Új kihívások a földrajzoktatásban – Tantervek – 2020

Szerző: Farsang Andrea (1a) – Ütőné Visi Judit (2b)
(1) Szegedi Tudományegyetem, (2) Oktatási Hivatal
(a) farsang@geo.u-szeged.hu, (b) judit.uto.visi@gmail.com
A tanulmány kiemeli azokat a változásokat, amelyek a 2020-as tantervi szabályozók megjelenése után meghatározzák a földrajzoktatás lehetőségeit. és felhívják a figyelmet a NAT bevezető, általános részében megfogalmazottakból adódó kihívásokra, kedvező és kedvezőtlen változásokra.

Bevezető gondolatok

Hosszú várakozás után január utolsó napján megjelent a módosított Nemzeti alaptanterv a Magyar Közlöny 2020. évi 17. számában és néhány héttel később nyilvánosak lettek a ráépülő általános iskolai és gimnáziumi kerettantervek is. Jelen tanulmány célja nem elsősorban a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek részletes elemzése, hanem sokkal inkább azoknak a változásoknak a kiemelése, amelyek az elkövetkezendő években meghatározzák a földrajzoktatás lehetőségeit. A cikk szerzői szeretnék felhívni a figyelmet a NAT bevezető, általános részében megfogalmazottakból adódó kihívásokra, kedvező és kedvezőtlen változásokra. Emellett bemutatják a földrajz tantárgy tartalmával és fejlesztési céljaival kapcsolatban a Nemzeti alaptantervben és a kerettantervekben megfogalmazott elvárásokat, ezeknek a hagyományokra épülő, illetve azoktól eltérő újszerű vonásait, a fejlesztés új hangsúlyait. Segítséget kívánnak nyújtani az új szabályozó dokumentumok közös értelmezésében, a változások hátterének és következményeinek feltárásában.

A Nemzeti alaptanterv földrajzos szemmel

Számunkra természetesen a Nemzeti alaptanterv földrajzi vonatkozású dokumentumrészei a legfontosabbak, de a dokumentum általános célkitűzésekkel, elvárásokkal foglalkozó bekezdéseit átolvasva – ahol az óraszámokkal is szembesültünk – érdemes az óraszám sajnálatos csökkenése mellett néhány egyéb változást is kiemelnünk.

Fontosak, időszerűek, a földrajzi dokumentumrészekben is alapvető törekvésként tetten érhetők az I.1.2. „Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek” fejezetben megfogalmazottak, amiből csupán a bevezető gondolatokat idézzük: „Az aktív tanulás a tanulónak a tanulási tevékenységekben történő részvételét hangsúlyozza. A tanulási tevékenység legfőbb célja olyan tanulói kompetenciák fejlesztése, amelyek lehetővé teszik az ismereteknek különböző helyzetekben történő kreatív alkalmazását. A tevékenységekre épülő tanulásszervezési formák segítik a tanulót a tanulási eredmények által kijelölt ismeretek megszerzésében, és ezen keresztül a kompetenciák fejlesztésében.” Mindez a mindennapi tanítási gyakorlatot nagy kihívások elé állítja, hiszen az aktív tanulást lehetővé tevő módszerek igen időigényesek.

Ugyanakkor – ahogy az már korábban, a vitára bocsátott változat esetében megjelent – sajnos újabb óraszámcsökkenés következett be a földrajz (és a természettudományos tantárgyak) esetében. Ez most a gimnáziumi földrajzoktatást érintette, a 9. és a 10. évfolyamon a korábbi összesen 4 óra helyett csak 3 óra jut tantárgyunk oktatására. Az óraszámfelosztás alapján az gondolható, hogy a csökkenés csak a 10. évfolyamot érinti, de a valóságban ez nem így van. A változás természetesen kihat a teljes gimnáziumi földrajzoktatásra és a megszokott tananyagelrendezés (9. évfolyam természetföldrajz, 10. évfolyam társadalomföldrajz) teljes újragondolását igényli. A már korábban lecsökkent általános iskolai óraszámok tükrében különösen fontos, hogy építhessünk a környezetismeret és a természettudomány tantárgyakra, amelyek jelentős arányban tartalmaznak földrajzi témákat. Saját tanítási tevékenységünk megtervezésekor tudatosan kell építeni ezekre a tartalmakra a magasabb évfolyamokon is.

A földrajz heti óraszáma a NAT-2020 alapján

Az viszont egyértelműen kedvező változás, hogy a 11. évfolyamon megteremtődött a földrajzoktatás lehetősége. Erről ezt olvashatjuk a rendeletben (Melléklet I. Rész I.2.1. pont): „A természettudományos ismeretek és kiemelten a matematikai, természettudományos, mérnöki-műszaki és informatikai (a továbbiakban: MTMI) készségek fejlesztése érdekében a gimnáziumban a 11. évfolyamon azon tanulóknak, akik nem tanulnak emelt óraszámban vagy fakultáción természettudományos tantárgyat, egy jelenségek vizsgálatán alapuló, komplex szemléletmóddal oktatott, a természettudományos műveltséget bővítő tantárgyat kell felvennie, illetve a fenti elvek mentén oktatott természettudomány integrált, fizika, kémia, biológia, földrajz moduljai közül az egyiket heti két óra időkeretben”.  

Változás a korábbi alaptantervekhez képest, hogy a földrajz elvesztette ugyan önálló műveltségterületi létét, de nem olvadt bele egyik tudásterületbe sem, hanem a hagyományos természettudományos kapcsolat fennmaradása mellett önálló részterület lett. Ezt tükrözi a tanulási terület elnevezése is: természettudomány és földrajz. Ezzel megerősödött és általánosan elfogadottá vált a földrajznak a tudományterületeket összekapcsoló, integráló szerepe, amit az is alátámaszt, hogy ismeretrendszerében a természettudományi és a társadalomtudományi tartalmak közel azonos súllyal jelennek meg. Ezzel talán elhárult az a korábbi fejlesztések során többször is felvetődött elképzelés, hogy külön műveltségi területben kapjanak helyet a természet- és a társadalomföldrajzi tartalmak. 

Ha végigolvassuk az általános elveket leíró bevezető részt, feltűnik, hogy átalakultak a kulcskompetenciák, és azok általános kompetenciák elnevezéssel jelennek meg. Számuk a korábbi kilencről hétre csökkent, és tartalmuk is jelentősen változott. Az általános kompetenciák jellemzői, hogy kizárólagosan egyik tanulási területhez sem köthetők, hanem – változó mértékben és arányban ugyan –, de minden tantárgy tanulási-tanítási folyamatába beépülnek, így meg kell jelenniük a földrajz tanításában is. Az új fejlesztési feladatok és hangsúlyok szükségessé teszik az eddigi tantárgyi fejlesztési feladatok átgondolását és átalakítását. A természettudományos és technikai kompetencia a módosított alaptantervben nem jelenik meg önállóan. Ennek oka, hogy ezek a feladatok alapvetően egy tanulási területhez (természettudomány és földrajz) kötődnek, és megvalósításuk is ezekben lehet releváns elvárás. Ezért a fejlesztési feladatokat is az ide kapcsolódó tantárgyak alaptantervi és kerettantervi elvárásaiban találjuk meg. Megfigyelhető ugyanakkor, hogy egyes – korábban ide tartozó – fejlesztési elvárások beépültek más fejlesztési területekbe, például a matematikai, gondolkodási kompetenciákba vagy a digitális kompetenciákba.

A kulcskompetenciák és az általános kompetenciák a 2012-es és a 2020-as Nemzeti alaptantervben

Földrajzoktatás a Nemzeti alaptantervben

Ezek után vizsgáljuk meg a Nemzeti alaptantervben megjelenő, a földrajzoktatással kapcsolatban megfogalmazott elvárásokat! A korábbi alaptantervekhez hasonlóan most is megfogalmazták a földrajzoktatás alapelveit, általános céljait. Ebben a bevezető részben a korábbi tantervekhez képest nagyobb hangsúlyt kapnak olyan feladatok, mint a saját tevékenységeken, a köznapi megfigyeléseken és tapasztalatokon alapuló földrajztanítás, a természeti-környezeti és a társadalmi-gazdasági folyamatok szintézise, a jelen eseményeire épülő folyamatértékelés, a problémamegoldás és a jövőképalkotás. A földrajzoktatás szerepével kapcsolatos legfontosabb üzenet az alábbi idézettel foglalható össze: „A földrajz szemléletformáló, szintetizáló tantárgyként olyan, a hétköznapokban használható ismereteket, eszközöket, módszereket ad a tanuló kezébe, amelyek segítik a tájékozódást egyre összetettebbé váló világunkban, és hozzájárulnak ahhoz, hogy felnőtt életében felelős, környezettudatos, aktív állampolgárrá váljon”. 

Az alaptanterv sajátos szerkesztési vonása, hogy a két oktatási szakasz (a 7–8. és a 9–10. évfolyam) jellemzőit, sajátos vonásait egymás után mutatja be. Elsőként a tantárgy tanításának specifikus jellemzőit veszi sorra a 7–8. évfolyamon, majd a 9–10. évfolyamon. Ezt követően ugyancsak így veszi sorra az egyes oktatási szakaszok témaköreit és végül a tanulási eredményeket. Ez abból a szempontból jó, hogy összevethetők az egymást követő oktatási szakaszok elvárásai, de megnehezíti az egyes oktatási szakaszok belső összefüggéseinek teljes átlátását. 

Az alaptantervben folytatódott az a tartalmi és szemléleti átalakulás, amely az 1995-ös NAT-tal kezdődött meg a földrajzoktatásban. Az eddigi eredmények megtartása mellett ugyanakkor új vonások is megjelentek. Ilyen új vonás, hogy a térszemlélet fejlesztésének hagyományos logikájával szakítva a 7–8. évfolyam földrajzi tananyaga a tartalmakat a közelitől a távoli felé, azaz a közvetlen lakóhely (település) felől Magyarország, a Kárpát-medence földrajzán keresztül a kontinentális, majd végül a globális folyamatok felé haladva mutatja be. Ennek indoka, hogy így a tanulók számos, a későbbi tanulási folyamatok szempontjából alapvető jelentőségű földrajzi fogalmat a közvetlen környezetükben történő megfigyelés, tapasztalatszerzés alapján ismerhetnek meg. Ez a tananyagelrendezés elősegíti a természettudomány tantárgyban tanultak hatékonyabb beépítését és elmélyítését is. A földrajzi ismereteket a tipikus természet- és társadalomföldrajzi folyamatokra, összefüggésekre fűzi fel, középpontba állítva a földrajzi eredetű problémák komplex bemutatását. Ezen tartalmi átszerkesztés vélhetően a hazánk földrajzával kapcsolatos ismeretek megalapozottabb elsajátítását teszi lehetővé.

A 9–10. évfolyam – a korábbi tantervekhez hasonlóan – a természeti és társadalmi környezet folyamataival, összefüggéseivel, kölcsönhatásaival foglalkozik. A 9. évfolyamon a hangsúly a geoszférák természeti folyamatainak, törvényszerűségeinek, illetve az ezekből eredő veszélyek és kockázatok felismerésére és ezek társadalmi-gazdasági vonatkozásaink összefüggéseire helyeződik. Az óraszámok változása miatt a 9. évfolyamon társadalomföldrajzi tartalmaknak is meg kell jelenniük. A 10. évfolyamon a 21. század társadalmi és gazdasági folyamatainak, illetve az azokat befolyásoló tényezők szerepének bemutatása jelenti a földrajzoktatás fő célját. A középiskolában a korábbi alaptantervhez képest kisebb hangsúlyt kapnak a regionális földrajzi tartalmak. Ennek az az oka, hogy az általános iskolában ilyen szemléletben történik a tananyag feldolgozása, és erre építve, de más elvek alapján célszerű a földrajzi ismeretek bővítése a középiskolában. Szerepet játszott a döntésben az időkeret csökkenése is. Ezeknek köszönhetően a súlypont az általános társadalmi-gazdasági folyamatok összefüggéseinek bemutatására helyeződik. Ezt a koncepciót tükrözi a témakörök oktatási szakaszonkénti elrendeződése is. A tartalmi átstrukturálás másik hozadéka, hogy nőtt a tananyag-elrendezés linearitása, csökkent a tartalmak ismétlődése, ami – tekintettel a szűk időkeretre – mindenképpen fontos szempont. 

Az egyes oktatási szakaszokhoz kapcsolódó témakörök a NAT-ban

Az alaptanterv a feldolgozandó témaköröket fejlesztési területekhez kapcsolja, és az egyes fejlesztési területekhez fogalmaz meg az adott oktatási szakasz végére elérendő tanulási eredményeket. Ennek köszönhetően az egyes témakörök tartalmi, szemléleti és – bizonyos szempontból – módszertani jellemzőire a fejlesztési területekhez megfogalmazott tanulási eredmények alapján következtehetünk. Az egyes témák módszertani megközelítéséhez a javasolt tevékenységek adnak segítséget. Van két olyan fejlesztési terület (a földrajzi gondolkodás, valamint a földrajzi tartalmú információszerzés és -feldolgozás, digitáliseszköz-használat), amelyek nem köthetők konkrét témakörhöz, az ezekben megfogalmazott eredménycélok elérése az egész oktatási szakaszon átívelő feladat.  

A fejlesztési területek és a témakörök kapcsolata a NAT-ban

Új fogalomként jelenik meg a köznevelést szabályozó hazai oktatási dokumentumokban a tanulási eredmény, ami az európai oktatásfejlesztésben a 2000-es évek eleje óta használt. A fogalmat az Európai Parlament és Tanács ajánlása így határozta meg: „tudás, készségek, felelősség és autonómia szempontjából meghatározott megállapítások arra vonatkozóan, hogy a tanuló egy tanulási folyamat befejezésekor mit tud, ért és képes elvégezni, függetlenül attól, hogy hol, hogyan, mikor szerezte meg ezeket”. A tanulási eredményekben való gondolkodás új szemléletet is tükröz, mert a súlyt nem a tanítási-tanulási folyamat szabályozására (mit, milyen sorrendben és hány órában tanítsunk), hanem a mindenkitől elvárható eredményre helyezi, így nagyobb szabadságot hagy a pedagógusnak a tanítási-tanulási folyamatok helyi igényekhez igazítható megtervezésében. A tanulási eredmények nemcsak az ismeretekre vonatkozóan fogalmaznak meg elvárásokat, hanem az ismeretek alkalmazásának képességére, a tanuláshoz való viszonyra (attitűd) és az önálló, autonóm tanulási tevékenységre vonatkozóan is. Ezekre találunk példákat a földrajz kerettantervben is: 

  • ismeret: „ismeri a kőzetburok folyamataihoz kapcsolódó földtani veszélyek okait, következményeit, tér- és időbeli jellemzőit, illetve elemzi az alkalmazkodási, kármegelőzési lehetőségeket, magyarázza a monetáris világ működésének alapvető fogalmait, folyamatait és azok összefüggéseit, ismer nemzetközi pénzügyi szervezeteket”. 
  • képesség: „összehasonlít, illetve komplex módon, problémaközpontú megközelítéssel vizsgál pl. hazai nagytájakat, tájakat, régiókat, településeket; pénzügyi lehetőségeit mérlegelve egyszerű költségvetést készít, értékeli a hitelfelvétel előnyeit és kockázatait”.
  • attitűd: „tudatában van a személyes szerepvállalások értékének a globális vízgazdálkodás és éghajlatváltozás rendszerében; érdeklődik más országok földrajzi jellemzői, kultúrája, hagyományai iránt”. 
  • autonómia: „társaival együttműködésben old meg földrajzi témájú feladatokat, képes a tudásmegosztásra; képes földrajzi ismeretei önálló bővítésére és rendszerezésére”.

A földrajz kerettantervek

A Nemzeti alaptanterv a köznevelés általános célkitűzéseit, fejlesztési feladatait és az egyes tudományterületek (műveltségterületek) fő tartalmi kereteit határozza meg. Az erre épülő kerettantervek ültetik át a tanítási-tanulási folyamatba az alaptantervben meghatározott elvárásokat. Ezért jóval konkrétabb útmutatást tartalmaznak a pedagógusok számára, és megteremtik a helyi tantervek kialakításának kereteit. A kerettanterveket a földrajz esetében a 7–8., a gimnáziumok 9–10. és új elemként a 11. évfolyamára készítették el. A hat- és nyolcévfolyamos gimnáziumok számára korábban sem készült külön kerettanterv, illetve ha volt ilyen, az lényegesen nem tért el a 7–8. és 9–10. évfolyam tanterveitől. Külön kerettantervek elkészítését az azonos óraszámok és a korábbiaknál több lineáris vonást hordozó új kerettantervek sem teszik szükségessé. A kerettantervek tananyagának összeállítása lehetővé teszi, hogy maradjon idő az ismeretek elmélyítésére, rendszerzésére és a helyi igényeknek, képzési-szervezési sajátosságoknak megfelelő differenciálásra is. 

A kerettantervek az egyes oktatási szakaszra jellemző általános célkitűzések megfogalmazásával kezdődnek és minden esetben kiemelik az adott képzési szakasz fő fejlesztési-tartalmi céljait. Ezt követően felsorolják azokat a konkrét fejlesztési feladatokat, amelyek a földrajzi gondolkodás, valamint a földrajzi-környezeti tartalmú információszerzés és -feldolgozás, a digitális eszközhasználat készségének fejlesztését segítik és minden témakör feldolgozásához kapcsolódnak. Ezek azok a fejlesztési területek, amelyek kiemelt szerepére már a Nemzeti alaptanterv elemzésekor utaltunk.

Egy összefoglaló táblázatban megismerhetjük az adott oktatási szakaszban feldolgozandó témaköröket és az erre javasolt időkeretet. Ezt követi az egyes témakörök tartalmának bemutatása, amiket a tanulási eredmények, a fejlesztési feladatok, az ezekhez kapcsolódó ismeretek és a fogalmak, illetve több témakörben a topográfiai fogalmak felsorolása alapján ismerhetünk meg. A fogalmak felsorolása nem tekinthető teljesnek, csupán a témakör feldolgozásához elengedhetetlen kulcsfogalmak jelennek meg. A topográfiai fogalmak között ugyancsak a legtipikusabbak, legjellemzőbbek kerültek felsorolásra. Fontos támpontot adnak a pedagógusok számára a helyi tantervek és a tanítási-tanulási tevékenységek megtervezéséhez a témakörök végén megjelenő javasolt tevékenységek is. Ezeket átnézve az adott téma szemléleti megközelítéséről kapunk képet.

Az egyes fejlesztési területekhez kapcsolódó témakörök

Az általános iskola 7–8. évfolyama

Az önálló földrajz tantárgy tanítása-tanulása – a korábbi tantervekhez hasonlóan – az általános iskola 7. évfolyamán kezdődik, de földrajzi tartalmakkal már az alsó tagozatos környezetismeret és az 5–6. évfolyamon a természettudomány tantárgy keretében is találkoznak a tanulók. Fontos, hogy az önálló földrajz tantárgy tudatosan építsen a korábban már megszerzett ismeretekre és a már meglévő kompetenciákra. Ahogy azt már korábban is írtuk, az új alaptanterv és az erre épülő kerettanterv a földrajzi tér megismerésekor a lakóhely, azaz a közvetlen környezet megismeréséből indul ki és fokozatosan tágítja a földrajzi teret (lakóhely –› Magyarország –› Kárpát-medence –› Európa –› távoli kontinensek). Ez jelentősen eltér a korábbi tananyagszervezéstől. A térszemlélet irányváltozásának oka, hogy így erősebb az épülés az alapozó jellegű természetismeretre, lehetőség nyílik a már megismert fogalmak tartalmi bővítésére, a konkrét környezet jellemzőinek megtapasztaláson alapuló megismerésére, a földrajzi ismeretek (tájékozódás, természeti és társadalmi-gazdasági adottságok) megfigyelésen, terepi adatgyűjtésen alapuló elmélyítésére. A szűkebb környezet megismerésére alapozott tudásszerzés mellett szól az is, hogy ezáltal a tanulók közvetlenül és a gyakorlatban ismerhetnek meg olyan elvontabb szakmai fogalmakat, amelyekkel már az általános iskolában is találkoznak a földrajzórán. Ilyen pl. a szolgáltatás, a közlekedés, az épített környezet, a város, a falu, az erőforrás, a környezetátalakítás fogalma. A tananyagelrendezés átalakulását a témakörök korábbiaktól eltérő egymásra épülése is alátámasztja. 

A földrajz témakörei az általános iskolai kerettanterv alapján a 7–8. évfolyamon

Az új kerettantervben az általános iskolában marad hangsúlyosabb a regionális földrajzi szemlélet, de a középpontbanitt is az összefüggések, az ok-okozati kapcsolatok feltárása áll. A szűk időkeret miatt a súly a regionális tartalmak esetében is a világ egésze szempontjából meghatározó társadalmi-gazdasági jelentőséggel bíró, illetve a tipikus térségek bemutatására helyeződik, és arra, hogy ezek feldolgozásán keresztül a tanulók képesek legyenek más tájakról, országokról, térségekről is földrajzi információkat gyűjteni és értelmezni. A korábbiakhoz képest a teljes tananyagon belül nagyobb arányú Magyarország földrajzának feldolgozása. A témakör időbeli áthelyezése – a 8. évfolyamról a 7. évfolyamra – szintén a hazánk földrajzának alaposabb elsajátítását szolgálja. 

Mivel sok tanuló számára az általános iskola végén lezárul a földrajztanítás, ezért az a cél, hogy a tanulók olyan alapismereteket és kompetenciákat sajátítsanak el, amelyek segítik a mindennapi életben való boldogulást és jó alapot teremtenek a későbbi önálló ismeretszerzéshez. Jellegzetes példa erre az „Életünk és a gazdaság: a pénz és a munka világa” című fejezet, ahol a témakör végére a tanuló „érveket fogalmaz meg a tudatos fogyasztói magatartás, a környezettudatos döntések fontossága mellett; életkori sajátosságainak megfelelő helyzetekben alkalmazza pénzügyi ismereteit (pl. egyszerű költségvetés készítése, valutaváltás, diákvállalkozás tervezése)”.

A gimnázium 9–10. évfolyama

Az új középiskolai kerettanterv esetében sok a hasonlóságot találunk a korábbi tantervekkel. Az új vonások nem annyira az új témákban, a témák egymásra épülésében, hanem sokkal inkább a szemléleti megközelítésben fedezhetők fel. Az óraszám csökkenése azonban mindenképpen szükségessé teszi a tananyag elrendezésének újragondolását, ami a társadalomföldrajzi tartalmak 9. évfolyamon történő feldolgozását jelenti. Erre már volt korábban is példa, hiszen a népesség- és településföldrajzi fejezet többször került már a 9. évfolyam végére, de ez várhat a még nyomokban előbukkanó regionális földrajzi témákra is. 

A földrajz témakörei a gimnáziumi kerettanterv alapján a 9–10. évfolyamon

A 9–10. évfolyam földrajz tananyaga a természeti és társadalmi környezet folyamataival, összefüggéseivel, kölcsönhatásaival foglalkozik, és tudatosan épít az általános iskolában elsajátított földrajzi, természet- és társadalomtudományi ismeretekre. A középiskolai tananyag a múltból kiindulva a jelen folyamataira, jelenségeire és azok lehetséges jövőbeli következményeire összpontosít, és a korábbiaknál is hangsúlyosabban épít a hagyományos és digitális térképi, grafikai, szöveges forrásokból megszerezhető információk irányított, majd egyre önállóbb feldolgozására. Tudatosan építi be a tanulási folyamatba a tanulók más forrásokból (média, világháló, utazások stb.) megszerzett földrajzi ismereteit és saját tapasztalatait. Megerősíti, hogy a földrajzoktatás fontosnak tartja a tananyag feldolgozása során elsajátított földrajzi tudás és a mindennapi élet történései, döntéshelyzetei közötti kapcsolatok bemutatását. 

A középiskolában az előző kerettantervhez képest nagyobb súlyt kapott az általános földrajzi megközelítés, a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatok, illetve ezek jellemzőinek, összefüggéseinek bemutatása és ezzel összefüggésben csökkent a regionális földrajzi tartalmak aránya. A csökkenő időkeret miatt a regionális földrajzi megközelítéssel elsősorban térségek, országcsoportok bemutatásakor találkozunk.

Az új kerettantervben hangsúlyosabban jelenik meg a gazdasági-pénzügyi nevelés, a munka világának megismertetése és ezeken keresztül a pályaorientációtudatos támogatása. Az általános iskolai alapozás után a középiskolában a fókusza pénzügyi és a gazdasági folyamatok összefüggéseire tevődik át. A témakör feldolgozásakor azonban továbbra is fő szempont maradt a jól hasznosítható, életközeli ismeretek közvetítése, annak felismertetése, hogy a körültekintő, felelős pénzügyi döntések meghozatala az egyes személyek és az egész társadalom közös érdeke. Emellett a földrajzoktatás már jó ideje hangsúlyozza, hogy fontos feladatának tekinti a környezeti nevelést, a tudatos és a környezetért tenni képes magatartás kialakításának támogatását. Ez a vállalás az új kerettantervben mindvégig nyomon követhető. 

A komplex földrajzi szemlélet kialakítása régóta fontos célja a hazai földrajzoktatásnak. Erre a feladatra az új tantervi szabályozás is kiemelten súlyt fektetett. A középiskolai földrajzoktatás fontos céljává vált a természeti és a társadalmi-gazdasági, a környezeti folyamatok összefüggéseinek és kölcsönhatásainak megismertetése. A komplex megközelítés – túlmutatva a tantárgyi határokon, a lehetőségek figyelembevételével – magába foglalja a történelemmel, illetve a fizikával, a kémiával és a biológiával való tartalmi kapcsolódások tudatos feltárását is. Az összefüggések felismerését és megértését a középiskolában az új alaptantervben önállóan megjelenő, a geoszférák közötti kölcsönhatásokkal foglalkozó téma is segíti.

Új lehetőségek – földrajzoktatás a 11. évfolyamon

Ahogy azt a tanulmány elején írtuk, a módosított alaptanterv megteremtette a lehetőségét annak, hogy a gimnáziumok 11. évfolyamán is tanulhassanak földrajzot a diákok. Tantárgyunk olyan tanulók számára választható, akik nem tanulnak természettudományos tárgyat a 10. évfolyam után, azaz sem emelt szintű képzést, sem fakultációt nem választottak e tárgyak közül. 

A 11. évfolyamon a földrajz olyan heti 2 órás tantárgyként választható, amelynek önálló és sajátos tartalma van. Ennek az az oka, hogy ez a földrajzoktatás nem lehet érettségire felkészítő foglakozás, de arra sem használható fel, hogy bepótolja a 9–10. évfolyamon esetlegesen elmaradt tartalmakat. A 11. évfolyamos földrajz olyan problémákra összpontosít, amelyek mindannyiunkat érintenek, olyan kérdésekre keresi a válasz, amelyeket mi is naponta felteszünk a hírek hallatán. Világos célja, hogy felkeltse az érdeklődést globalizálódó bolygónk aktuális természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatainak, problémáinak megismerése és megértése iránt, hogy gondolkodásra késztessen saját és Földünk egészének jövőjével kapcsolatban. Ezt támasztják alá a feldolgozandó témakörök is.

A földrajz témakörei a 11. évfolyamon a gimnázium kerettanterve szerint

Ha megnézzük a tanulási eredményeket és a fejlesztési feladatokat, azok alapján is megállapíthatjuk, hogy a földrajzoktatás ezen az évfolyamon kiemelten kezeli az aktuális kérdések megvitatását, és a súlyt a tanulók életkori sajátosságaira építve a véleményalkotásra, a felelős döntéshozatal fontosságának felismertetésére, a szemléletformálásra helyezi. E témák feldolgozása új kihívásokat jelent a földrajztanárok számára is, hiszen elengedhetetlen a naprakészség, az aktuális történések ismerete, a folyamatos ismeretgyűjtés, és mindezek mellett a tanulói aktivitásra építő, a kooperatív és digitális oktatási módszerek tanórai alkalmazásában való jártasság.

Összegzés

A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapján megállapítható, a földrajz esetében fontos fejlesztési cél volt, hogy az új tantervre épülő földrajz szemléletformáló, szintetizáló tantárgy legyen, ami olyan, a mindennapokban használható ismereteket, eszközöket, módszereket ad a tanulók kezébe, amelyek segítik a tájékozódást mind összetettebbé váló világunkban és hozzájárulnak ahhoz, hogy felnőtt életükben felelős, környezettudatos, aktív állampolgárrá váljanak. A jelenlegi fejlesztés – a már elért eredményeket szem előtt tartva – szükségét érezte annak, hogy tovább folytassa a földrajzoktatás szemléleti, tartalmi és módszertani megújítását, ugyanakkor reflektáljon a földrajzoktatással kapcsolatban megfogalmazódott kritikákra, a földrajztanárok által megfogalmazott tananyag-elrendezési problémákra is. 

A szabályozó dokumentumokban megfogalmazott fejlesztési feladatok és tanulási eredmények jól tükrözik a földrajzoktatásban a korábbi fejlesztések során már megkezdődött tartalmi és módszertani szemléletváltás folytatódását. Jó lehetőség a 11. évfolyamon is választható földrajz tantárgy bevezetése. Továbbra is megmaradtak, sőt megerősödtek ugyanakkor a földrajzoktatásra fordítható időkeret csökkenéséből adódó nehézségek, amiket tovább nehezített a középiskolai óraszámok arányának megváltozása is. Ezek a változások felhívják a figyelmet arra, hogy a pedagógusoknak ismét újra kell gondolniuk és át kell alakítaniuk eddigi munkájukat. Még kevésbé lesz lehetőség arra – különösen, ha a tevékenykedtetésre, az önálló tanulást támogató módszerekre helyezzük a hangsúlyt –, hogy mindenről a korábbi részletességgel tanítsunk, és még inkább az olyan kompetenciák kialakítását kell megcéloznunk a tananyag feldolgozása során, amelyek egyrészt lehetővé teszik a későbbi önálló földrajzi ismeretszerzést, másrészt felkeltik az érdeklődést a tantárgy által közvetített ismeretek és azok alkalmazása iránt a mindennapi élet különféle döntéshelyzeteiben. 

Források:

Kiemelt írások

Módszertani műhely

Módszertani megújulás civil együttműködések révén

A 21. századi iskolának korábban nem látott kihívásokkal kell megküzdenie. A folyamatosan gyorsuló ütemű globalizáció olyan kérdéseket vet fel, amelyek megoldása a jövő nemzedékekre is hárul, ezekre tehát fel kell készíteni a most iskolába járókat.

Módszertani műhely

Az „Energiakövetek 2017” program bemutatása

„Szuperhősöket a magyar oktatásba!” jelmondattal várt kreatív és szemléletformáló pályázatokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az Energiakövetek programban, amelyek alapján élményszerű órákat tarthatnak a pályázók az iskolásoknak.