A kreatív alkotás, önkifejezés, kulturális tudatosság kompetenciájának fejlesztése a földrajzórákon 1.

Szerző: Jékel Bernadett – Turi Ágota – Ungvári Botond – Dohi Mátyás
földrajz tanár szakos egyetemi hallgatók, ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI
jekelbetti13@gmail.com; turi.agota05@gmail.com; ungvariboti2001@gmail.com; dohi.matyi@gmail.com
Az írás (egy kétrészes munka első elemeként) a kreatív alkotás, önkifejezés, kulturális tudatosság alapkompetenciájának földrajzórai lehetőségeivel foglalkozik, annak alapozó szakaszához mutat be feladatokat.

1. szakasz – Bevonódás a fejlesztési folyamatba érzelmi és gondolati alapon

Az alapkompetencia értelmezése

Mi a kreatív alkotás, önkifejezés, kulturális tudatosság kompetenciája? A 2020-ban módosított Nemzeti alaptantervhez készült magyarázó füzet definíciója szerint „a tanuló ezen kompetenciák elsajátításával képessé válik arra, hogy értékesnek tartsa a kreatív ötleteket és produktumokat, az innovatív tevékenységeket, és önmaga is kreatív alkotásokat hozzon létre egyes tanulási területeken, valamint képessé válik az esztétikai átélésre és az önkifejezésre művészeti eszközökkel A tanulók megtanulják értékként kezelni, hogy a saját gondolataik kifejezését és mások véleményének befogadását sokféle szempont alapján képesek megvalósítani” – Katona N. 2020. p. 17.).

A Nemzeti alaptanterv 2020-as változatában megnevezett alapkompetenciák (korábban kulcskompetenciák) (forrás: Katona N. 2020)

A kulcskompetenciát fejlesztő folyamat bemutatása

A kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciáinak fejlesztésére kidolgoztunk egy egymásra épülő elemekből álló folyamatot a földrajztanítás keretein belül. Ahogy az a kerettantervben is látható ez az alapkompetencia (korábban kulcskompetencia) a világban lévő kultúrák sokszínűségének és a kulturális értékeknek a megismerését, valamint a kulturális identitás kialakítását is magában foglalja. Összetett kompetencia lévén ezek mellett – de nem élesen elkülöníthető módon – megjelenik benne a tanulói produktumok egyéni vagy csoportos létrehozása is, ami hozzájárulhat a kreativitás és az önkifejezés fejlődéséhez.

A fejlesztési folyamat felépítésekor a gimnáziumi kerettantervben megfogalmazott alapkompetencia minden részterületét (elemét) igyekeztünk figyelembe venni, mindezt úgy, hogy a diákok csoportosan, egymást segítve jussanak egyre előbbre a fejlődés útján.

A tantárgyi kapcsolat: a fejlesztés iskolai keretek között elképzelhetetlen lenne anélkül, hogy a feladatokat kapcsolnánk valamilyen tananyagban megjelenő tartalomhoz. Véleményünk szerint a földrajz, különösen a társadalomföldrajzhoz tartozó témakörök rendkívül alkalmasak lehetnek arra, hogy ennek az összetett kompetenciának minden elemét fejlesszük a tanulókban. A választásunk a Helyi problémák, globális kihívások, a fenntartható jövő dilemmái c. témakörre esett, mivel úgy gondoljuk, hogy napjainkban ez nagyon aktuális, így nagyon sok lehetőséget rejt magában azáltal, hogy egyrészt minden diák érintve érezheti magát, másrészt jól összekapcsolható a korábban tanultakkal.

A fejlesztési folyamat: az alábbiakban részletesen bemutatjuk a felépített fejlesztési folyamatot. Elsősorban a tanulók közötti kooperációra és kollaborációra alapoztuk a feladatokat annak érdekében, hogy a diákok minél könnyebben elsajátíthassák az általunk formálni kívánt attitűdöket, illetve egymást segítve fejlődjenek. Ezekkel az eljárásokkal elérhetőnek tartjuk azt is, hogy a tanulók ne csak azokat a tevékenységeket válasszák ki, amelyekben amúgy is kompetensnek érzik magukat, a sikeres teljesítés érdekében olyan feladatrészeket is szükséges elvégezniük, amit elsőre önmaguktól nem választanának. A feladatok összetettsége megkívánja, hogy a diákok egymást segítve dolgozzanak, ugyanakkor elengedhetetlen a feladatrészek egymás közötti felosztása is.

A folyamat elején a munkacsoportokat a tanár alakítja ki annak érdekében, hogy heterogén csoportok jöjjenek létre, ezzel is segítve minden tanuló fejlődését. Fontos megemlíteni, hogy magát a folyamatot nem terveztük konkrét tanórákhoz kapcsolni, hanem egy osztály projektként a tanórákkal párhuzamosan, de azokon kívül zajlana összesen három és fél hónapon át egyéni vagy csoportos konzultációkkal kiegészítve.

A fejlesztési folyamatot egy kerettörténetbe helyeztük, amelynek elsődleges oka a motiváció fenntartása és a feladatok egymásra épülésének még erősebb érzékeltetése. A kerettörténet (story line) módszere egyszerre teszi lehetővé az élményalapú tanulást és ezáltal az érdeklődés fenntartását, másfelől pedig nagyobb teret ad a kreativitás kibontakoztatásának. A kerettörténet módszere segít kapcsolatot teremteni a tanár és a diákok között. A történet alapjait a tanár fekteti le, de a diákok töltik meg tartalommal, ők fejlesztik azt, miközben elsajátítják a tudásanyagot és a motivációjuk is nagyobb valószínűséggel marad tartós. A közös munka során a diákok közvetlenül szerezhetnek tapasztalatokat a világról és a társakkal való együttműködésről. A tanulók közötti eltérő kulturális háttér és egyes képességterületekhez kapcsolódó fejlettségi különbségek a módszer alkalmazása során kiegyenlítődhetnek.

Az általunk felépített történet a globális problémák világban való megjelenésén alapul. A tanulók egy-egy országba képzeletben „elutazva” segíthetnek a helyi környezeti és társadalmi problémákra való érzékenyítésben. A csapatok a „GreenHeroes” fantázianév alatt vesznek részt a küldetésben, amely három különböző szakaszra és azokon belül tíz további feladatra osztható.

A küldetések helyszíneit több szempont alapján választottuk ki. Szerettük volna, ha Európa kivételével minden kontinens megjelenik olyan országokkal, amelyek a kerettanterv alapján előkerülnek a földrajzi tanulmányok során. Emellett szempont volt az is, hogy turisztikai szempontból is vonzó országokat találjunk, ahol a turistaparadicsomok mellett komoly környezeti és társadalmi problémák is vannak, tehát erős kontraszt van a nyaralásokat hirdető oldalak képei és a teljes valóság között. Így Thaiföld, Ausztrália, Kenya, Chile és az USA lettek azok az országok, ahova a kiküldetésbe induló csoportok „ellátogathatnak”.

Igyekeztünk változatos módszereket igénylő feladatokat összeállítani, illetve az is szempont volt, hogy egy-egy részproduktum a későbbiekben is felhasználható és beépíthető legyen. Több esetben szabadon választhatónak hagytuk az elkészítés eszközeit, mivel fontos, hogy a diákok választhassák meg azokat, amelyekkel számukra könnyebb kivitelezni a feladatban leírtakat, ezáltal önmagukat is sokkal inkább beletehetik a munkába.

A fejlesztési folyamat szakaszai

Az 1. szakaszban olyan feladatok találhatók, amelyeknek a célja a diákok bevonása értelmi és érzelmi szinten, az előzetes ismereteik feltérképezése és a kreatív gondolkodás útján való elindulás. Ehhez több módszert is alkalmaztunk, úgy, mint a brainstroming, asszociáció, térkép, zenei lista és névjegykártyakészítés megadott szempontok alapján.

A 2. szakaszban, ami a folyamat magjának tekinthető, már fokozatosan nehezedő és összetettebb feladatok találhatók. Itt látszik már az is, hogy vannak olyan produktumok az I. szakaszból, amelyek újra felhasználhatók. Fontosnak tartottuk, hogy a sokszor emlegetett valóság reális látása is teret kapjon. Módszerként megjelenik: a kollázskészítés, a szövegalkotás képekkel illusztrálva (reklám stílusban), a színdarab és képregénykészítés. Ezek már jóval több időt és munkát igényelnek mint az előző szakaszban lévő feladatok, így a feladatok megosztása, a kooperáció és a kollaboráció is nagyobb mértékű. Előzetes elképzeléseink szerint a diákok részekre osztják a feladatokat, de nemcsak egymással párhuzamosan, hanem egymást segítve dolgoznak, hiszen sok esetben az egyik tag csak a másik munkája után tud továbbhaladni vagy éppen többfajta készség együttese vezet csak eredményre.

A 3. szakasz az egész projekt összegzését és lezárását szolgálja. Két olyan komplex feladat jelenik itt meg, amelyek segítségével a tanulók összefoglalhatják és egyben be is mutathatják a munkájukat. Mivel a projekt hosszú időt és sok energiaráfordítást igényel, méltó, ha egy projektdélután keretein belül bemutathatják annak gyümölcseit. Ez jó lehetőség a szülők bevonására is, akik így láthatják mivel foglalkoznak gyermekeik a földrajzoktatás keretein belül, illetve nem titkolt szándék, hogy ezáltal csökkenjenek a földrajzhoz kapcsolódó sztereotípiák is.

A folyamat végére szeretnénk, ha a tanulók megtapasztalnák, hogy milyen az, amikor kreatív alkotásokat hoznak létre, képesek önmaguk jobb kifejezésére, mások véleményének befogadására és a sokféle szempont figyelembevételére. Az ehhez használt módszerek emellett segítenek reálisabban érzékelni a körülöttük lévő világot, fejlesztik a minőségi munkára való igényességet és rávilágítanak világunk kulturális sokszínűségére is.

A tanár szerepe a folyamatban

A kerettörténet leírásánál említett módon a tanár ebben a folyamatban az a személy, aki megalapozza a tanulók munkáját, felépíti a történetet, ismerteti a feladatokat. Ezen túl viszont mint háttérszervező (másképpen facilitátor) van jelen a munkafolyamat során, aki segíti, hogy a diákok maguk alakítsák a történetet és jussanak el a megoldásokhoz. A felépített folyamata sokrétűsége és bonyolultsága miatt gyűjtöttünk olyan eszközöket, cikkeket, példákat, amikkel kérdés vagy nehézség esetén a tanár a diákok segítségére lehet. Ezeket az anyagokat feladatonként mellékeljük. Mivel nem tanórai keretek között zajlik a projekt kivitelezése elengedhetetlen, hogy a tanár biztosítsa a diákokat a segítségéről és elérhetőségéről. Emellett pedig fontos, hogy a munkákra véleményével, iránymutatásaival folyamatos visszajelzést adjunk.

A fejlesztési folyamat gyakorlati kivitelezése

A fejlesztési folyamat párhuzamosan zajlik a Helyi problémák, globális kihívások, a fenntartható jövő dilemmái c. témakör feldolgozásával. A kerettanterv 14 órát javasol ennek feldolgozására, tehát ideális esetben azonos időben lehet végezni a projekttel és a témakör feldolgozásával. A csapatok beosztására és a feladat ismertetése egy tanórán történik, utána viszont minden más folyamat tanórán kívül zajlik.

A feladatok közzétételére és azok beadására egyaránt a Padlet felületet választottuk. Itt mindenki láthatja a munkákat és szerkesztheti a saját területére vonatkozó részt. Az oldal kapcsán előnyösnek tekintettük, hogy a megoldásra váró feladatokat folyamatosan lehet közzé tenni, illetve rendkívül jó, hogy többféle formátumú fájlt lehet csatolni. A feladatleírással együtt a produktum leadásának határidejét is közzé tesszük. A határidő lejárta után pedig megjelenik a következő feladat, így lehetővé válik a folyamatos munka.

Az utolsó szakaszban megjelenő csoportok közötti összejövetel tanári jelenléttel zajlana egy első projekt délután keretében, ahol a tanulók bemutatják munkáikat különös tekintettel az általuk írt színdarabra. A második délután ezzel szemben már egy szélesebb körű, többeket megmozgató esemény lenne, aminek a szervezése tanári segítséggel történhet.

Összegzésként elmondható, hogy egy sok odafigyelést és energiabefektetést igénylő folyamatot állítottunk össze, ami tanórai kereteken kívül végezhető leginkább. Viszont véleményünk szerint mindezeknek az energiáknak a befektetése elengedhetetlen, ha sikeresen szeretnénk fejleszteni a tanulók eddig tárgyalt kompetenciáit úgy, hogy azt az iskolán kívüli életben is tartósan kamatoztatni tudják. A korosztályt tekintve bízunk az önálló munkavégzés képességében, de természetesen a tanár háttérszervező és segítő szerepére is nagyon támaszkodunk.

Feladatok az alapkompetencia fejlesztésére – I. szakasz – GreenHeroes küldetés 

  • A feladat helye a tananyagrendszerben: Helyi problémák, globális kihívások, a fenntartható jövő dilemmái c. témakör
  • Munkaforma: csoportmunka
  • Csapatok: 5 csoport, 6 fő/csoport
  • Csoportbeosztás: tanár által kijelölve annak érdekében, hogy a csoportok összetétele heterogén legyen 
  • Küldetés helyszínei: Kenya, Thaiföld, Ausztrália, Chile, USA 

Kerettörténet – Tanári közlés

A földrajzi ismeretek és a globális problémák iránt mutatott nagyfokú érzékenységetek és tenni akarásotok alapján kiválasztottak benneteket arra, hogy egy távoli országba elutazva segítsétek az ott élőket a környezeti és társadalmi problémák iránti érzékenyítésben. A küldetés teljesítéséhez szükségetek lesz arra, hogy nyitottak legyetek az új kultúrára, az ott élő emberekre és mindezek mellett elengedhetetlen, hogy csapatban dolgozzatok a jó cél érdekében. Fontos tudnotok azt is, hogy a szükség esetén kaphattok segítséget a küldetés szervezőitől. Az utazásotokat megelőzi egy intenzív felkészülési időszak, amely során még mélyebben megismerhetitek az ország kulturális, társadalmi és természeti adottságait, problémáit. 

Küldetésetek három szakaszból fog állni: 

  1. szakasz: felkészülés
    Az utazásotokat megelőzi egy intenzív felkészülési időszak, amely során még mélyebben megismerhetitek az ország kulturális, társadalmi és természeti adottságait, problémáit. 
  2. szakasz: helyszíni munkák
    Az adott országba elutazva belevetitek magatokat a munkába. A küldetés feladatait hetente vagy kéthetente (a teljesítésre szánt időtől függően) találjátok meg a küldetés Padlet felületén a pontos leírással és a teljesítés határidejével. A munkátok eredményét is ezen a felületen tudjátok közzé tenni a megfelelő oszlopban. 
  3. szakasz: hazaérkezés
    Itthon mindenki nagy figyelemmel kísérte a munkátokat, és várták, hogy személyesen is találkozzanak veletek. Most lehetőséget kaptok, hogy a küldetéseteket és annak eredményét bemutassátok a szeretteiteknek és az érdeklődőknek. 

1. feladat – Brainstorming 

  • Fejlesztendő kompetenciaterületek: önkifejezés, kulturális tudatosság kompetenciája, digitális kompetenciák
  • Módszer: brainstorming, ábrakészítés
  • Eszközök: számítógép interneteléréssel/papírlap és íróeszközök 
  • Rendelkezésre álló idő: 1 hét (a második feladattal együtt) → 1. hét 

Feladatleírás

A küldetésetek megkezdése előtt szedjétek össze, hogy milyen ismereteitek, előzetes gondolataitok, benyomásaitok vannak az országról, és ezeket ábrán is jelenítsétek meg! Csinálhatjátok papíron vagy internetes program segítségével egyaránt. Az elkészült ábrákat töltsétek fel a Padlet felületre! 

Padlet link: https://padlet.com/jekelbetti13/greenheroes-kdtre41k8x7yaxic

Lehetséges megoldás

2. feladat – Ismerkedés a küldetés helyszínével 

  • Fejlesztendő egyéb kompetenciaterületek: önkifejezés, kulturális tudatosság kompetenciája, kommunikációs kompetenciák
  • Módszer: ábrakészítés, képelemzés
  • Eszközök: képek, cikkek, az első feladatban elkészített ábra 
  • Rendelkezésre álló idő: 1 hét (az első feladattal együtt) → 1. hét 

Feladatleírás

Nézzétek meg az alábbi képeket! 

  1. Milyen érzések fogalmazódnak meg bennetek a képek láttán? 
  2. Mik lehetnek a főbb környezeti és társadalmi problémák, melyekkel találkozhattok a küldetésetek során? 
  3. Ha visszanéztek a korábban készített ábrátokra, mi az, amire gondoltatok és mi az, amivel ki lehet egészíteni a látottak és olvasottak alapján? Beszéljétek meg! 

Segédletek és képek

Ausztrália 

Thaiföld 

Kenya 

Chile 

USA 

3. feladat – Történelem és kultúra 

  • Fejlesztendő kompetenciaterületek: önkifejezés, kulturális tudatosság kompetenciája, digitális kompetenciák, idegennyelvi képesség
  • Módszer: internetes információ keresés, térkép készítés, zenei lista összeállítása 
  • Eszközök: számítógép interneteléréssel, térkép, képek, cikkek, Spotify 
  • Rendelkezésre álló idő: 1 hét →2. hét 

Feladatleírás

Annak érdekében, hogy még jobban megismerjétek a küldetésetek helyszínét, szükséges elmélyednetek az ország történelmi és kulturális hátterében. Keressetek minél több információt az interneten az ország főbb történelmi eseményeiről és kiemelt kulturális hátteréről! 

  1. Jelenítsétek meg az ország kontúrtérképén a történelmi események és a főbb kulturális látnivalók helyszíneit! A térképet elkészíthetitek számítógép segítségével vagy bármilyen egyéb vizuális technikával. Az elkészült műveket a megadott határidőig töltsétek fel a csapatotok Padlet felületére! 
  2. Minden népnek a hagyományaihoz szorosan kapcsolódik a zene. Állítsatok össze egy Spotify lejátszási listát, ami olyan zenéket tartalmaz, ami jellemző az országra! A listán bármilyen műfajú zenék lehetnek, de kapcsolódjon valamilyen módon az országhoz! Az elkészült listákat töltsétek fel a Padlet felületre! 

Szükség esetén használjátok a segédanyagokat (melléklet)!

Kontúrtérképek: link

Lehetséges megoldás

4. feladat – Névjegykártyakészítés 

  • Fejlesztendő kompetenciaterületek: önkifejezés, kulturális tudatosság kompetenciája, digitális kompetenciák, társas kompetenciák 
  • Módszer: névjegykártyakészítés
  • Eszközök: számítógép interneteléréssel/egyéb eszközök 
  • Rendelkezésre álló idő: 1 hét → 3. hét 

Feladatleírás

Már ismeritek a küldetés helyszínéül szolgáló ország kultúráját, főbb nevezetességeit és történelmi hátterét. Ezen ismeretek felhasználásával készítsetek a csapat tagjai számára névjegykártyákat! A névjegykártya  fejezze ki, hogy kik vagytok, és jelennek meg rajta az országotokra utaló elemek is!
Az elkészült névjegykártyákat a Padlet felületre töltsétek fel a megadott határidőig! 

Padlet link: https://padlet.com/jekelbetti13/greenheroes-kdtre41k8x7yaxic

Lehetséges megoldás

Egy lehetséges névjegykártya
A feladat a Padlet felületén

A fejlesztési folyamat 2. és 3. szakaszának feladatai itt olvashatók.

Források:

Irodalom

  • Farsang Andrea (2009): Korszerű módszerek a földrajzoktatásban. TÁMOP-4.1.2-08/1/B-2009-0005 – Mentor(h)áló Projekt. 86 p. https://eta.bibl.u-szeged.hu/1700/1/korszeru_modszerek_a_foldrajzoktatasban.pdf
  • Hunya Márta (2009): Projektmódszer a 21. században. – Új Pedagógiai Szemle 2009. 11. pp. 75–96. (link)
  • Katona Nóra (szerk., 2020): Kiemelt kompetenciaterületek. – Oktatás 2030 – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Budapest-Eger. 20 p.
  • Makádi Mariann (szerk.) (2019): Kompetenciafejlesztő feladattár a földrajz tanítás-tanuláshoz. – ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI – EKE OFI, Budapest. 210 p. https://doi.org/10.21862/978-963-489-099-7
  • Fejlesztési Kézikönyv – Gyakorlati életre nevelés Program. – (link)

Kiemelt kép forrása

Kiemelt írások

Módszertani műhely

Módszertani megújulás civil együttműködések révén

A 21. századi iskolának korábban nem látott kihívásokkal kell megküzdenie. A folyamatosan gyorsuló ütemű globalizáció olyan kérdéseket vet fel, amelyek megoldása a jövő nemzedékekre is hárul, ezekre tehát fel kell készíteni a most iskolába járókat.

Módszertani műhely

Az „Energiakövetek 2017” program bemutatása

„Szuperhősöket a magyar oktatásba!” jelmondattal várt kreatív és szemléletformáló pályázatokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az Energiakövetek programban, amelyek alapján élményszerű órákat tarthatnak a pályázók az iskolásoknak.