Szerkesztői megjegyzés: A stratégiai gondolkodás elméleti hátteréről és fejlesztésének áttekintéséről a GeoMetodika folyóirat 9. évfolyam 3. számban (link) adtunk áttekintést. A cikkben egy a stratégiai gondolkodás iskolai gyakorlatával kapcsolatos kutatást mutatunk be.
A kutatás módszere
A stratégiai gondolkodás földrajzoktatásban való megjelenésével kapcsolatos kutatásom kvantitatív módszerrel zajlott online kérdőíves kikérdezés formájában 2023. 09. 30 és 2023. 10. 25. közötti időintervallumban. A kérdőív űrlapokat a Google Forms felületén hoztam létre, amelyeket különböző iskoláknak küldtem el, illetve a Földrajz tanárok klubja című Facebook-csoportban is megosztottam. Két kérdőívet készítettem: egyet az aktívan földrajzot tanító tanárok és egyet a földrajzot tanuló 7–10. évfolyamos diákok számára.
A kérdőívek tartalma négy nagy részre osztható. Az első részben a kitöltő általános tulajdonságai (pl. életkor, iskola), a másodikban a földrajzórákon megjelenő feladattípusok szerepeltek. A harmadik részben a stratégiai gondolkodás egyes elemeinek megjelenése, a negyedikben pedig a témához kapcsolódó nyílt kérdések (pl. mit jelent a stratégiai gondolkodás?) voltak olvashatók. A két célcsoportnak szánt kérdőív összeállításában volt néhány különbség. Az egyik értelemszerűen a kérdések megfogalmazása. A másik pedig az, hogy a tanulói kérdőívben szerepelt olyan kérdés is, hogy jól érzi-e magát a tanuló az osztályában, hiszen a tevekénységközpontú feladatok elvégzés során fontos, hogy a diákok szeressenek és képesek legyenek együtt dolgozni.
Az űrlapok kérdései többségben zárt végűek voltak a válaszadás megkönnyítése és a könnyebb kiértékelhetőség érdekében, de volt néhány nyílt végű is. A zárt végű kérdésekre 4 fokozatú skálán kellett válaszolni a soha, a ritkán, a gyakran és a rendszeresen jelölésével. A kérdőív negyedik részében a kitöltőknek volt lehetőségük elmondani a személyes véleményüket.
Az volt a fő kutatási kérdésem, hogy milyen feladatokkal találkoznak a diákok a földrajzórákon, illetve hogy ezekben megjelennek-e a stratégiai gondolkodás egyes elemei. A kutatás elején felállított feltételezésem bebizonyosodott az egyéb észrevétel című kérdésnél, hogy a földrajztanárok többsége fontosnak tartja a stratégiai gondolkodás fejlesztését, de néhányan megfogalmazták, hogy jelen pillanatban a túlélésükért küzdenek, ezért ők nem jelenítik meg az óráikon a stratégiai gondolkodást. A kutatás azt a célt szolgálta, hogy megismerjem, milyen feladatokkal találkoznak a diákok a földrajztanítás-tanulás folyamatában, illetve mennyire jelennek meg a stratégiai gondolkodás egyes elemei a tanórai feladatokban. Mindezt annak érdekében végeztem, hogy a kérdőívekre adott válaszok alapján a két korosztály számára egy-egy fejlesztési tervet hozzak létre, amelynek a segítségével fejleszthető a stratégiai gondolkodás a kerettanterv által megadott egyes témakörökben.
A tanári kérdőívekre adott válaszok bemutatása
A tanári kérdőívet összesen 43 aktívan tanító földrajztanár töltötte ki, akik közül 13 férfi és 30 nő volt, az 1 éve tanítótól a 40 éve tanítóig bezárólag. A legtöbb kitöltő 20 éve tanítja a tantárgyat. Heves és Nógrád vármegye kivételével minden vármegyéből kaptam kitöltőt, a válaszok alapján legtöbben Budapesten tanítanak. A kérdőívet kitöltő tanárok 55,8%-a általános iskolában tanít, 34,9%-a négyosztályos vagy nyelvielőkészítős gimnáziumban, 14%-a hatosztályos gimnáziumban 11,6%-a nyolcosztályos gimnáziumban, 20,9%-a technikumban és 4,7%-a egyéb iskolatípusban tanít. A tanárok többsége (72%) általános iskolában a 7-8. évfolyamon, míg középiskolában 48%-uk 9. évfolyamon és 41%-uk 10. évfolyamon tanít.
A földrajztanárok aránylag változatos munkaformákat használnak. Nem okozott meglepetést, hogy a munkaforma kapcsán a legtöbben (95,3%) a frontális munkát, a legkevesebben (81,4%) a csoportmunkát jelölték. Ezekre a kérdésekre többszörös választási lehetőség volt, hiszen egy tanár több iskolatípusban taníthat, illetve különböző munkaformákat is használhat az óráin.
A kérdőív második részében a földrajzórai feladatok típusát, illetve azt kérdezte a kérdőív, hogy mikor használják azokat a földrajztanárok. A válaszokból látható, hogy a tanárok különböző helyzetekben használják a nyílt és a zárt végű feladatokat. A zárt végűeket (például a feleletválasztós vagy a rendszerezéses feladatokat) jellemzően ellenőrzéskor alkalmazzák, míg a nyílt végű feladatokat tanórai feladatok esetén.
A válaszadók 84%-a használja ellenőrzés esetén a feleletválasztós feladatokat, illetve 70%-a órai feladatok esetén a vita típusú feladatokat. A válaszok alapján látjuk, hogy a diákok változatos feladatokkal találkoznak, amelyeket a tanárok a különböző helyzetekben használnak. A földrajztanároknak majdnem a fele nem használ esszé típusú feladatot, ha használnak, akkor is jellemzően házi feladatként adják a diákoknak. Valószínűleg azért nem alkalmazzák, mert a tanárok nem tudják objektíven értékelni a diákok teljesítményét, ezzel a feladattípussal, illetve nagy az időigénye. A diagramon meglepő információkat is látunk, például azt, hogy a földrajztanárok ritkán használnak becsléses-méréses vagy vizsgálódási-kísérletezési feladatokat, pedig a kerettanterv alapján javasolt, elvárt az ilyen típusú feladatok alkalmazása (például ásvány-, kőzet- vagy talajvizsgálathoz kapcsolódó mérések vagy kísérletezések).
A kérdőív harmadik részében a stratégiai gondolkodás elemeinek fontosságát kérdeztem a földrajztanároktól, illetve azt, hogy megjelennek-e a földrajzórákon az egyes elemek.
A diagramokon éles kettőséget látunk, főleg az első elem tekintetében. A földrajztanárok 54%-a szerint fontos, hogy megjelenjen a hipotézisek alkotása a feladatokban, mégis 49%-uk szerint csak ritkán jelenítik meg. Érdekes továbbá, hogy a jövőről, illetve a köznapi problémákról való gondolkodást és a tervezéses feladatokat mind fontosnak tartják, de a hipotézisalkotást kihagyják, holott a gondolkodási folyamat első legfontosabb része, hogy hipotéziseket hozzunk létre, amelyeket kritikai gondolkodással tesztelhetünk. Megnyugtató viszont, hogy a földrajztanárok fontosnak tartják a köznapi élettel kapcsolatos problémákkal való foglalkozást, sőt a válaszadók 60%-a rendszeresen megoldást is kerestet az adott problémákra. Meglepő viszont, hogy a földrajztanárok 47%-a fontosnak tartja az algoritmusos gondolkodás fejlesztését, mégis a válaszadók nagy része (42%-a) csak ritkán kapcsol hozzá tevékenységeket, feladatokat.
A kérdőív negyedik részében nyílt kérdések szerepeltek. Az elsőben az volt a kérdés, hogy mely szempontok alapján készít feladatokat földrajzórára, ahol a legtöbben a gyermekek életkorát és gondolkodási szintjét, illetve a témát jelölték meg. Voltak olyan kitöltők, akik a feladatok javítási időigényét is figyelembe veszik a magas osztálylétszámok miatt, továbbá az óra témáját és célját is. A második kérdés arra vonatkozott, hogy mit jelent a tanárok számára a stratégiai gondolkodás, amelyre elég vegyes válaszokat kaptam. A legtöbb kitöltő nagyjából helyesen fogalmazta meg, hogy mi a stratégiai gondolkodás, de eltérő szempontokból fogalmazták meg. Voltak, akik saját szemszögéből gondolkodtak, azaz hogy nekik mint tanároknak mit kell tenniük a tanulók stratégiai gondolkodásának fejlesztésének érdekében. Mások csak definiálták a gondolkodási formát, illetve sajnos olyan kitöltők is voltak (12%), akik nem ismerik a kifejezést és nem szerepel az aktív szókincsükben sem.
A tanári kérdőív kiértékelése alapján látható, hogy a tanórai feladatok jellemzően nyílt végűek (mint például egy probléma körüljárása vagy valamely vitamódszer alkalmazása), amelyek során fejleszthető a tanulók gondolkodása, mert az ilyen típusú feladatok elkészítése hosszú gondolkodási folyamatot feltételez, illetve osztályonként eltérő megoldások várhatók, és többféle jó megoldás születhet. A kérdőív végén található egyéb észrevételnél a kitöltő pedagógusok pozitív üzeneteket fogalmaztak meg, fontosnak tartják a témát, amely megerősítette a kutatásom előtt felállított hipotézist, hogy napjainkban igazán fontos a stratégiai gondolkodás fejlesztése, illetve az egyik kitöltő szerint érdekes volt ilyen szempontok mentén végig gondolnia a tanóráit.
A tanulói kérdőívekre adott válaszok bemutatása
A tanulói kérdőívet összesen 143 diák töltötte ki, akik közül 72 lány és 71fiú volt. Összesen három vármegyéből, Pest, Veszprém és Vas vármegyéből kaptam kitöltőket, de a legtöbb kitöltő Budapesten tanul. A válaszadók közül 40,6% a fővárosban, 38,5% városban, 18,9% községben, és 2,1% megyei jogú városban él. Mind a négy évfolyamról voltak kitöltők, 33,6% 7. osztályos, 30,8% 9. osztályos, 25,9% 7. osztályos és 9,8% 10. osztályos. Megkérdeztem azt is, hogy milyen iskolatípusban tanulnak, amelyre 51% nyolcosztályos gimnáziumot, 23% technikumot, 13% általános iskolát, 9% nyelvi előkészítős gimnáziumot és 4% hatosztályos gimnáziumot jelölt.
Fontosnak tartottam megkérdezni, hogy a tanulók hogyan érzik magukat az osztályukban. A diákok 64,3%-a jól érzi magát és 30,8%-a számára közömbös a helyzete. Ez alapvetően megnyugtató adat, hiszen a válasz adók kevesebb, mint 5%-a érzi csak rosszul magát az osztályában. A kérdőív megkérdezte azt is, hogy milyen munkaformákban szoktak tanulni a földrajzórákon, amelyre hasonló adatokat kaptam, mint a tanári kérdőívben, de itt az egyéni munkát jelölték a legtöbben (57,4%). 51,7% jelölte a frontális munkát, 43,4% a csoportmunkát. A tanulói kérdőívben ez az egyetlen kérdés, amelyre több választási lehetőség is jelölhető volt, hiszen minden tanórán más-más módszer a célravezető.
A tanulói kérdőív második részében a földrajzórán megjelenő feladatok típusaira kérdeztem rá, illetve arra, hogy mennyire kedvelik az egyes típusokat. A válaszadók szerint földrajzórákon csak négy feladattípussal találkoznak gyakran: a rendszerezéses, az igaz-hamis, a kiegészítendő és a rövid választ igénylő feladatokkal.
Érdekes viszont, hogy a diákok fele szerint soha nem jelennek meg nyílt végű feladatok a földrajzóráikon, pedig a tanárok szerint gyakran használják ezt a feladattípust. A tanulók általában a zárt végű feladatokat szeretik megoldani, ami érthető is annak ismeretében, hogy nyílt végű feladatokkal nem szoktak dolgozni. A kérdőív eredményeinek egyik pozitív tapasztalata, hogy a diákok szeretnek vizsgálódni, kísérletezni annak ellenére, vagy épp azért, hogy ritkán találkoznak ilyen jellegű feladatokkal. Tehát érdemes minél több vizsgálódást és kísérletekre épülő feladatot bevinni a földrajzórákra.
A kérdőív harmadik részében a stratégiai gondolkodás egyes elemeinek megjelenésére kérdeztem rá a tanulóktól. A diagramok alapján látható, hogy a tanulók szerint a földrajzórákon a stratégiai gondolkodás egyes elemei nem, vagy csak ritkán jelennek meg. Az eredmény azért érdekes, mert a földrajztanárok fontosnak tartják és többségük meg is jeleníti az egyes elemeket az órákon. Egyedül a köznapi problémákról való gondolkodást jelölték a tanulók gyakran megjelenőnek (38%), viszont 42%-uk szerint nem keresnek megoldást ezekre a problémákra. A legmarkánsabb különbséget a rendszeres jelölésnél láthatjuk, a válaszadók egynegyed része szerint rendszeresen megjelennek a köznapi problémák, viszont csak 2% szerint keresnek is rá megoldást. Viszont érdekes, hogy a diákok közel 30%-a szerint gyakran megjelennek az algoritmusokat igénylő feladatok, míg a földrajztanároknak csupán közel 20%-a jelölte annak megjelenését.
A kérdőív negyedik részében nyílt kérdések szerepeltek, ahol a diákoknak lehetőségük volt leírni, hogy milyen más típusú feladatokkal szoktak találkozni a fent említettek mellett. Leggyakrabban különböző online feladatokat (pl. online keresztrejtvények) írtak. A másik kérdés a stratégiai gondolkodás definiálása volt, amire elég vegyes válaszokat kaptam. Voltak, akik nem tudták megfogalmazni, hogy mi a stratégiai gondolkodás, de voltak olyanok is, akik elég pontos definíciót fogalmaztak meg (pl. „stratégiai gondolkodás alatt egy jól megtervezett, egy átgondolt tervet viszek véghez, mit teszek meg ennek ügyében, honnan indultam, hová tartok”). De jellemzően megjelent a válaszokban, hogy az egy tervezéses folyamat, amely során a valóságra kell fókuszálni, vagy egy hosszú, bonyolult gondolkodási folyamat.
A tapasztalatok összegzése
A tanulói kérdőív kiértékelése után látható, hogy a diákok és a tanárok hasonlóan vélekednek az egyes feladatokkal kapcsolatban, bár voltak olyan kérdések, amelyekre elértő választ kaptam a diákoktól és a tanároktól. Például a jövőről való gondolkodás a diákok szerint nem jelenik meg, de a tanárok szerint igen, vagy az algoritmikus gondolkodás esetében éppen fordítva. A tanulói kérdőívre adott válaszok alapján a tanulók kevés nyílt végű feladattal találkoznak a földrajzórákon, pedig akik találkoznak, ők szeretik is. A tanulók általában kiegészítéses, rendszerezéses, igaz-hamis vagy rövid választ igénylő feladatokkal szoktak dolgozni, amelyeket kedvelnek is. A tanárok válaszaiból is kiderül, hogy találkoznak is a diákok ezekkel a feladattípusokkal a tanórai ismeretszerzéskor és a dolgozatokban is.
A tanulói kérdőívre adott válaszok alapján igazolódni látszik a kutatás előtt felállított hipotézisem, hogy fontos a tanulók stratégiai gondolkodásának fejlesztése, hiszen mindennapjaink része a megfelelő és hatékony stratégiák létrehozása, a köznapi problémákkal való foglalkozás, amelyekkel a tanulók szeretnek is foglalkozni a földrajztanulás keretében.
