A játék helye a tananyagrendszerben
A társasjátékot leginkább a 7. osztályos közvetlen lakókörnyezetünk földrajza téma részeként lehet alkalmazni a természeti adottságok és a társadalmi helyzet összefüggésének bemutatására és megértetésére. Általa érzékeltetni lehet, hogy az adott természeti körülmények milyen hatással vannak az ott élőkre. Ennek kapcsán arról is lehet beszélni, hogy a tanulók konkrét lakóhelye miért pont azon a helyen jött létre, ahol ma található, ezt mely természeti tényezők befolyásolták. Téma lehet az is, hogy napjainkban milyen természeti tényezők és erőforrások lehetnek a környéken, amik alkalmasak a település életének jobbá tételére, mi az amit ezekből felhasználnak és mi az, amire nem fordítanak nagy figyelmet. Mindezek által a diákok sokkal mélyebb összefüggésben láthatják a természeti és a társadalmi tényezőket és azok egymásra gyakorolt hatásait.
A társasjáték használatát akár a témakör bevezetéséhez, akár annak lezárásához is eltudom képzelni. Bevezetőként a fentebb említett kérdések felvetésére, gondolatmenet elindítására lehet alkalmas. A játékban szerzett tapasztalatok aktivizálhatják a tanulókat és a kapott élményeket felhasználva tudnak gondolkozni a témához kapcsolódó kérdéseken, problémákon. Témakört lezáró játékként pedig arra lehet jó, hogy a diákok a megtanult ismereteket felhasználva tudnak tervezni, így élőbbé válhat számukra a tanult anyag.
A játék szerepe a kompetenciafejlesztésben
- A társasjáték alapvetően A személyes és társas kapcsolati kompetenciák fejlődését szeretné elősegíteni. A játékosok ugyanis csak akkor tudják teljesíteni a játék célját, ha kölcsönösen együtt dolgozva építik a települést. Ez hozzá járulhat ahhoz, hogy a későbbiekben is konstruktív módon tudjon tenni a közös (társadalmi) ügyek érdekében. Segíthet abban, hogy a tanulók figyelmessé váljanak mások szükségleteire, képességeire és ezeket figyelembevéve legyenek építő tagjai a közösségeiknek és a társadalomnak.
- A játék alapcélja, hogy a meglévő erőforrásokat felhasználva a diákok új dolgokat teremtsenek, új erőforrásokat hozzanak létre és egy működőképes települést építsenek fel. Ennek elérése érdekében a diákok stratégiát építenek fel, eladnak és szereznek erőforrásokat, nyersanyagokat és ezeket befektetik a játék céljának teljesítése érdekében a különböző létesítményekbe. Mindez hozzájárul a munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák fejlődéséhez. Mivel az „építkezésre” szánt területeket csak a különböző természeti adottságok határozzák meg, a tanulók szabadon elképzelhetik és közösen megvalósíthatják az általuk elgondolt ideális települést. Ezáltal a kreativitásuk és a vállalkozói készségük is fejlődhet, miközben egy biztonságos környezetben gondolkozhatnak és valósíthatják meg az elképzeléseiket.
A játék leírása
A játék stratégiai célja: olyan település létrehozása, ami 10 épületből áll
A társasjátékot 2-4 játékos játszhatja. Minden játékosnak 5 bábuja van, amelyek a népességet jelképezik. A játékosok a játéktábla térképének bármelyik mezőjén kezdhetnek, amelyre elhelyezik az első házukat és erre az első bábút. Arra kell ügyelni, hogy az első épület egyik játékosnál se legyen három mezőnél közelebb egymáshoz.
A következőkben a játék fordulókból áll. Egy forduló alatt a játékos a következőket teheti:
Begyűjti az épületei által termelt építőanyagot, élelmiszert vagy energiát, majd kettőt választhat az alábbiak közül:
- lép 1-et (oldalt vagy átlósan) a bábúival;
- begyűjt egy nyersanyagot;
- építkezik.
A fentiek közül mindegyik egy lépésnek számít, azaz minden játékosnak két lépése van (akár kettőt léphet, vagy kettőt építhet), de pl. léphet és begyűjthet is.
Nyersanyagok:
- építőanyag (ÉA) (kő, fa, homok)
- élelmiszer (ÉL) (gabona, hal, vad, haszonállatok)
- energia (EN) (Nap, szél, víz)
- tudomány (T)
A játékos az egyes mezőkön eltérő dolgokat tehet, ezek a következők:
- erdő: 1 nyersanyagot vagy 1 élelmet lehet begyűjteni (csak az egyiket)
- hegy: 1 nyersanyagot lehet begyűjteni
- mező: 1 élelmet lehet begyűjteni
- folyó: 1 élelmet vagy 1 nyersanyagot lehet begyűjteni (csak az egyiket)
- építkezés: az első házuk melletti szomszédos (nem átlósan) mezőre építhetik a következőket:
Ha az épületnek van szennyező hatása, akkor a mellette levő egyik mezőre piros négyzetet kell tenni. Az a mező innentől nem termel sem élelmet, sem építőanyagot. Ez mérsékli a hangulatot. Ha a hangulat rossz, azaz kisebb, mint nulla, akkor a játékos bábui egy fordulóban csak egyet léphetnek!
Meglevő épületet át lehet építeni. Ház építésekor az új bábút az első (üresen álló) házra kell tenni. Az első ház még nem szennyezi a környezetet.
Minden játékos annyi bábút használhat, ahány háza van (maximum 5). Egy fordulóban minden bábúval egyet léphet (vagy begyűjthet vagy építhet). További lépésre 1 Energia felhasználásával van lehetősége (ezt a bánya vagy az erőmű termeli).
Nehézséget jelenthet, hogy maximum négyen tudják játszani a játékot. Ennek két megoldását látom. Egyrészt soha nem hátrány, ha egy játékból, amit nem csak egyszer lehet használni több van az iskolában, így egyszerre több asztalnál is folyhat a játék. Másfelől, mivel egy játékos több bábuval is rendelkezik, a diákok alkothatnak csapatokat. Így még inkább rászorulnak arra, hogy közösen gondolkozzanak és kivitelezzék a terveiket. Ezáltal még erősebb lehet a játék társas kompetencia fejlesztése.
Kellékek
- Játéktábla
- Játkoskártyák (5 db ház, 5 db ökoház, 2 db iskola, 2 db farm, 2 db ökofarm, 1 db templom, 4 db műhely, 4 db ökoműhely, 3 db erőmű, 3 db bánya, 4 db piac)
- Táblára helyezhető területépítési kártyák (5 db ház, 5 db ökoház, 2 db iskola, 2 db farm, 2 db ökofarm, 1 db templom, 4 db műhely, 4 db ökoműhely, 3 db erőmű, 3 db bánya, 4 db piac), nyersanyagok (48 db fa, 48 db kő, 48 db homok, 72 db gabona, 48 db hal, 48 db vadak, 36 db haszonállatok, 36 db megújuló energiák, 12 db bányászat), 48 db tudomány, 24 db hangulat, 48 db szennyezett terület, 20 db bábú (5 fel színben)
- Segédlet (2 db)
Játéktábla – letöltési link
Táblára helyezhető játékkártyák – letöltési link
Játékoskártyák – letöltési link
Segédlet – letöltési link
A játék menete
Az a játékos kezd, aki több várostelepítési tényezőt tud felsorolni. Ezt minden játékos felírja egy lapra, és utána összehasonlítják.
Minden játékos elindul az első bábujával az első házából. Először begyűjtik az építőanyagokat és élelmiszert, majd a házuk melletti bármelyik szomszédos mezőn tovább terjeszkedhet a település. A cél egy 10 épületből álló város létrehozása. Akinek több háza van, az annyi bábuval léphet minden fordulóban, ahány háza van. Azok a játékosok, akiknek épült piaca, kereskedhetnek is egymással.
Példa játékmenetre:
Zsolt és Anna elhelyeznek 1-1 házat a táblán és rátesznek 1-1 bábút.
- 1. forduló: Zsolt rálép egy rétre (1 lépés), majd begyűjt egy élelmet (1 lépés) + Anna rálép egy erdőre (1 lépés), majd begyűjt egy építőanyagot (1 lépés)
- 2. forduló: Zsolt begyűjt két élelmet a réten + Anna begyűjt egy élelmet és egy építőanyagot az erőben
- 3. forduló: Zsolt tovább lép egy hegyre és begyűjt egy építőanyagot + Anna begyűjt egy építőanyagot és épít egy házat (1 lépés). Innentől két bábút használhat. A második bábút a kiinduló házra teszi, majd a ház melletti üres mezőre tesz egy szennyező korongot. Innen egyelőre nem lehet begyűjteni, de építkezni sem lehet amíg a szennyezés ott van.
- 4. forduló: Zsolt begyűjt egy építőanyagot a hegyen és oda épít egy házat. Felteszi a szennyezést és a második bábúját. + Anna az első bábúval tovább lép egy hegyre és begyűjt egy építőanyagot (2 lépés az első bábúval), majd a második bábúval egy folyóra lép és begyűjt egy élelmet (2 lépés a második bábúval) stb.
