Az akszúmi faragott kőoszlopok – Etiópia
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
Akszúm (Axum) ma egy kis, csendes település Etiópia északi részén, de a Kr. u. 1–10. század között birodalmi főváros volt, amely birodalom hatalma fénykorában egészen Jemenig terjedt. A kereszténységet a Kr. u. 4. században az egyik akszúmi uralkodó, Ezena király vette fel és terjesztette el birodalomszerte. Ma Akszúm világörökségi helyszín, mivel a város területén lévő nekropoliszban a királyokat, előkelőségeket és azok családtagjait temették el úgy, hogy hatalmas obeliszket állítottak a sírjuknál.
A legnagyobb sztélé több, mint 500 tonnát nyom, és 33 méter magas volt. Összetörésére két feltételezés is van. Az egyik szerint azért dőlt le, mert nem volt jó az alapozás, a másik szerint a területet meghódító arab törzsek döntötték le.
Egy 24 méter magas, 170 tonnás sztélé eredetileg Ezena király sírja felett állhatott, mielőtt az olaszok nem vetettek szemet rá, és Rómába nem szállították 1937-ben, hogy hirdesse Mussolini hatalmát. Szerencsére az obeliszk visszakerült, 2008-ban állították fel újra.
A sztéléket egy kőtömbből készítették, és az akkori időszak legnagyobb faragott emlékművei voltak. Az oszlopokat úgy tervezték, mintha egy épület lenne, egy mini felhőkarcoló. Álajtókat, emeleteken álablakokat faragtak bele, és ha ez a holtaknak emelt emlékmű, akkor talán a holtak lakhelyének szánták.
Keleti irányba tájolták a „bejáratát”, amerről a Nap kel fel, mivel a Nap fontos szimbólum lehetett számukra, sok helyen lehet a napkorongot díszítésként is látni. Tudósok fallikus jelképet is felfedeznek az obeliszkekben, mint a termékenység szimbólumai, és az életet és az újjászületést jelképezik. A sztélék többsége a Kr. u. 4. században készülhetett.
Hihetetlen, hogy az öt kilométerre lévő bányában milyen technológiával faraghatták ki ezeket a monolitokat, szállíthatták el és állíthatták fel ekkora méretű oszlopokat. Valószínűleg rámpák segítségével, elefántok erejével, görgőkön vitték a sztéléket.
A felszín alatt több sírkamrát is találtak, amelyek feltárása még folyamatban van.
Feladat – Kőzetek a laborban
A kőzetek kémiai összetételét vizsgálták a diákok, de a jegyzeteik kicsit összekeveredtek. Segíts nekik felismerni a kőzeteket az összetételük alapján, és kapcsold hozzájuk felhasználásukat és a lehetséges mintavétel helyüket is !
A kőzetek összetétele
- kalcium-karbonát
- kalcium-magnézium-karbonát
- kvarc, földpátok, csillám
- főleg apró kvarcszemcsék, amiket kovasav, kalcit, limonit kötőanyag ragaszt össze
- legfontosabb ásványa a kvarc és az olivin
- apró kőzetliszt mészhártyával összecementálva
A lehetséges mintavételi helyek
- a. a guyanai tepuikból (táblahegyekből)
- b. a Szekszárdi-dombság területéről
- c. Földünk leghosszabb barlangjából, a Mamut-barlangban lévő cseppkőből
- d. a Gellért-hegy oldalából
- e. a Balti-tenger (Rigai-öböl) partján lévő vándorkőből
- f. a Dekkán-fennsíkról
Felhasználási módok
- A. A kőzeten kiváló talaj képződik.
- B. Az élelmiszeripar (cukorgyártás) és a cementgyártás is felhasználja.
- C. Por alakban súrolásra, összetörve utak felszórására kiváló.
- D. A Somoskőnél kibányászott kőzetből készültek Bécs utcakövei.
- E. Ebből építették az egyiptomi piramisokat.
- F. A jordániai Petrában a sziklasírokat ebbe a kőzetbe mélyítették.
A feladat szövege (letöltés)
A feladat megoldása (link)