A Teide – Kanári-szigetek, Spanyolország
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
A repülő a tenger felől landol Tenerifén, amely egy forrópont az Atlanti-óceánban, Afrikától 150 km távolságban. A feláramló asztenoszféra anyaga áttörte a földköpenyt, és egy vulkáni kúpot épített. Tenerife tenger alatti része 12-4 millió évvel ezelőtt épült fel. A tengerszint feletti rész az ezt követő időben bekövetkező kitörések során alakult ki, kialakítva egy 2700-3000 m magas, mintegy 40 km átmérőjű vulkánt. A hatalmas vulkánt főként bazalt építette fel, de a kisebb robbanások során andezit is került a felszínre. Úgy 300-400 ezer évvel ezelőtt a hatalmas vulkán beszakadt az időközben kiüresedett magmakamrába, helyén egy 16 km átmérőjű, 48 km kerületű kaldera alakult ki. A kaldera szó üstöt jelent, a spanyolok nevezték el így a kiszélesedett, megnagyobbodott krátert. A földrajzos szakirodalom pedig átvette a kifejezést, és a beszakadással, robbanással vagy éppen jelentős erózióval átalakított kráterekre használja.
Kb. 300 ezer évvel ezelőtt kezdődött meg a kaldera ÉNy-i részén egy rétegvulkán, a Teide kialakulása. A csúcsa, a Pico de Teide 3718 méterre magasodik a tenger szintje fölé, ami egyben Spanyolország legmagasabb csúcsa. Ha viszont a tengerfenéktől számítjuk a magasságát, akkor egy több mint 7000 méteres vulkánnak a tetején állhatunk. A kalderából a vulkán tetejét drótkötélpályán közelíthetjük meg, de a csúcsra egy kb. 200 méteres salakon való taposással juthatunk fel az 50 méter átmérőjű kráterig. A kilátás gyönyörű. A turistákat csak limitált számban engedik fel a csúcsra a természet védelme érdekében.
Érdemes a kalderában is körülnézni, túrázni. A salak- és hamurétegek alól több keményebb kőzettömb is a felszínre került a külső erők munkája nyomán, amelyeket a szél, a csapadék, az aprózódás napjainkban is formál, ami által különleges sziklaalakzatok jöttek létre.
A Teide kitörését már Kolumbusz Kristóf is leírta, amikor 1492-ben augusztus 21–24. között La Gomera szigeténél kötött ki a hajójával. 1706-ban egyik lávafolyás a tengert is elérte elpusztítva az egyik fontos kikötőt (Garachicot). A vulkán 70-90 évenként tört ki egészen 1909-ig. A legjobban megfigyelt és leírt kitörés épp az 1909. évi volt, 1908-tól több előrengéssel jelezte a vulkán kitörési szándékát. 1909. november 18-án hatalmas robbanással adott hírt magáról, és ez a kitörés 10 napon keresztül tartott. Az utolsó kitörés a kalderában egy kisebb salakkúp oldalában zajlott, 15 millió m3 bazaltláva ömlött a felszínre. A vulkán azóta csak kisebb szeizmikus aktivitást mutat, a kénkigőzölgések (szolfatárák), mofetták bizonyítják, hogy egy szunnyadó vulkán van a helyiek és a turisták „lába alatt”.
A Teide csúcsa nagyon jó fotótéma, bár szerencse kell a jó képhez. A hegyet sokszor veszik gallérként körül nyáron az északkeleti passzátszél vagy télen a nyugatias szelek által szállított felhők. Tenerife a guanchok nyelvén fehér hegyet jelent, ami utalhat arra, hogy a helyi őslakosok a Teide tetejét gyakran látták havasnak.
Egy legenda is a vulkán működéséhez köthető. A guanchok azt gondolták, hogy a hegyen egy ördög lakik, aki megirigyelte a Nap fényességét, és kijött a hegyből és megette. Az ég istene nem hagyta ezt retorzió nélkül, és lement, kiszabadította a Napot az ördögből. Valószínű, a 13. században hamufelhő takarhatta el a Napot, és azt hitték, hogy a vulkánba került, mert csak ott láttak fényességet. Amikor a vulkánkitörés abbamaradt, a Nap újra fent ragyogott az égen.
A vulkáni kaldera külső lejtőjét kanári fenyvesek erdeje borítja, de a kaldera belseje igazi félsivatag. Nem csoda, hogy a vulkáni „díszletek” között forgatták a Majmok bolygója c. film egyes jeleneteit.
Feladat
Egy rétegvulkánnak az oldalán lévő parazitakráterből lávafolyás indult lefelé a vulkán oldalában. Egy falucska van a lávaömlés irányában. Készíts riportot úgy, hogy te vagy a riportalany, akit szakértőként kértek fel a nyilatkozatra! Válaszolj a feltett kérdésekre a szituációnak megfelelően!
- Riporter: Lehetett-e tudni, hogy a vulkán ki fog törni?
- Szakértő (1): …
- Riporter: Miért nem a főkráterből jött a lávaömlés?
- Szakértő (2): …
- Riporter: Milyen a láva anyaga?
- Szakértő (3): …
- Riporter: Megelőzte-e a lávaömlést egyéb vulkáni tevékenység?
- Szakértő (4): …
- Riporter: Volt-e sérülés a kitörés pillanatában?
- Szakértő (5): …
- Riporter: Mit tudnak csinálni, hogy a láva ne tegyen kárt a faluban?
- Szakértő (6): …
- Riporter: Ha ilyen veszélyes, akkor miért laknak családok a vulkán közelségében?
- Szakértő (7): …
- Riporter: Több kihűlt lávafolyam is található a területen. Ezeknek a lávafolyásoknak a területét tudják valamire használni az itt élő emberek?
- Szakértő (8): …
- Riporter: Találhatók-e vulkáni utóműködések (kísérőjelenségek) a vulkán környezetében?
- Szakértő (9): …
- Riporter: Tudják hasznosítani valamire a kísérő vulkáni jelenségeket a szigetlakók?
- Szakértő (10): …
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
