Zsiráfnyakú nők

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
A karen nők rézből készült karikákat viselnek a nyakuk, térdük alatt és a karjukon. Lehet, hogy a szokásnak a nők tigristámadástól való védelme volt a célja, vagy egy eredetmonda szerint egy sárkányhoz akartak hasonlítani, vagy a gyerekek és a nők elrablása ellen védekezhettek így egykor.

Karen nők áldozata a szépségért – Thaiföld

Elhelyezkedés

A fényképek készítésének helye Thaiföldön (Google Maps)

Földrajzi leírás

Délkelet-Ázsiában, Burmában és Thaiföldön él egy népcsoport, amely különös öltözködési szokásáról híres. Ők a karenek (más néven padaungok), akiket így névről talán senki sem ismer, de ha meglátjuk a nyakukon lévő gyűrűket, akkor sok embernek ismerősnek tűnhetnek. Eredetileg nem Thaiföldön éltek, hanem ide menekültek Mianmarból az 1980-as években, ahol kényszermunkára fogták, bántották, földjeikről elüldözték őket. A thai kormány befogadta a menekülteket, és segített letelepedésükben az ország északi hegyes-völgyes részén lévő mesterségesen létrehozott ún. ökofalvakban. Cserébe meg kell tartaniuk tradicionális öltözetüket és életmódjukat.

A karenek házai természetes anyagokból (fából, bambuszból és falevelekből) épülnek. (letöltés)
Az észak-thaiföldi karen falu utcáján a házak előtti standokon kézművestermékek várják a turistákat. (letöltés)

A falvakban a nők szövéssel, gyerekneveléssel foglalkoznak, a férfiak a földet művelik, rizst és zöldséget termesztenek. A legfőbb bevételi forrásuk a turizmus, az idelátogatóknak az általuk készített ajándékokat, hangszereket, terítőket, kendőket, játékokat, ékszereket kínálják a falu utcái mentén kialakított standokon. Igen ellentmondásosnak tűnik ez a kirakatfalu, de talán segít megőrizni hagyományaikat és megélhetést biztosít a lakóknak az állami támogatás mellett.

A karen nők tradicionális munkája a szövés. (letöltés)

A nők rézből készült karikákat viselnek a nyakuk, térdük alatt és a karjaikon. Sok legenda született arról, honnan ered ez a szokás. Lehet, hogy a nők tigristámadástól való védelme volt a célja, vagy egy eredetmonda szerint egy sárkányhoz akartak hasonlítani, vagy a gyerekek és a nők elrablása ellen védekezhettek így egykor… A faluban a lányokat a nyakdíszükről kérdezve csak annyit mondtak, hogy azért hordják, mert ettől lesznek szépek és a férfiak számára is vonzóak.

Az ökofaluban saját készítésű kézműves termékekkel várják a turistákat a letelepített törzsek tagjai. (letöltés)

A karikává hajtogatott rézhuzalt egészen fiatal korban, úgy 4-5 évesen kezdik felhelyezni a kislányok nyakára. Azt mondják, így hamarabb megszokják a csöppet sem kényelmes viseletet. Zavaró alvás közben, nem is tudnak hagyományos módon aludni, és eléggé beizzadhat a nyakbőrük, ezért egy kis kendőt is alá tesznek. A nyakdísz – ahogy tévesen állítják – nem gyengíti el a nyakizmokat, így levétele sem jelent halálos veszedelmet. A határon átszökők közül sokakat elfogtak a burmai katonák, és csak a nyakdísz ellenében engedték tovább a menekülőket. Ez nem is csoda, hiszen a nyakdísz nagyon drága, rézből van, és súlya elérheti a 10 kg-ot is, amelyért anno egy Trabantot is megvehettünk volna. 

A rézdrót felhelyezése a huzal melegítésével történik, a kellő hajlíthatóságát elérve csavarják fel a nők vagy gyerekek nyakára. Levétele vagy cseréje szintén melegítéssel kezdődik.

A nyakkarikák súlya alatt a két kulcscsont lefelé nyomódik, és a szöge megváltozik az eredeti közel vízszinteshez képest. Ettől olyan hatás lesz, mintha a nyak megnyúlt volna (valószínű, hogy a nyakcsigolyák is egy kicsit eltávolodnak egymástól). A fiatal lányok a faluban szívesen „feladják” a vállalkozó emberekre az általuk is viselt rézkarikákhoz hasonló testékszert (persze félbevágva teszik ezt lehetővé), így magunk is meggyőződhetünk viselésének furcsa érzéséről. Egy ilyen súlya átlagosan 5-6 kg, és a nők egész életükön át éjjel-nappal hordják. Ma már előfordul, hogy valaki nem követi ezt a hagyományt a fiatalok közül, de ők el is költöznek a faluból, a városban találnak munkát. 

Megfigyelhetjük az életkorhoz illeszkedő karikák számát. (letöltés)
Anya és lánya az „ékszerekkel” (letöltés)

Ma a padaung nők büszkén viselik a többi hegyi törzstől megkülönböztető jelzésüket, amely a hovatartozásuk megerősítésének is a záloga viselésének sokszor kényelmetlensége, esetleg fájdalma ellenére.

A turistáknak is lehetőségük van megérezni a nyakdísz súlyát és kényelmetlenségét. (letöltés)

Feladat

A thai emberek is sok igazságot fogalmaznak meg közmondásaikban. Most thai közmondásokat olvashatsz. Próbáld meg párosítani a közmondásokat a magyarázatukkal! 

Közmondások

  • 1. Ne próbáld a térdeden eltörni a kés nyelét!
  • 2. Nem lehet egy kézzel tapsolni.
  • 3. Ha a vízállás magas, a halak eszik a hangyákat, ha a vízállás alacsony, a hangyák eszik a halakat.
  • 4. Előbb kelj fel, mint a varjú.
  • 5. Kívül sötét, belül arany.
  • 6. Ne fuvolázz a vízibivaly fülébe!
  • 7. Bambuszt vág mielőtt a vizet meglátná.
  • 8. Ne állj két lábbal két csónak peremén!
  • 9. Ha a hangyák közel vannak a cukorhoz, enni fognak.
  • 10. Sem a bambusz, sem más vessző nem törik.

Magyarázatok

  • a. Ki korán kel, aranyat lel.
  • b. Ha valamit el akarsz érni, nem elég csak fél szívvel csinálni, minden erőd vesd bele.
  • c. Hiába tanítod bölcsességre az ostoba embereket, úgysem értik meg.
  • d. Ne akarj másokat veszélyes dologra kényszeríteni!
  • e. A szerencse forgandó.
  • f. Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni.
  • g. Ne csak a külsőségek alapján becsüld meg az embereket!
  • h. Alkalmazkodni kell tudni a különféle helyzetekhez.
  • i. Ne cselekedj elhamarkodottan!
  • j. Alkalom szüli a tolvajt.

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Új írásaink

Taníts érdekesen érdekeset!

A keréktől a füstig

Ha valaki buddhista vallású területen utazik, elképzelhetetlen, hogy ne találkozzon a vallás fontosabb jelképeivel. Ezek egy részét mutatja be az írás főként Tibet területéről vett példákon.

Taníts érdekesen érdekeset!

A nagyúr

Az írás az afrikai Namib-sivatag különleges felépítésű szárazságtűrő növényét, az évszázmilliók óta csaknem változatlan velvícsiát mutatja be szép fotókkal eredeti környezetében.

Taníts érdekesen érdekeset!

Argánolaj

Az írás az argonfa csonthéjas termésének feldolgozását mutatja be képekben, hogy olajat sajtoljanak belőle, vagy a pörkölt magokat fogyasztják.