Vegyes módszerű értékelési eszközök
Szerkesztői megjegyzés: a fejlesztő értékelés lényegéről és szerepéről a földrajztanításban a Tanulmányok rovatban (link) adtunk áttekintést. Rovatunkban az előző írásokban a fejlesztő értékelési eszközök két jellegzetes csoportját, az ellenőrzőtáblázatokat mint tanulói önértékelési eszközöket (link), illetve az értékelőtáblázatokat mint tanári és társértékelési eszközöket (link) mutattuk be.
Szövegalkotásos értékelési eszközök
3-2-1 módszer
A 3-2-1 módszer egy kevesebb előkészületet igénylő értékelési eszköz, amely segíti a tanulókat abban, hogy egyszerűen és gyorsan, de mégis strukturáltan tudják értékelni társaik munkáját. A módszer lényege, hogy a tanulók három különböző szempont alapján adnak visszajelzést egymásnak. A három szempont nem teljesen kötött, az adott produktumhoz és a csoporthoz igazítható, a forma viszont ugyanaz marad. Az elsőnek választott szempont alapján három, a másodikhoz kettő, a harmadikhoz pedig egy visszajelzést kell adniuk a tanulóknak. A szempontok sokfélék lehetnek, azonban a kiválasztásuk során érdemes azt szem előtt tartani, hogy a pozitívumok kiemelése, megerősítése kapjon nagyobb hangsúlyt, és hogy negatívumok helyett inkább tanácsokat, javaslatokat, fejlődési lehetőségeket tudjanak megfogalmazni egymásnak, ezzel is ösztönözve a tanulókat arra, hogy építő jellegű visszajelzéseket adjanak egymásnak. A módszer természetesen nemcsak társértékelési eszközként, hanem tanári értékelés eszközeként is használható.
Példaként két különböző szempontrendszerrel megalkotott 3-2-1 táblázatot készítettem el. Az egyik általánosabb szempontokat követ, míg a másik inkább tartalmi elemek értékelésére fókuszál. Mindkettő nyitott válaszlehetőséget kínál, az értékelőnek kell megfogalmaznia a véleményét a három kategóriának megfelelően.
A 3-2-1 módszer esetében nemcsak a szempontok lehetnek változatosak, hanem a forma is. Nem feltétlenül szükséges készíteni hozzá táblázatot, lehet bármilyen formában rendezni a visszajelzéseket, vagy akár elég egy kisebb papír is a tanulói gondolatok leírásához, ezzel is csökkentve az értékelési eszköz előkészítéséhez szükséges időt.
Mondatkiegészítés
Ennél az értékelési eszköznél – ahogyan a neve is mutatja – a tanulók előre megadott mondatkezdeményeket kapnak, amelyeket saját gondolataikkal kell befejezniük. A mondatkezdemények irányulhatnak akár a célokra, a tapasztalatokra vagy a véleményformálásra, a mondatok kiegészítése pedig történhet a tevékenység elvégzése vagy produktum elkészítése előtt és után is. A tanulók teljes szabadságot kapnak azzal kapcsolatban, hogy hogyan egészítik ki az adott mondatokat, így teljes mértékben egyéni információkat kaphat a pedagógus a tanulókkal kapcsolatban. Amennyiben az önértékelés a produktum bemutatása vagy tevékenység elvégzése előtt történik, úgy ez támpontokat adhat a pedagógusnak az értékeléshez is. Az értékelésben reflektálhat a tanuló által megfogalmazott kijelentésekre, célokra, és felhívhatja a figyelmet az esetleges eltérésekre.
Ez az értékelési eszköz különösen hasznos az önreflexió és önértékelés fejlesztésére, valamint a tanulási folyamat tudatosítására, hiszen a mondatok arra ösztönzik a tanulókat, hogy gondolják végig a munkafolyamatot, és határozzanak meg maguknak kifejezetten egyéni célokat egy adott tevékenység elvégzésével kapcsolatban. Az alábbi példák is ezeknek a szem előtt tartásával készültek.
Egészítsd ki a mondatokat!
Egészítsd ki a mondatokat!
Egészítsd ki a mondatokat a bemutatás után!
Kulcs-kártyák
A kulcs-kártyák olyan önértékelésre alkalmas eszközök, amelyeket egy-egy produktumhoz rendelhetnek a tanulók. Felépítésük egyszerű: a tanulók megnevezik az adott produktumot, és kiegészítik a befejezetlen mondatokat, amelyek önreflexióra ösztönzik őket. A kulcs-kártyák kifejezetten jól használhatók portfóliókban, mivel egy portfólióban többféle dokumentum, produktum gyűlik össze, amelyek a tanuló teljesítményét reprezentálják, viszont sokszor önmagában, magyarázat nélkül egy-egy dokumentum nem értelmezhető. A kulcs-kártyákkal viszont egyszerűen indokolhatják a tanulók, hogy miért kerültek be az adott dolgok. A kulcs-kártyák ezen kívül arra is jók, hogy egyfajta lenyomatként megőrizzék önálló produktum elkészülésének körülményeit, tanulságokat, amikre egy idő után már nem emlékeznénk, viszont, ha később visszatekintünk rá, akkor könnyen fel tudjuk idézni azokat, és láthatóvá válhat a fejlődési ív, amit a tanuló bejárt. Mivel nagyon rövid idő alatt elkészíthetők, ezért akár minden elkészült produktumhoz hozzácsatolhatók.
A befejezendő mondatokból ne legyen sok, és fontos, hogy az önreflexióra fókuszáljanak. Például egy befejező mondat irányulhat annak a megindoklására, hogy milyen pozitív hozadéka volt a produktum elkészítésének, vagy hogy miért került be az adott produktum a portfólióba, egy másik pedig arra, hogy milyen fejlődési célokat tud magának kijelölni a tanuló a jövőre nézve.
T-kártya
A T-kártya nevét a formájáról kapta, a felépítése egy nagy T betűre hasonlít. A táblázat felső sorában megnevezzük a produktumot, tevékenységet, amire az értékelés irányul, vagy akár egy kérdést is megfogalmazhatunk – ez lesz a T felső vonala. Majd a T szárának meghúzásával két oszlopot alakítunk ki. Bal oldalra az értékelési szempontok kerülnek, jobb oldalra pedig ezeknek a részletezése. A T-kártya kialakításában a tanulók aktívan részt vesznek, belevonódnak az értékelési folyamatba már a kezdetektől, és részben saját céljaikhoz, igényeikhez igazodva alakíthatják az értékelési szempontokat.
A T-kártya kialakításának folyamata az értékelendő produktum megnevezésével (vagy kérdés megfogalmazásával) kezdődik. Ezután a tanulók párban vagy kisebb csoportokban ötletbörze során összegyűjtik, hogy mire figyelnének az adott produktum elkészítése során. Ezután következik a tanulók által összegyűjtött szempontok megbeszélése és rendszerezése. Ennél a folyamatnál az összegyűjtött szempontokat tanári irányítással nagyobb kategóriákba rendezzük, és amennyiben szükséges, tanárként még hozzáadhatunk kategóriákat, kiegészítéseket. A folyamat végére így kialakul a közösen elkészített T-kártya, amelynek alapját a tanulók által gyűjtött szempontok adják. Így a tanulók tisztában lesznek azzal, hogy mely szempontok alapján lesznek értékelve, és ennek megfelelően végezhetik el a feladatot. Az értékeléshez tanárként a T-kártyában felsorolt szempontok jó alapot adhatnak például egy értékelőtáblázat megalkotására.
Tanulási napló
A tanulási napló olyan eszköz, amelynek segítségével a tanulók tervezni és követni tudják a saját tanulási folyamatukat. A naplóban a tanulók célokat tűzhetnek ki, amelyek eléréséhez feladatokat, szükséges eszközöket és határidőket kapcsolhatnak. Különösen nagyobb feladatok elvégzése előtt a tanulóknak nehézséget okozhat elképzelni, hogyan is fognak eljutni arra a pontra, hogy készen vannak mindennel. A tanulási napló segítségével az nagy feladatot részfeladatokra, tudják lebontani, amelyek majd végigvezetik őket a munkafolyamaton, ezzel máris értelmezhetőbbé válhat számukra a feladat. Azonban nem elég meghatározni a részfeladatokat, mindezekhez határidőket is kell rendelni annak érdekében, hogy megvalósuljon a részletekben való folyamatos munka.
A tanulási napló vezetése során a tanulók megtapasztalhatják és megtanulhatják, hogy milyen az, amikor ők maguk vállalnak felelősséget a saját előrehaladásukért. Persze kezdetben, főleg kevés (vagy akár semmilyen) tanulási naplóval kapcsolatos tapasztalattal rendelkező tanulók esetében fontos, hogy tanárként szorosan együttműködjünk velük annak érdekében, hogy reális, megvalósítható célokat és feladatokat tűzzenek ki.
A naplót még érdemes kiegészíteni olyan elemekkel is, amelyek segítségével a feladat elvégzése után a folyamat egészére tudnak reflektálni a tanulók, és felismerhetik erősségeiket, gyengeségeiket és meghatározhatnak fejlődési célokat a jövőre nézve. Ez nemcsak a tanulóknak válhat előnyükre, hanem a tanárnak is jó visszajelzés azzal kapcsolatban, hogy milyen esetleges problémákkal küzdöttek a diákok és mely területeken van szükségük több segítségre.
Az általam elkészített tanulási napló egy projektmunka megtervezésében és végigkövetésében segít a tanulóknak. Azért érdemes egy projektfeladat keretében tanulási naplót is vezettetni a tanulókkal, mert így nemcsak a végső produktumot tudjuk megismerni, hanem a mögötte folyó munkát is. Ez lehetőséget ad arra, hogy a tervezéssel kapcsolatosan is tudjunk fejlesztő jellegű visszajelzést nyújtani, ami nagyban elősegítheti, hogy a tanulók a jövőben még eredményesebb munkát tudjanak végezni.
Értékekhez kötött értékelési eszközök
Plusz-mínusz diagram
A plusz-mínusz diagram egy önreflexiót elősegítő értékelési eszköz, amit egy produktum elkészítése vagy egy feladat elvégzése után tölthetnek ki a tanulók azzal kapcsolatban, hogy mely célokat teljesítették, mit nem sikerült teljesíteni, valamint hogy mi az, amivel bár nem foglalkoztak, de felfigyeltek rá a feladat elvégzése közben és érdekli őket.
Amennyiben a tanulók még nem végeztek korábban semmilyen önreflexiós gyakorlatot, nem elvárható, hogy azonnal önállóan, mindenféle segítség nélkül megtegyék ezt, ezért például egy ilyen diagram alkalmas lehet arra, hogy megindítsa a tanulók gondolatait anélkül, hogy túl sok elvárást állítana velük szembe. A diagram formájából adódóan a tanulók nem azzal találják magukat szemben, hogy hosszabb, összefüggő szöveget kell írniuk a saját teljesítményükről, ami sokaknak elrettentő lehet, hanem a gondolataikat röviden tudják megfogalmazni. Emellett a tanulók támpontok alapján reflektálhatnak a teljesítményükre, nem önállóan kell a reflexió struktúráját kitalálniuk. A diagram „érdekel még” részében megfogalmazott gondolatok pedig arra adnak lehetőséget, hogy a tanulók további célokat tűzzenek ki maguknak, ezzel is motiválhatók a témában való mélyebb elmerülésre.
Idézd fel a feladat elvégzése előtt kitűzött céljaidat, majd írj legalább egy gondolatot a célok megvalósításával kapcsolatban a diagram mindegyik részébe!
Fontos, hogy önmagában a plusz-mínusz diagram nem működik, mivel akkor nincs mire reflektálni. Persze kitűzhetők célok fejben is, de egyrészt ezekre lehet, hogy a feladat elvégzése után már nem emlékeznek a tanulók, másrészt nem visszakövethető, sablonos reflexiókhoz vezethet. Emiatt amennyiben ezt az értékelési eszközt szeretnénk használni, mindenképpen fordítsunk időt a feladat megkezdése előtt a célkitűzések rögzítésére.
Pókháló
A pókháló egy olyan értékelési eszköz, amely nemcsak értékelésre alkalmas, hanem az eredmények vizuális szemléltetésére is. Az értékelés alapvetően egy egyszerű skálán történik, amin a megadott szempontok alapján lehet bejelölni a választott értékeket. A megadott szempontok, valamint a tengelyek száma az adott feladat igényeihez igazítható, ahogy a skála nagysága is. Azonban itt is, ahogyan más értékelési eszközöknél is, érdemes páratlan számú értékeket megadni annak érdekében, hogy elkerüljük a könnyebb középső, semleges értékelést.
Az eszköz arról kapta a nevét, hogy az értékelés után az egymás melletti értékeket összekötve egy pókhálószerű rajzot kapunk. A skálán való értékeléstől csupán a formájában különbözik. Ebből viszont előnyök származnak. Egyrészt a tanulók lehet, hogy szívesebben töltik ki, mert valami újszerűvel kerülnek kapcsolatba, ami sokszor motiválóan hat rájuk. Másrészt a kitöltés után rendezhetünk egy pókháló bemutatót, ahol a tanulók összehasonlíthatják egymás teljesítményét, ami sokkal szemléletesebb, mint kitöltött skálákat nézegetni. Végül pedig, ha már több alkalommal is készültek pókhálók, a tanulók összehasonlíthatják saját teljesítményüket a különböző feladatok során, és megfigyelhetik, hogy hogyan alakulnak a pókhálóik.
A példaként bemutatott pókhálók ön- és társértékelésre készültek, és a szempontok kérdésekként jelennek meg rajtuk, de természetesen a szempontok lehetnek állítások vagy akár csak szavak is attól függően, hogy mire irányul a visszajelzés.
Jelöld a skálán, hogy milyennek értékeled a társad munkáját a megadott szempontokból! (1 – legrosszabb, 4 – legjobb) Miután bejelölted, kösd össze az egymás melletti értékeket, hogy kirajzolódjon a pókháló!
Jelöld a skálán, hogy milyennek értékeled a saját munkádat a megadott szempontokból! (1 – legrosszabb, 4 – legjobb) Miután bejelölted, kösd össze az egymás melletti értékeket, hogy kirajzolódjon a pókháló!
