Bevezetés
A fenntarthatóság tantárgy megjelenése és beépülése a magyar oktatási struktúrába igazi sikertörténet. A tantárgy tematikájának a kidolgozása 2020 szeptemberében indult el (Papp Á. 2024), amihez hamarosan megjelentek a kerettantervek, a tankönyvek, az oktatási segédanyagok és az érettségi lehetősége is. A fenntarthatóság tantárgy tananyaga maga is speciális, hiszen globális, széles látókört feltételez az elsajátítása. A hagyományos természettudományos tantárgyak tartalmi elemei mellett társadalomismereti, etikai, gazdasági kérdések is megjelennek benne. A tantárgy jellege szinte megkívánja a modern oktatási és tanulásszervezési módszereket. Ezekre azért is szükség van, mert nemcsak tantárgyi tudás elsajátítása a cél, hanem a szemléleti változás is. A tantárgy komplex céljaival összhangban van a projektérettségi mint vizsgaforma. A vizsgázóknak fel kell eleveníteniük az ismereteiket, és a gyakorlatban is alkalmazniuk kell azokat. Egy valós problémát megoldó, őket érdeklő projektet kell végig vinniük.
A fenntarthatóság tantárgy bevezetése
A magyarországi tantervi szabályozásban 1978-ban jelentek meg hangsúlyosabban a környezet megóvásával kapcsolatos tartalmak. Majd a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban NAT) bevezetésével és folyamatos frissítésével (1995, 2003, 2007, 2012, 2020) egyre korszerűbbek, hangsúlyosabbak lettek ezek az elemek. A 2012-es NAT már a fejlesztési célok között említi a környezettudatosságot: „Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára”(link1).
A fenntarthatóság tantárgy bevezetését a nemzetközi környezet is segítette. Az Európai Unió Tanácsa 2010. november 18-án elfogadta a fenntartható fejlődést szolgáló oktatásról szóló tanácsi következtetést (link2). Az erre való hivatkozás belekerült a fenntarthatóság tantárgy kerettantervébe is. Eszerint a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás legfontosabb szerepe az, hogy az egyéneket és a csoportokat felvértezze a tudatos választáshoz szükséges ismeretekkel, képességekkel, valamint szemlélet- és viselkedésmóddal, amelyek birtokában a világot élhetővé tudják alakítani nemcsak önmaguk, hanem a jövő nemzedéke számára is (link3). A Tanács felkérte a tagállamokat, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás minden szinten beépüljön az oktatási rendszerbe. A megvalósításban hazánk élen jár abban a tekintetben, hogy az önálló tantárgy megjelenése mellett a meglevő tartalmakhoz hozzárendelik a fenntarthatóságot szolgáló elemeket is. Ezt jelenleg a szabadon felhasználható órakeret terhére tudják az iskolák beilleszteni a képzési rendszerükbe. Ez nyilvánvalóan megnehezíti a fenntarthatóságot fontosnak tartó pedagógusok és intézmények dolgát, hiszen intézményi szinten nehéz gazdálkodni a rendelkezésre álló csupán néhány órával.
A fenntarthatóság tantárgy szemléleti kérdései
A tantárgy olyan szemlélet kialakítását célozza meg, amely megfelel a nemzetközi törekvéseknek és illeszkedik a 2015-ben az ENSZ által a 70/1. sz. határozatban kihirdetett és általánosan elfogadott Fenntartható fejlődési célokból következő szemléletmódhoz. A határozathoz kapcsolódó teendők felsorolásában (Agenda) 169 feladat szerepel (Zsilinszky J. – Balogh D. 2016), amelyek közül kiemelendők az alábbiak:
- az egyén felelőssége; mindannyiunknak szerepe van bolygónk megőrzésében;
- a viselkedés és a szemléletformálás jelentősége;
- a konkrét cselekedetek fontossága;
- a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” elv érvényesítése;
- a lokális-regionális-egyetemleges hatásrendszer megértése és az együttműködés keresése ezeken a szinteken;
- rendszerszemlélet (a természet, a társadalom, a környezet és a gazdaság rendszert alkot; a fenntarthatóság problémái csak rendszerszemléletben érthetők meg);
- érzékenység a társadalmi igazságtalanságra;
- tudatosság a cselekedeteinkben; tudatos választáshoz szükséges ismeretek, képességek és szemlélet- és viselkedésmód.

A tantárgy tematikájában is megjelennek – a hagyományos környezetvédelmi kérdéskörök mellett – a 70/1. sz. határozatban is kiemelt és fentebb említett teendők megvalósításának lehetőségei, valamint olyan témák, mint a fenntartható városok és települések; a jólét, a gyarapodás; az éhezés és a szegénység; a társadalmi igazságtalanság; a fogyasztás és a túlfogyasztás; a fogyasztói társadalom ellentmondásai; az éghajlatváltozás, az ahhoz való alkalmazkodás és a vele való megküzdés kérdésköre.
A valós problémákhoz köthető tartalmi elemek feldolgozása hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók felismerjék saját érintettségüket, és segítik a tartós motiváció kialakulását. A tantárgy szemléletmódjából adódnak és az annak a szellemiségét tükröző tanítási módnak köszönhetően fejlődnek a NAT-ban megjelölt alapkompetenciák is, mint
- a kommunikációs kompetenciák: például gyakran van szükséges érvek, ellenérvek keresésére, mások meggyőzésére;
- a digitális kompetenciák: források kezelése, adatok, diagramok elemzése stb.;
- a matematikai, gondolkodási kompetenciák: összefüggések felismerése, rendszerben való gondolkodás, rendszerszemlélet;
- a személyes és társas kapcsolati kompetenciák: együttműködés, aktív társadalmi részvétel támogatása.
A tantárgy lényeges megközelítési módja a projektszemlélet. Oktatása során sok a projektfeladat, és az érettségi vizsgára is egy projektet kell benyújtani, ami felkészíti a diákokat az önálló munkavégzésre és az ezzel járó feladatokra (tervezés, döntés, idő beosztása, határidő jelentősége stb.).
A tantárgy jellege megkívánja a modern oktatási módszereket és tanulásszervezési eljárásokat. A projektmunka mint tanulásszervezési mód mellett olyan módszerek alkalmazása gyakori, mint az esettanulmány-elemzés, a vita és a különböző kooperatív technikák beépítése. Nagyon fontos jellegzeteség a cselekvésorientáltság. A diákokkal nemcsak felismertetjük a problémát, hanem lehetőség szerint meg is oldatjuk azt, akár órai vagy akár tanórán kívüli tevékenységek során. Vagy ha erre objektív okok miatt nincs lehetőség, akkor felvázoljuk a megoldási lehetőségeket.
A fenntarthatóság érettségi vizsga
A fenntarthatóság tantárgy követelményrendszerének megalkotói előtt kezdetektől világos volt, hogy a tantárgynak akkor lesz presztízse, ha érettségi vizsgát lehet tenni belőle – jelentették ki 2025 februárjában Angyal Zsuzsanna és Ütőné Visi Judit a Pais Dezső Általános Iskolában rendezett Zöld Föld Klub Konferencián. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy hazánkban az érettségi vizsga nemcsak egy oktatási ciklust lezáró vizsga, hanem feljogosít felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, munkakörök betöltésére, különböző tevékenységek folytatására. Emellett szerepe van az egyes intézményekben folyó pedagógiai munka minőségének megítélésében is. Az érettségi lehetősége egy adott tantárgy esetében már önmagában is befolyásolja az oktatás tartalmát és szervezését, például intézményünkben a fenntarthatóság tantárgyi érettségi lehetőségének köszönhető, hogy bevezetésre került maga a fenntarthatóság tantárgy oktatása.
A fenntarthatóság érettségi 2024-es bevezetésének időzítése szerencsés volt, mert a 2024. május-júniusi vizsgaidőszaktól kezdve mindenkire egységesen új vizsgakövetelmények vonatkoztak, és új vizsgatantárgyak is megjelentek, amelyek egyike éppen a fenntarthatóság volt (link5). A vizsgák lebonyolítása és a vizsgákra való jelentkezés alapvetően nem változott. Új vonás azonban, hogy a felsőoktatási intézmények sokkal nagyobb szabadságot kaptak a felvételi tárgyak és a többletpontok megállapításában, eldönthetik, hogy mely tantárgyak eredményeit veszik figyelembe, mire adnak plusz pontot és mire nem. A fenntarthatóság érettségi eredménye beleszámíthat a tanulmányi pontokba (ötödik érettségi tárgyként), de folyamatosan növekszik azon intézmények száma, amelyek felvételi többletpontot is adnak a fenntarthatóság érettségiért, mint pl. az ELTE Gazdaságtudományi Kar, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem.
A jogszabálynak megfelelően fenntarthatóságból az érettségiztethet, aki azt a 11–12. évfolyamon taníthatja. A 11–12. évfolyamon a tanítás feltétele a matematikatanári, történelemtanári, környezettan szakos tanári, a természettudomány és földrajz tanulási terület tanítására feljogosító szakos tanári végzettség és szakképzettség (401/2023. [VIII. 30.] Korm. rendelet, link6).
Fenntarthatóságból projektérettségit lehet tenni. Az érettségi követelmények készítői a következőképpen fogalmaznak: „A projektmunka elkészítésének célja, hogy a vizsgázók igazolják, képesek elméleti ismereteik gyakorlatban történő alkalmazására. Az általuk választott téma feldolgozása során képesek a rendszerben történő és problémamegoldó gondolkodásra, a felelős és mérlegelő véleményalkotásra és döntéshozatalra” (link7).

A projekt valamilyen valós, a fenntarthatósággal kapcsolatos jelenség, folyamat, eseménysor bemutatásához, elemzéséhez kapcsolódik. A projekt kidolgozásának több lehetséges módja is van:
- hagyományos dolgozat (esszé) elkészítése 10-15 oldal terjedelemben, egy választott témához kapcsolódó probléma, eset, folyamat stb. bemutatása és elemzése, következtetések, javaslatok megfogalmazása;
- a választott témához kapcsolódóan kérdőíves felmérés készítése, feldolgozása, elemzése, következtetések levonása 8-10 oldal terjedelemben;
- írásban elkészített, 8-10 oldal terjedelmű szerkesztett interjú;
- audiovizuális produktum (videofilm, fotósorozat) elkészítése, ennek írásbeli magyarázata, elemzése.
A projektmunka elkészítése önálló tevékenységen alapul. A vizsgázó önállóan – a konzulens tanárával egyeztetve – választ megvalósítási módot, projektproduktumot. A választott témán belül a vizsgázónak be kell bizonyítania, hogy megszerzett ismereteit alkalmazni tudja a konkrét feladat megvalósításában. A vizsgaanyag elkészítésének menetét a konzulens folyamatosan ellenőrzi (link8).
A fenntarthatóság érettségi vizsga írásbeli része valójában a választott projekt meghatározott idő alatti kidolgozása és maga a produktum. Erre a vizsgarészre (mint az 1. táblázatban látható) maximum 100 pont adható, amely többek között a következő elemekből adódik össze:
- a projekt készítésének folyamata: munkanapló vezetése, tapasztalatok rögzítése, határidők betartása, kapcsolattartás a konzulens tanárral;
- az elkészült munka értékelése: szakmai anyagok gyűjtése, feldolgozása, szakmai tartalom minősége és hibátlansága, a téma felépítése, logikai összefüggése, a főkérdés és a megoldásra való fókuszálás, esztétikai minőség, igényesség.
A szóbeli vizsgarész a projektproduktum védése élőben, vizsgabizottság előtt. A munkafolyamatot és az elkészített produktumot kell bemutatni prezentáció formájában. Az értékelés legfontosabb szempontjai a szakmai tájékozottság, a szakkifejezések használata, a folyamat bemutatása és a kérdésekre adott válaszok szakmai minősége.
Angyal Zsuzsanna és Ütőné Visi Judit a fentebb említett Zöld Föld Klub Konferencián ismertették, hogy a 2024-es tavaszi vizsgaidőszakban a diákok a következő témákból választhattak (és azokat az alábbi arányban választották): „Autófüggő társadalom” (38%), „Nem mind hulladék, ami annak látszik…” (21%), „Tengerek tengernyi problémái” (41%). A diákok 84%-a választotta az esszé formában való feldolgozást, 16%-uk pedig vizuális produktumot készített. A 2025-ös tavaszi vizsgaidőszak témái a „Csak természetesen”, „Közösen könnyebb” és „Maradék nélkül” voltak, a témák választásának arányaira vonatkozóan egyelőre nem áll rendelkezésre országos kimutatás.
A fenntarthatósági proejktérettségi jelentősége
A projektérettségi – mint vizsgaforma – nagy előnye, hogy a hagyományos „kikérdezős” vizsgaformáknál (tétel kifejtése, feladatsor megoldása stb.) jobban megfelel a tantárgy sajátosságainak. A fenntarthatóság tantárgy oktatásának célja ugyanis nem elsősorban a lexikális ismeretek gyarapítása, hanem a globális szemléletmód és a hosszú távú, problémamegoldó gondolkodás elsajátítása, az összefüggések meglátása és a szemléletformálás. A diákok a projekt során egy teljes munkafolyamatot (tervezéstől megvalósításig) visznek végig önállóan. Nem csupán a projekt eredményére koncentrálnak, hanem a létrehozásának folyamatára is. Ezért lényeges, hogy a munkafolyamat minden egyes lépését tudatosan, a cél érdekében megtervezve kellő motiváltsággal valósítsák meg.
Egy hosszabb projekt végigvitele során szükségszerűen megtanulják a diákok az időbeosztást, időkezelést (vagy legalább felismerik a jelentőségét). A munkafolyamatot meg kell tervezni, a lépéseket végig kell vinni, a létrehozott produktumot pedig folyamatosan értékelni, minősíteni kell. Így rájönnek a tervezés fontosságára, a határidő jelentőségére, és arra, hogy az előkészítő munka hiányosságai a későbbiekben milyen problémákhoz vezethetnek. A projektmunka megvalósítása során igen jelentős lehet a szociális készségek szerepe is. Felismerik az együttműködés fontosságát (pl. kérdőíves felmérések esetében), mások munkájának értékelését (pl. források kezelésekor). Önmaguk megismerése, erősségeik és gyengeségeik meglátása is igen fontos tapasztalat lehet.
Egy projekt tartalmi szempontból mindig összetett, több témát átfog. A fenntarthatóság tantárgy kifejezetten épít a korábban más tantárgyak (földrajz, fizika, kémia, biológia, történelem stb.) keretében elsajátított ismeretekre, de felhasználja a matematikai tudást (pl. számítások, grafikonelemzések) is. Maga az érettségi pedig megfelelő szintű íráskészséget és komoly informatikai jártasságot feltételez. A tapasztalatok szerint gyakran ezek hiánya éppen a vizsgára történő felkészülés során derül ki. A projektek megvalósításakor nagy szerepe van a diákok kreativitásának. Sokak számára felszabadító, hogy nemcsak „magológépnek” látják magukat, hanem tudják használni a képességeiket.
A magyar érettségi rendszer hagyományai miatt a projektmunka egyes jellemzői nem valósulhatnak meg teljesen. Ilyen például a kooperatív módszerek alkalmazása, hiszen a csoportos vizsga nem kivitelezhető. Viszont a mester–tanítvány kapcsolat jól működhet a közös munka és a tanári konzultációk során. Sokaknak ez is újdonság, és ezt is tanulni kell. A projektek során mindenképpen valamilyen gyakorlati tevékenységet kell végezni a téma feldolgozásához, vagy a probléma megoldásához. Ez abból a szempontból csak részben valósulhat meg az érettségin, hogy jelenleg a produktum típusa esszé, videófilm vagy fotósorozat lehet, de egy ténylegesen működő objektum vagy annak makettje, vagy egy olyan gyakorlati eredmény, mint például egy ténylegesen megoldott környezeti probléma nem.
Fontos megjegyezni, a tantárgy alkalmas arra, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI-s) vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN-es) diákok is sikeres érettségi vizsgát tegyenek belőle. Ezt több általam megkérdezett vizsgáztató pedagógus is megerősítette. A folyamatos tanári jelenlét, a több hónapon keresztül zajló kiszámítható, saját tempóban megvalósítható munka sokak számára valódi segítséget jelent. De azoknak is járható utat jelent ez a lehetőség, akik komoly stresszként élik meg a vizsgaszituációt. Személyes tapasztalatom, hogy az SNI-s, BTMN-es diákok „megtalálják” a tantárgyat. Iskolánkban a mostani végzős évfolyamban összesen 12 tanulási nehézséggel rendelkező diák van, közülük tízen választották a fenntarthatóság érettségit.
Fenntarthatóság érettségi a számok tükrében
Az Oktatási Hivatal adatai alapján a 2023/24-es tanév tavaszi vizsgaidőszakában 216-an, 2024/2025-ben 526-an érettségiztek fenntarthatóság tantárgyból (link9). Bár az érettségizők számához (141 358 fő) képest ez kevésnek tűnhet, egy újonnan bevezetett, szabadon válaszható tantárgy esetében ez mégis bíztató adat, ami igazolja a fenntarthatóság érettségi létjogosultságát. A vizsgázók vármegyénkénti megoszlása azonban erősen eltérő volt.
???????????????????????????????????2. ábra. A vizsgázók száma (fő) vármegyék szerint (szerk. Eggendorferné Bagyarik C. az Oktatási Hivatal adatai alapján)
A nemenkénti megoszlás szerint a lányok nagyobb aránya figyelhető meg: 2023/2024-ben a vizsgázók 60%-a, 2024/2025-ben 61%-a került ki közülük. Az iskolatípusok esetén jól látható, hogy a többség gimnáziumban tanult.

Az érettségizők számának évfolyamonkénti megoszlásából az derül ki, hogy körülbelül 40%-nyi az előrehozott vizsgát tevők aránya. Az érettségi eredmények összességében nagyon jók, a diákok 70%-a kapott jeles osztályzatot, de találkozunk elégtelen teljesítménnyel is.
A projektérettségi mint vizsgatípus megítélése saját tapasztalatok alapján
A projektérettségi mint érettségi vizsgatípus a kétszintű érettségi bevezetésével együtt 2005-ben jelent meg hazánkban (Falus K. – Jakab Gy. 2005). A fenntarthatóság tantárgy pedagógiai céljai, tartalma és szemlélete miatt a fejlesztők úgy ítélték meg, hogy számonkérésre ez az érettségi forma lenne a megfelelőbb.
A projektmunka egyik jelentősége abban áll, hogy alkalmazásával megváltoznak a tanári és a tanulói szerepek. A módszer bevezetése törvényszerűen billenti ki a résztvevőket a megszokott szerepükből. Számomra ezen a területen mutatkozott meg leginkább az érettségiztetésben való részvétel hatása; hagyományosan, sokszor frontális módon tanító pedagógusból belecsöppentem egy másik szerepbe. Az ismeretátadó és ellenőrző pedagógusból az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanárrá válhattam. Megtapasztalhattam, hogy milyen a partneri tanár-diák viszony.
A tanulói szerepek átalakulását is átéltem; a passzív, hallgató, pusztán befogadó hozzáállás átalakult cselekvő, konstruktív, kutatói tanulói attitűdé. A motiváció állandó csökkenése helyett a motiváció állandó szinten maradását is láthattam, mivel a diákok maguk választhatták meg a témát és a feldolgozás módját. A diákokkal közös munka során sok tapasztalatot szereztem; a legfontosabbak a következőképpen foglalhatók össze.
- A diákok maguk választhatták a tantárgyat és a projektmunka témáját is, így kevésbé volt szükség folyamatos motivációra. Érdekelte őket a téma, szívesen foglalkoztak vele. A többség büszke volt a létrehozott produktumára, a szóbeli érettségin is szívesen beszéltek róla.
- Saját maguk választhatták ki a megvalósítás módját; dönthettek arról, hogy esszét szeretnének írni, kérdőíves felmérést végezni, esetleg videót vagy fotósorozatot készítenének. Ez szintén pozitívan hatott a motivációra, a munka során többnyire végig lelkesek voltak.
- Működött a társszerep is; szívesen jöttek konzultációkra (három alkalmat biztosítottam mindenkinek). Nagyon jókat beszélgettünk, szívesen elmondták a gondolataikat. A legtöbb diákban kellemesen csalódtam, hiszen legtöbbjüket kémia óráról ismertem, de ott kevésbé láttam őket érdeklődőnek és aktívnak.
- A tudásmegosztás is jobban működött; érezték, hogy segíteni szeretnék nekik; várták a gondolataimat, ötleteimet és a tárgyi tudásomra is kíváncsiak voltak.
- A közös munka engem is ösztönzött; sokat tanultam a diákokról, gondolkodásmódjukról és a saját szerepemről is a pedagógiai folyamatban.
A projektek értékelése során két elemet kell figyelembe venni: egyrészt a folyamat végén elért eredményt, másrészt pedig a munka folyamatában való részvétel minőségét. Az eredmény értékelésekor számos szempont mérlegelendő, pl. hogy mennyire jelenik meg az „alkotó” saját véleménye, kreativitása, milyen a megvalósítás esztétikai minősége stb. A munkafolyamat értékeléséhez pedig szükség van arra, hogy valamilyen módon végig követhető legyen a folyamat. Ennek eszköze lehet a munkanapló.
A projektérettségi tapasztalatai egy felmérés tükrében
Iskolámban (Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Óvoda-Bölcsőde és Sportiskola) a támogató közegnek köszönhetően viszonylag gyorsan bevezetésre került a tantárgy, így az érettségire való felkészítést is elkezdhettük. Természetesen ehhez szükség volt a tantárgy iránt és a tantárgyi érettségi iránt érdeklődő diákokra. Ezért még a tényleges elfogadás előtt végigjártam az érintett négy-négy tizenegyedikes és tizedikes osztályt, utóbbiakat azért, mert éreztük azt az igényt is, hogy jó lenne, ha lehetne előrehozott érettségit is tenni a tantárgyból.
A 2023/2024-es tanév tavaszi vizsgaidőszakában 22-en, majd a 2024/2025-ös tanévben 24-en érettségiztek nálunk fenntarthatóságból. Ez a szám viszonylag magas az évfolyamok átlagosan 100 fős nagyságához képest. Már az első évben jelentkezett az igény a felnőttoktatásban tanulók részéről is, illetve jelentkeztek olyanok is, akik már nem voltak jogviszonyban az iskolával. A diákokkal való közös munka során számomra is meglepetés volt, hogy többségük élvezi a projekt készítésének folyamatát, nógatás nélkül jár konzultációkra és kellően motivált ahhoz, hogy túllendüljön a nehézségeken. Mivel az is érdekelt, hogy miért választották ezt az érettségi tárgyat, mit tanultak a munka során és mi okozott nekik problémát, ezért a vizsgázók tapasztalatait kérdőíves felméréssel, interjúkészítéssel és megfigyeléssel mértem fel. A kérdőívet 31 már leérettségizett diákom töltötte ki, emellett 10 vizsgázóval és 4 vizsgáztató kollégával készítettem interjút, eredményeit szakdolgozatomban (Eggendorferné Bagyarik C. 2025) összegeztem.
A fenntarthatóság érettségi választásának oka
A „Miért választottad a fenntarthatóság érettségit?” kérdésre a többszörös választás lehetőségét adtam meg. Racionális és pragmatikus okok miatti választás volt a leggyakoribb; egyrészt a diákok az érettségi vizsga előtt mérlegelik, hogyan érhetnének el jó eredményt, és különösen a jó tanulókat motiválta az, hogy az értékelő pedagógussal folyamatosan kommunikálhattak, így az előírások betartása esetén maximalizálhatták a pontjaikat; másrészt sokak számára vonzó az is, hogy úgy gondolták, kisebb erőfeszítéssel is jó eredményt érhetnek el.

A kollégákkal való beszélgetések során kiderült, hogy nem érte őket váratlanul ez a hozzáállás, számítottak erre. Az is egyértelművé vált, hogy bár az összes diákot érdekli a fenntarthatóság témaköre, mégsem ez volt számukra az elsődleges szempont az érettségi tárgy választásakor. A diákinterjúk során a tanulók kiemelték, hogy vonzó volt számukra a tantárgy innovatív szemlélete, az, hogy nemcsak lexikális tudást adott, hanem gyakorlati, életre szóló szemléletet is, és a tantárgy tanulása gondolkozást igényelt, nem pedig magolást.
Megkérdeztem a diákoktól azt is, hogy mi okozott nekik nehézséget a projekt megvalósítása során. A diákok jelentős része még nemigen találkozott ilyen típusú, hosszabb munkafolyamattal, ezért az időgazdálkodás, a kutatás módszertana okozott nehézséget számukra. Érezhetően problémát jelentett a rengeteg forrás kezelése, a releváns információk megtalálása és a lényeg kiemelése. Nehézséget okozott továbbá a projekt elején a tervezett dolgozat szerkezetének és logikus felépítésének meghatározása. Többször még a munkafolyamat végén is ezen a területen kellett a folyamatba „benyúlni” és tanácsokat adni. Sokak számára a hivatkozások kezelése is problémát jelentett. Az idővel való gazdálkodást illetően többen jelentősen alábecsülték a projektbe fektetendő időt és energiát. A diákok általában „halogatási problémákkal” küzdenek, ami gyakori jelenség a projekteken dolgozóknál, ennek kapcsán számosan említették a saját lustaságukat, mint akadályozó tényezőt. A vizsgázók egy része (a 31 diákból 7) ugyanakkor úgy érezte, hogy nem jelentett számára nehézséget a projekt elkészítése.
A nehézségek feltárásához készítettem egy dokumentumelemzést is a meglévő írásbeli értékelőlapok alapján. Átlagoltam a részpontokat, és megnéztem, hogy egy-egy részterület pontszáma hány százaléka a maximálisan elérhetőnek. Ebből kiderül, hogy a pontos hivatkozás volt a legnehezebb terület. Erre kaptak legkevesebb pontot az érettségizők.
Az érettségiztető kollégákkal készült interjúkból az is kiderült, hogy iskolánként más-más nehézségek adódtak. Például azokban az iskolákban, ahol a diákok nagyon sok projektet készítenek, nem volt igazán gond a munka során, inkább csak a határidők betartatására kellett figyelni. Gyakoriak voltak a technikai jellegű problémák is; volt olyan, akinek nem volt otthon megfelelő számítógépe, vagy ha volt is, akkor nem volt rajta megfelelő alkalmazás. Voltak olyanok is, akiknek a Word alkalmazás megfelelő használata vagy a prezentációkészítés is problémát okozott. A személyes konzultációk ugyanakkor nagyon jó lehetőséget kínáltak arra, hogy felmérjük a diákok erőforrásait és az egyéni igényeknek megfelelően támogassuk a munkájukat.
Diákok a fenntarthatóság érettségiről
A „Milyen fontos dolgot tanultál meg az érettségire való felkészülés ideje alatt?” kérdésre adott válaszok alapján látható, hogy rengeteg hasznos dolgot tanultak a diákok a projekt során. Ezeknek egy részét a mindennapokban is tudják hasznosítani (pl. időgazdálkodás, feladatok beosztása). De kaptak olyan tudást is (források kezelése, hivatkozási rendszer stb.), amire majd az egyetemi éveik alatt lesz szükségük. Természetesen a fenntarthatóságról is bővültek az ismereteik. Érdemes azt is kiemelni, hogy olyan területeken fejlődtek, amelyek korábban nehézségeket okoztak számukra; itt kiemelten gondolok az időgazdálkodásra, önfegyelemre és a szakmai források felhasználására.

Az interjúkban is rákérdeztem arra is, hogy mit tanultak a folyamat során. Ezzel kapcsolatosan idéznék két diákot: „Ez egy nagy pozitívuma a formátumnak, hogy bevezeti a diákot a kutatásba, és az önálló limitált „tudományos cikk” előkészítésébe. Egyetemen nagy hangsúlyt helyeztek első évben a tudományos cikkek mivoltára (gyakorlatilag kisebb-nagyobb szakdolgozatok). Nekem ez nagyban segített ebben.” „Megtanultam rendszerszinten gondolkodni a környezeti problémákról, és jobban átlátom, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a gazdasági, társadalmi és ökológiai folyamatok. Emellett fejlődött a problémamegoldó képességem és a kutatási készségem is… Segített abban is, hogy interjúkon és felvételiken magabiztosabban beszéljek a környezetvédelmi témákról.”
Megkérdeztem azt is, hogy esetleg megbánták-e, hogy erre a tantárgyra esett a választásuk. A válaszolók egy kivételével nemmel válaszoltak. Az egyetlen „talán” választ adó azzal indokolta a véleményét, hogy „Lehet, hogy nem lesz szükségem rá”. A válaszok indoklása is tanulságos (6. ábra).

Legtöbben (8 fő) a tanulási folyamattal és módszerrel kapcsolatos előnyöket emelték ki. Többek között a következő választ kaptam: „Nem bántam meg, mert bár egyáltalán nem volt egyszerű elkészíteni a projektfeladatot, sokkal többet tanultam belőle miközben elkészítettem, mintha egy másik természettudomány tételeit bemagoltam volna”. A diákok azért tartották jó döntésnek a fenntarthatósági érettségit, mert az írásbeli helyett projektalapú munka volt, ami jobban illett a tanulási stílusukhoz. A megkérdezett diákok közül többen is azt javasolták, hogy a többi tantárgynál kellene elgondolkodni ezen a formán.
Végül megkérdeztem, hogy „Ha rajtad múlna, akkor hogyan változtatnád meg a fenntarthatóság érettségi tartalmát vagy menetét?”. A diákok több mint a fele (31 diákból 17) semmit nem változtatna. A változtatást javaslók közül legtöbben a témaválasztás szabadságát írták. Többen javasolták a formai kötöttségek enyhítését, illetve egy-egy javaslat érkezett a felkészítés egy-egy pontjának megváltoztatására.
????????
7. ábra. A „Miben változtatnád meg a fenntarthatóság érettségit?” kérdésre adott válaszok kiértékelése a válaszadók száma szerint (szerk. Eggendorferné Bagyarik C.)
A diákok javaslatai közül a témaválasztás szabadsága nem megvalósítható. Még a végleges érettségi leírás megjelenése előtt felvetődött az intézményi szintű szabad témaválasztás lehetősége, ez azonban a vizsgák összevethetősége miatt elvetésre került. A formai és a tartalmi változtatásokra jelenleg nincs lehetőség. A diákok azon javaslatai, hogy „legyen több konzultáció”, vagy hogy „komolyabban ellenőrizzék a munkafolyamatot” már az adott pedagógustól, az ő hozzáállásától függnek. Ezekre érdemes odafigyelni és intézményi szinten változtatni.
A pedagógus kollégák javaslatai
A megkérdezett pedagógusok javaslatai is részben a munkafolyamatra vonatkoztak, ilyen volt például a kiscsoportos ötletbörze (pl. a prezentáció készítéséről), az online konzultáció lehetősége, írásban rögzített haladási napló az adott diák feladatairól, munkanaplósablon készítése. A kollégák szerint egy központi forrásgyűjtemény nagy segítséget jelentene a diákok számára a projektmunka során. Én például egy útmutatóval segítettem a diákok munkáját, amiben leírtam számukra, hogy mi az esszé, hogyan kell hivatkozni, továbbá bemutattam képernyőképek segítségével a formai követelmények teljesítésének a mikéntjét (pl. a generált tartalomjegyzék készítését).
A pedagógusok javaslatai közül kiemelném azokat, amelyek a felkészítő kollégák munkáját segítenék. Többen a tapasztalatmegosztást említették, mint hasznos segítséget.
Az érettségiztető kollégákat megkérdeztem arról is, hogy mi a véleményük, milyen módon lehetne az érettségi színvonalát emelni. Itt mindenki a folyamatban részt vevő személyek felelősségét hangsúlyozta. Fontos, hogy a tanár magas szakmai színvonalat várjon el, ne elégedjen meg felületes, összecsapott munkával, és már a téma kiválasztásakor megkövetelje, hogy a diák alaposan átgondolja, mit és miért szeretne kutatni vagy megvalósítani. A színvonal ugyanakkor nemcsak a pedagógus elvárásain, hanem a tanulók igényességén, motiváltságán, szorgalmán, elkötelezettségén is múlik.
Összegzés
A fenntarthatóság projektérettségi bevezetése pedagógiai értelemben innovatív lépés volt a magyar közoktatásban. Saját tapasztalataim is azt mutatják, hogy a projektalapú vizsgaforma jól illeszkedik a tantárgy komplex jellegéhez. Hozzájárul a tanulók, felelős gondolkodásának, rendszerszemléletének és önállóságának a fejlesztéséhez. Emellett jó mérőeszköz is, amellyel reálisan felmérhető a tanulók tudása (ismeret és kompetenciaszintje).
Zárásként szeretném egy érettségiző diákom megbecsülendő gondolatait idézni a vele készült interjúból: „Én őszintén örülök, hogy ebből a tárgyból is leérettségiztem, élveztem a folyamat minden lépését, egészen a témaválasztástól kezdve, a projekt kidolgozásán át az előadásig… A tájékozódás, kutatás, gondolkodás, ötletelés ennek a tárgynak a kulcsszereplői. Ráadásul pontosan ezek azok a mozzanatok, amik miatt a diákok végre nem csupán a megszokott módon magolnak, hanem aktívan kutathatnak, szükségük van a kritikus gondolkodásra, saját ötleteket dolgozhatnak ki. Ez a fajta tanulás pedig szerintem óriási értékeket rejt magában, ráadásul olyan készségeket fejleszt, amit utána az élet minden területén hasznosítani lehet… Csak ajánlani tudom a fenntarthatóságot mindazoknak … akik nem annyira szeretnek tankönyvekből, a hagyományos módon tanulni, hanem inkább elmélyednének egy-egy izgalmas, összetett, a 21. század társadalmát érintő kérdéskörben, illetve azoknak, akik szeretnek kreatívabb feladatokat kivitelezni, mint például ez a projektérettségi.”



















