Az obszidián
Elhelyezkedése
Leírás
Az obszidián kőzet elnevezésével kapcsolatban többféle elnevezés látott napvilágot. Lehet, hogy a latin obsidio szóból származik, amely harcot, küzdést jelent. Ennek az elnevezésnek alapja az lehetett, hogy sokan védelmező amulettként hordták a nyakukban a balszerencse elhárítására. De azt is feljegyezték, hogy Etiópiában egy Obsius nevű római katona bukkant rá erre a fényes, kagylósan törő, üvegszerű kőzetre.
Sok ember akkor hall róla először, amikor megismeri a maja vagy azték papok kegyetlen rituális szertartásokon használt obszidiánkését, amellyel az isteneknek felajánlott áldozatok mellkasából vágták ki a még dobogó szívüket. Mivel pattintáskor éles peremmel törik a kőzet, így tényleg alkalmas volt akár csontok elvágására is. Fegyverek részeként fabunkókba, fadarabokba illesztve pedig még a spanyol konkvisztádorok lovai ellen is halálos fegyver volt.
Az obszidiánhoz a maja és azték indiánok kereskedelem útján jutottak hozzá, kukoricát, babot, és egyéb kézműves termékeket adtak cserébe. Az azték papok vékonyra csiszolt obszidiánon keresztül tudták megfigyelni a Napot, így védve szemüket a Nap sugárzásától. A vallási rituálék során használt szent kutakból, amelyek természetes barlang felszakadásából létrejött ún. cenoték voltak, sok obszidiánból készült tárgy került elő: kések, ékszerek, szobrok. A vulkáni kőzetet tehát kiváló tulajdonságai, üveges szerkezete, keménysége miatti tartóssága és ritka előfordulása tette értékes nyersanyaggá.
Kelet-Afrika Nagy-Hasadékvölgy területéről kerültek elő a legrégebbi, 1,7 millió éves obszidián kőeszközök. A legnagyobb felhasználása a kőkorra tehető, az őskor embere pattintással pengéket, kaparókat, nyílhegyeket, vágóeszközöket készített belőle. Később tükröket, ékszereket is találtak belőle az ókori piramisok sírleletei között.
Az obszidiánbányák vulkáni kőzetekhez kötődnek, hiszen a kőzet vulkáni eredetű. A vulkánból kifolyó riolitos láva elveszíti víz- és illóolajtartalmát, és a magas szilícium-dioxid tartalmú kőzetolvadék a kihűlése során obszidián kőzetté szilárdul. Üveges jellege a kihűlés következtében létrejött apró repedéshálózat kialakulása miatt alakul ki. Ez tette lehetővé azt, hogy pattintással éles kőeszközöket készíthessenek a felhasználók.
Talán kevesen gondolják, hogy a Kárpátokban a belső vulkáni vonulathoz tartozó Eperjes–Tokaji-hegység területén voltak a legnagyobb bányák, ahonnan a kőzetből egész Európát ellátták nyersanyaggal, vagy éppen a belőle készült kőeszközökkel. Az obszidián a hegység területén kb. 10 millió évvel ezelőtt keletkezett az akkori vulkáni működés során. Egyéb nagyobb obszidián-előfordulásokkal találkozhatunk a Lipari-szigeteken, az Örmény-felföldön, az Anatóliai-fennsík bányái és kőeszköz-műhelyei látták el a mezopotámiai kultúrákat is.
Ha azt hisszük, hogy az obszidiánból készült eszközök kora már régen lejárt, akkor tévedünk. Az orvosi eszközök gyártói újra felfedezték az alkalmazásukat. Amíg régen sok ember haláláért volt felelős az obszidiánból készült penge, ma már sok ember életét mentik meg a belőle készült éles szikékkel, vágóeszközökkel.
Feladat
Párosítsd a kőzetekről szóló leírást a kőzetek nevével!
Leírások
- Átalakult kőzet.
- Az Erdélyi-medence fontos ásványkincse.
- Ez a kőzet védte meg az eredeti felszínt a lepusztulástól a Balaton-felvidéken.
- Száraz éghajlatú tavakban, elzáródó tengeröblökben halmozódhat fel.
- A Balaton-felvidéken a perm időszakban keletkezett kőzetből sok épület, kerítés épült.
- Nevét egy harmadidőszaki gyűrthegység nevéből kapta, amelynek felépítő kőzetei között jelentős az aránya.
- A Soproni-hegység felépítő anyaga.
- A pajzsvulkánok jellegzetes alakja is e kőzet tulajdonsága miatt alakul ki.
- Sok egymástól elváló lemezből álló kőzet.
- Afrikában még van olyan hely, ahol kézi szerszámokkal termelik ki a kiszáradt tavakból, és tevekaravánokkal szállítják a felvevőhelyre.
Kőzetek
- kősó
- bazalt
- andezit
- csillámpala
- vörös homokkő
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
