Az Isszik-kul és környéke – Kirgizisztán
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
Az Isszik-kul tó a Tien-san hegység láncai közötti medencében fekszik.
1600 méter tengerszint feletti magasságban járunk, amikor a partján sétálunk. Egy 20 millió évvel ezelőtti szerkezeti süllyedésnek köszönheti létét, keletkezése akkortájt történt, amikor a Kárpát-medence területén egy óriási vulkánkitörés anyaga megőrizte sok állat nyomát, az esemény nyoma ma Ipolytarnócon látható.
Kirgizisztán legnagyobb tava a kb. tíz balatonnyi kiterjedésű. A 680 m legnagyobb és 270 m átlagos vízmélységével nem számít sekély tónak. Vizét esőből, a környező hegyek gleccsereinek olvadékvizéből, hóolvadásból és a tó fenekén fakadó melegvizű forrásokból nyeri. Az utóbbiak miatt és azért, mert így télen sem fagy be, nevezték el a kirgizek Isszik-kulnak, vagyis Meleg víznek.
A tó vize enyhén sós, literenként 5-6 g sót tartalmaz. Belső lefolyású területen fekszik, így víztömege nincs kapcsolatban a tengerekkel. Bár a felszínen nem indul belőle folyó, vannak hidrológusok, akik azt feltételezik, hogy a tó vizének van összeköttetése a mélyben a Csüj folyó vízendszerével (ez a folyó látja el a kirgiz fővárost, Biskek városát vízzel). A tó főként párolgással veszíti a vizét.
Igen sokszor jellemezte vízszintingadozás a tavat. Volt, hogy 10-15 m-t is csökkent a szintje. A Tien-san gleccsereinek utóbbi években történő jelentősebb olvadása miatt is időről-időre megfigyelhető nagyobb vízszintingadozás. Nem csoda, hogy a régészek előszeretettel kutatnak a parti sávban, és találnak igen értékes leleteket az egykori Selyemút mentén kialakult, majd víz alá került települések maradványainak feltárása során. Sokféle tárgy, pénzérmék, bronzból készült használati tárgyak, fegyverek, szobrok, műtárgyak kerülnek elő a romokból és a sírokból. Sokan gondolják azt, hogy az Isszik-kul egy igazi kincsesbánya, vagyis egy kincses tó, ezért sok „önkéntes búvár” próbálja megtalálni az egykor a háborúk, támadások ellen ide rejtett értékeket is.
Az expedíciók régészeti kutatásait erősítik a legendák is, miszerint több nagyobb város romja fekszik a tó mélyén, mert polgárai nem viselkedtek a törvénynek megfelelően, bűnös életet éltek, és ezért egy földrengés során víz árasztotta el településüket. Egy másik legenda szerint a környék egyik királyának szamárfüle volt, és ezt igencsak rejtegette az alattvalók előtt. A borbélyait rendszeresen kivégeztette. Ám az egyik borbély egy kútba kiáltotta titkát, de elfelejtette visszazárni a kút fedelét, és így a víz elöntötte a környéket, amiből a tó született.
A tó a szovjet időkben is kedvelt üdülőhely volt, és mára sem vesztett semmit a népszerűségéből. Nem csoda, hiszen a kirgizeknek sincs tengerpartjuk, így a kellemes, nyaranta 20 °C fölé emelkedő vízhőmérséklet sok embert csábít fürdésre. A parton autózva láthatjuk, hogy sok strandot építettek ki, ahogy a Balatonon is megszoktuk, öltözőfülkékkel, pecsenye-sütőkkel, árusokkal. Még Isszik-kul sound is van, csak itt népzenét és néptáncot adnak elő a különféle generációk a flair székekre telepedő alkalmi bámészkodóknak és a büszke szülőknek egyaránt.
Azonban a tó nemcsak békés eszközökkel tud pénzt hozni a konyhára. Már a szovjet időszakban is haditengerészeti létesítmények épültek a tó keleti végében a tengeralattjárók és a torpedók kipróbálására. Ma az orosz haditengerészet béreli sok millió dollárért az egyik kikötőt.
Feladat
A totó az Isszik-kul tóról szól, olyan érdekes információkra is fényt derít, amelyekről nem esett szó a leírásban.
- Melyik, az amerikai kontinensen lévő tó hasonlít fekvését, vízháztartását, vizének sótartalmát tekintve az Isszik-kulhoz?
- a. Titicaca-tó
- b. Felső-tó
- c. Nagy-Rabszolga-tó
- A tó környékén sok védett madár él. Melyik egyezményhez csatlakozott 1975-ben ez a régió?
- a. NATURA 2000
- b. Ramsari Egyezmény
- c. Montreali Egyezmény
- Sok bennszülött halfaj él a tóban. Melyik halfajt telepítették be a Szevan-tóból az 1970-es években, amely veszélyezteti a bennszülött fajokat? (Ugyanez történt a Titicaca-tónál is…)
- a. busa
- b. angolna
- c. pisztráng
- A tó lehetséges kiinduló pontja volt egy Európát a 14. században sújtó járványnak, mert a Selyemúton közlekedő kereskedők terjeszthették el a kórokozót. Melyik járványnak lehetett az egyik gócpontja a tó környéke?
- a. a pestisnek
- b. a himlőnek
- c. a tuberkolózisnak
- A tó közigazgatási központja Karakol település. Régen a várost Przsevalszk névre keresztelték Przsevalszkij 19. századi orosz földrajzi utazóról. Több állatfajnak lelte fel ősi változatát. Melyik állat ősét nevezték el róla? Przsevalszkij …?
- a. tevét
- b. jakot
- c. lovat
- A tó melletti hegyen aranybánya működik. A Tisza ciánszennyezéséhez hasonló súlyos szennyezés érte a tavat egy alkalommal, sok lakos meghalt miatta. Mi történt valójában?
- a. A bányatulajdonos a tóba dobatta a meddőhányó mérgező anyagait.
- b. Egy több tonnányi aranybányászat során keletkezett, mérgező ciánvegyületet tartalmazó gyártási mellékterméket szállító teherautó zuhant az útról a tóba.
- c. A mérgező anyagot egy földcsuszamlás vitte a tóba.
- Melyik ország veszi igénybe a tavat torpedótesztjeihez?
- a. Kína
- b. Oroszország
- c. Dél-Korea
- Egy hosszútávúszó, Kudjakov az Isszik-kulban döntötte meg az általa tartott korábbi rekordot: 13 óra alatt … km-t úszott 2020 augusztusában. Ezt azért tette, hogy népszerűsítse az olimpiát, és tisztelegjen a járvány alatt a frontvonalban dolgozó orvosok előtt. Hány km-t úszott egyfolytában?
- a. 34 km-t
- b. 45 km-t
- c. 56 km-t
- Az Isszik-kul környékén indult el felfedező útjára a kutató, aki elsőként írta le a kirgiz nomádok szokásait, életmódját és ételeiket. Bár munkásságát inkább a Szahara kutatásnak szentelte (sivatagi barlangfestmények, homokdűnék leírása, oázisok felfedezése stb.), de Ázsiában a Tien-sanban is vezetett expedíciókat. Ki ő?
- a. Almássy László
- b. Teleki Sámuel
- c. Xantusz János
A feladat szövege (letöltés)
A feladat megoldása (link)
