az itt élő emberek a vízen, a vízzel együtt élik mindennapjaikat.

Taníts érdekesen érdekeset!

Sóbányászat

Az etiópiai Danakil-mélyföldön van a Föld jelenleg ismert legsósabb vizű tava, aminek medencéje a Vörös-tengertől gátolódott el egy vulkánkitörés következtében. A bepárlódó só bányászata és elszállítása keserves munka.

Taníts érdekesen érdekeset!

Magtároló

Egy olyan épületet nézünk meg, amelyet a berberek emeltek élelmiszereik raktározására, hiszen ezen a Szahara peremén lévő, már alig termékeny területen élet-halál kérdése volt a termények biztos tárolása.