Elefántürülék-papír

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
Ceylon szigetén az elefántok még nagy számban kóborolnak a megmaradt esőerdőkben. Az elefántok rossz hatásfokkal emésztik meg a növényeket, ezért a nagy rosttartalmú ürüléküket papírgyártásra is felhasználják kézműves üzemekben.

Az elefántok táplálékának újrahasznosítása  – Srí Lanka 

Elhelyezkedés

A képek készítésének helye Ceylon szigetén (Google Maps)

Földrajzi leírás

Ceylon szigetén az elefántok még nagy számban kóborolnak a megmaradt esőerdőkben.

Vadon élő elefántok Habarana település környékén (Hurulu Eco Park) (letöltés)

Sajnos egyre kisebb az élőhelyük, mivel sok erdőt irtanak ki a teaültetvények növelése vagy épp kaucsukfák telepítése miatt. Ahogyan csökken az elefántok táplálékbeszerzéséhez szükséges terület, úgy növekszik az emberek és az elefántok közötti konfliktusok száma. A hatalmas állatok be-bemerészkednek a településekre, megdézsmálják a parasztok terményeit, letapossák az elültetett növényeket.

Pinnawala elefántmenhely elefántjait naponta kétszer a folyóhoz viszik fürdeni. (letöltés
A vizet élvező elefántok (letöltés)

Az emberek megpróbálnak védekezni, falakat emelnek, elektromos kerítéseket feszítenek ki az utak mentén, az emberi települések körül. Azonban még sok ember, de még több elefánt esik áldozatul a találkozások során (évente kb. 150 elefánt pusztul el). Az a szerencséje a sziget elefántjainak, hogy az orvvadászok „megkímélik” őket, mivel a metszőfogból kialakuló agyar csak kevés példánynál (2-4%-nál) fejlődik ki, így az elefántcsont nem vált árucikké a szigeten. Az elefántok egy része ma már nem tud teljesen szabadon élni, hanem nemzeti parkban vagy elefánt árvaházban élheti le az életét. Az előbbiben maga szerezheti be igencsak nagy mennyiségű, naponta kb. 150-250 kg növényt is jelentő táplálékát. A menhelyen pedig az emberek biztosítják a megfelelő mennyiséget, banán-, kókuszpálma-, jackfruitleveleket, pálmatörzset kapnak eledelül. Bár legjobban a füvet szeretik, amit a lábukkal kapálnak fel, az ormányukkal pedig a lábukhoz vagy a földhöz csapdossák, hogy megszabadítsák a földtől és a benne lévő rovaroktól.

Az elefántok elég rossz hatásfokkal emésztik meg a növényeket, ezért van mód arra, hogy az ürüléküket papírgyártásra is felhasználják, hiszen nagyon sok rostot tartalmaz.

Elefántürülékből papírt készítő üzem „cégére” (letöltés)

Az összegyűjtött ürüléket először mossák, majd egy nagy hordóba vagy fémtartályba teszik, és 90-100 °C-on forralják kb. egy napon keresztül, hogy elpusztuljanak belőle a baktériumok és a gombák. Az így kapott masszából kiszedik a rostokat és egy olyan gépbe teszik, amely összetöri, pépesíti 2 órán keresztül.

Ebben a munkafolyamatban kerül bele a festékanyag is, amellyel a leendő papírt kívánják megszínezni. Csak természetes anyagokat használnak, mint például sáfrányt, vízililiomot, frangipánit, vörös rózsát.

A tisztított rostokat natúr színben vagy természetes színezőanyagokkal megfestve dolgozzák fel. (letöltés)

A színezés és a rostok pépesítése után a masszát átteszik egy kádba, amiben víz és egy nagy szita van. A szitával kimerik az aljára ülepedett anyagot, miközben kifolyik a víz a kiemelt szita rácsain keresztül. A következő folyamat a szárítás a napon, ez 4-5 órát vagy akár 1-2 napot vesz igénybe a levegő páratartalmától függően.

A papír merítéses technikával készül. (letöltés)
A papír merítéses technikával készül. (letöltés)

Majd a tapéta állagú papírt leveszik a keretről, és hengerelik, hogy a papír vékonnyá és puha tapintásúvá váljon. Ezután dolgozzák fel, készítenek belőle például noteszt, dekorációkat, borítókat, képeslapot. Sok helyen boltot is nyitottak, ahol a készítés megtekintése után megvásárolhatók a termékek. 

Száradó papírok, amelyeknek durva, szemcsés a felszíne (letöltés)
Az utolsó munkafázis a papír hengerlése. (letöltés)
A papírból készült ajándéktárgyak (letöltés)

Milyen előnyei vannak az elefántürülékből készült papírnak a hagyományos papírral szemben? Esőerdő fáit kímélheti meg Sri Lankán a kipusztítástól, nincs vegyszerfelhasználás, így nem szennyeződik a környezetük. Csökkenti a vízfelhasználást, ugyanis 1 tonna hagyományos papír előállításához 417 m3 víz kell. Munkát, jövedelmet ad a helyi lakosoknak, és ha látják a szigetlakók, hogy az elefánt mennyire hasznos állat, akkor talán jobb lesz az elefántok és a helyi lakosok kapcsolata.

Feladat – Játsszunk az adatokkal!

A papírkészítésre vonatkozó információkat olvashatsz. Találd meg a helyes választ! Igen elgondolkodtatóak lesznek…

  1. Hány tonna fa kell kb. 1 tonna hagyományos papír előállításához?
    • a. 2 t
    • b. 6 t
    • c. 10 t
  2. Hány kg újságpapír újrafelhasználása menti meg egy fa életét?
    • a. 26 kg
    • b. 54 kg
    • c. 105 kg
  3. Mióta készítenek papírt?
    • a. kb. 5000 éve
    • b. kb. 3000 éve
    • c. kb. 1000 éve
  4. Mikor érkezhetett meg a papírkészítés tudománya Európába?
    • a. a 16. században
    • b. a 9. században
    • c. az 5. században
  5. A készülő papírt fehérítik is, amihez klórt használnak. Hány kilogramm klórt használnak fel 1 tonna papír előállításához?
    • a. 20 kg
    • b. 40 kg
    • c. 60 kg
  6. Hány kifejlett fa anyagának megfelelő papír állítható elő egy tonna hulladékpapírból?
    • a. 4
    • b. 12
    • c. 35
  7. Mennyi idő alatt bomlik le a természetben a kartonpapír?
    • a. 2-4 hét
    • b. 1,5 hónap
    • c. 1 év
  8. Hány kilogramm papírt használ fel évente átlagosan egy magyar ember?
    • a. 15 kg
    • b. 48 kg
    • c. 91 kg
  9. Jelenleg a kitermelt fáknak hány százalékát használják papírgyártásra?
    • a. 20%
    • b. 45%
    • c. 60%
  10. Hány százalékát használja fel az előállított papírnak a csomagolóipar?
    • a. 14%
    • b. 25%
    • c. 41%

A feladatok leírása (letöltés)

A feladatok megoldása (link)

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Kiemelt kép: Fürdő elefántok a Pinnawala menhelyen (letöltés) 

Kiemelt írások

Taníts érdekesen érdekeset!

Tonlé Sap

A kambodzsai Tonlé Sap Délkelet-Ázsia legnagyobb tava, ami összeköttetésben áll a a Mekonggal. Az itt élő emberek a vízen, a vízzel együtt élik mindennapjaikat.

Taníts érdekesen érdekeset!

Sóbányászat

Az etiópiai Danakil-mélyföldön van a Föld jelenleg ismert legsósabb vizű tava, aminek medencéje a Vörös-tengertől gátolódott el egy vulkánkitörés következtében. A bepárlódó só bányászata és elszállítása keserves munka.

Taníts érdekesen érdekeset!

Magtároló

Egy olyan épületet nézünk meg, amelyet a berberek emeltek élelmiszereik raktározására, hiszen ezen a Szahara peremén lévő, már alig termékeny területen élet-halál kérdése volt a termények biztos tárolása.