Az Eszterházy Károly Egyetemen működő Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 számú projekt keretében évek óta jelentős szerepet játszik a köznevelés, a tantervi szabályozás tartalmi-módszertani megújításában. A csoport tagjai Csépe Valéria vezetésével 2018 őszére elkészítették egy új Nemzeti alaptanterv munkaanyagát, amely végül hosszas oktatáspolitikai viták és egyeztetések után a 2020 januárjában megjelent Nemzeti alaptanterv kiindulópontjának tekinthető. A tantárgyi kutató-fejlesztő csoportok szakértői közreműködtek a kerettantervek kidolgozásában, az új szabályozó dokumentumok implementációjának támogatásában. Ennek során készültek azok a tantárgyi útmutatók, segédletek, amelyek 2020. október folyamán váltak elérhetővé az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport honlapján. Ezek között találjuk az Útmutató a földrajz tantárgy tanításához a 2020-ban kiadott Nemzeti alaptanterv és kerettantervek alapján című szakmai anyagot is.
Az útmutató bevezetője összegyűjti a kerettantervek új vonásait, a változtatások célját és okait. Kiemeli a földrajztanítás szerepét az alaptantervben megfogalmazott átfogó fejlesztési célok megvalósításában. Ezt követően konkrét példák segítségével bemutatják a szerzők a földrajztanítás szerepét és lehetőségeit a kulcskompetenciák fejlesztésében. Külön fejezetben foglalkoznak a kognitív készségek fejlesztésének lehetőségeivel, és ezeket összekapcsolják konkrét tantervi fejlesztési feladatokkal.
Napjainkban sok tanuló számára jelent problémát a hosszabb-rövidebb összefüggő szövegek értő olvasása, az elolvasott szöveg lényeges elemeinek kiemelése, az útmutatóban ennek földrajzoktatáshoz kapcsolódó fejlesztéséhez is adnak javaslatokat. Felértékelődnek a mindennapi élethez szükséges ismeretek, és azoknak a kompetenciáknak a kialakítása, amelyek segítik a szűkebb és tágabb környezetünkben felmerülő problémák megértését és megoldását. Az útmutató javaslatai ehhez is segítséget nyújthatnak. A korszerű földrajzoktatás igényli a digitális világ nyújtotta aktuális információk felhasználását. Bár a földrajztanárnak nem elsődleges feladata a tanuló digitális kompetenciáinak fejlesztésére, a digitális ismeretek alkalmazására is építő földrajztanítás azonban hatékonyan hozzájárulhat ehhez.
A szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy a világháló, a digitális forradalom átalakította a térértelmezést, jelentősen megváltoztatta a földrajzi tudás tartalmát, és erre a változásra a földrajz tananyagtartalmának illetve a földrajztanítás módszereinek reflektálnia kell. A tanulási-tanítási folyamat eredményessége függ attól is, hogy a tanuló látja-e az adott tartalom megtanulásának értelmét. Fontos, hogy a tartalmak aktuálisak és érdekesek legyenek és ezzel járuljanak hozzá a korszerű földrajzi műveltség megalapozásához.
A szerzők kiemelik, hogy a tanulóközpontú tanulási-tanítási folyamatban a tanár feladata, hogy megfelelő információk átadásával közvetítsen a valóság, a tudomány és a tanulók között, hozzásegítse tanítványait az információk kritikus feldolgozásához, értelmezéséhez és felhasználásához. A tanárnak a tanulókhoz kell igazítania a tananyagot, személyre szabottan kell irányítania a tanulók tanulási folyamatát.
A honlapon olvasható 17 oldalas segédlet egy hosszabb szakmai anyag része, amely remélhetően a későbbiekben teljes egészében olvasható lesz. Az érdeklődő a honlapon a kerettantervek bevezetéséhez kapcsolódó tantárgyi segédleteken kívül számos egyéb, az oktatás szemléleti kérdéseivel, módszertani megújításával foglalkozó tanulmányt is olvashat.