Érzékenyítés a földrajzórán a Mindannyian Testvérek Alapítvány Afrika-projektje keretében
Bevezetés
„A földrajzi jellegű ismeretek átadására és azok alkalmazására mindig szükség volt, amióta emberek élnek a Földön, tehát mondhatnánk, a földrajztanítás egyidős az emberiséggel” (Makádi M. 2020 p. 19.). A tantárgy ismeretanyaga kéz a kézben jár mindanapi életünkkel, hiszen a földrajz keretein belül ismerkedhetünk meg a minket körülvevő természettel, környezettel, különböző kultúrákkal, társadalmi és gazdasági folyamatokkal. A digitalizációt követően kitárult a világ, pillanatok alatt hatalmas mennyiségű információhoz férhetünk hozzá. Ez nagy hatással van a diákokra is, ismereteik nagy részét már nemcsak otthonról, kortársaiktól és az iskolából szerzik, hanem a különböző médiumokból. Ez egyrészt előnyös, hiszen látókörük szélesedik, másrészt hátrányos, hiszen a források kritikus szemlélete nélkül téves képzetek alakulhatnak ki. Sajnos földrajztanárként a különböző országok, kultúrák tanítása során gyakran tapasztalom, hogy a gyerekek szemléletét egy társadalmi csoportról, országról a sztereotípiák és téves képzetek határozzák meg. Ugyanakkor a tantárgy ismeretanyagát (társadalomföldrajz, vallásföldrajz, etnikai földrajz) tekintve kiemelt szerepet tölt be a tanulók toleráns, etikus, egymás tiszteletét szem előtt tartó magatartásának kialakításában (Kerettanterv 2020a). Ezen értékek kialakítása egyre fontosabbá válik a globalizált világban, hiszen az országok kulturálisan, vallásilag és etnikailag egyre sokszínűbbé válnak. Mégis, nem elég csak a velünk egy térben élők felé nyitnunk, fontos a diákok látőkörének kiszélesítése. Hiszen a Föld megőrzése és egy élhető világ megteremtése csak közös összefogáson keresztül teremthető meg. A szebb és élhető jövő megteremtése érdekében jött létre a Mindannyian Testvérek Alapítvány is. Jelenlegi Afrika-projektje kapcsán a szervezet igyekszik megszólítani a magyar nemzetet és összefogásra buzdítani, hogy segítséget nyújthassunk az elmaradott afrikai térségeknek.
A Mindannyian Testvérek Alapítvány Afrika-projektje
Sajnos világszerte több millió ember szorul segítségre, ezért hazánkban is egyre több kezdeményezés irányul a külföldi segélyezésekre. A Mindannyian Testvérek Alapítvány – Afrika-projekt dr. Székely Jánosnak, a Szombathelyi Egyházmegye megyéspüspökének kezdeményezésére indult el 2021. február 8-án, Szent Jozefina Bakhita ünnepén. Jelenleg a program ötletgazdája és operatív főszervezője Mészáros János. A projekt célja az afrikai rászorulók támogatása, amit a program többféle formában igyekszik megvalósítani. Egyik legfontosabb célja a magyar diákok látókörének tágítása, szemléletük formálása. Ennek egyik eszközeként mind egyházi, mind állami iskolákban tartanak beszédeket, beszélgetéseket, amelyek célja érzékenyítés a hátrányos körülmények között élő afrikai gyerekekkel kapcsolatban. Egy másik lehetőség tematikus hét meghirdetése, amelynek megszervezésében és lebonyolításában is segít a szervezet, különböző tananyagokat, óravázlatokat biztosít az érdeklődő iskoláknak, illetve a diákoknak lehetősége nyílik szakértőkkel való beszélgetésekre is. A program részét jelentik a kézzelfogható támogatások (pénzbeli és tárgyi felajánlások) is, ami szintén többféleképpen valósulhat meg, többek között rendszeresen szerveznek gyűjtést a programba bekapcsolódó iskolákban és azokhoz kapcsolódó közösségekben. A gyűjtéseknek mindig van egy konkrét céljuk. Például 2021-ben a Kongói Demokratikus Köztársaságban található mbundai árvaház segítése volt a cél, élelmiszert, ruhát, cipőt, ágyat vettek a gyerekeknek, egy új iskolaépületet építettek, és megvásárolták a közeli forrás használati jogát is, hogy a vízellátás is biztosítva legyen a számukra. 2022-ben egy óvoda és egy templom felépítésére, illetve motorkerékpárok megvásárlására gyűjtöttek, amelyekkel a papok, az orvosok és a tanárok eljuthatnak a környező településekre. Továbbá létezik egy „örökbefogadási program” is, amelynek keretében az örökbefogadó havi anyagi hozzájárulással támogathat egy árva gyermeket, akivel a szervezet tagjainak segítségével levelezhet, és így személyes kapcsolatot is kiépíthet. A hosszabb távú célok közé tartozik missziók szervezése, ennek keretében 17-30 év közötti fiatalokat terveznek felkészíteni a kiutazásra, akik a felkészítést követően egy-két hónapnyi önkéntes munkával helyben segíthetnék a rászoruló afrikai közösségeket (link1). A program szándékozik módot találni arra is, hogy lehetővé tegye egy-egy afrikai fiatal számára a felsőfokú tanulmányok végzését. Jelenleg a program a Kongói Demokratikus Köztársaságnak nyújt segítséget, de a szervezők tevékenységi körüket szeretnék több országra (pl. Kenya) is kiterjeszteni az elkövetkezendő években (link2).
Tananyagfejlesztés mint beruházás a jövőbe
Korábban már említettem, hogy a program sokféle módon próbál segítséget nyújtani az elmaradott afrikai térségeknek. Ugyanakkor mind az adománygyűjtés és az „örökbefogadás” sikerességéhez, mind az önkéntes missziós tevékenység megvalósulásához nélkülözhetetlenek azok a személyek, akiket érdekel, foglalkoztat, hogy mások hogyan élnek, és fontosnak tartják, hogy tőlük telhető módon segítsenek. Ahhoz, hogy egyre többen legyenek, az oktatás folyamán egyre nagyobb súlyt kell fektetni az érzékenyítésre, a személyiség- és kompetenciafejlesztésre, hiszen így alakítható ki a gyerekekben a cselekvőképesség és a környezetért, az emberekért felelősséggel tenni akaró magatartás.
A Mindannyian Testvérek Alapítvány – Afrika-projekt keretében megvalósuló tananyagfejlesztés 2024-ben a gimnazista korosztályt (9–12. évfolyam) célozta meg 6 tantárgy (történelem, biológia, földrajz, német, francia és angol) keretében. Minden tantárgy számára 15 tanórányi tananyag készült, amelyek igen sokfélék, találhatók közöttük óravázlatok, óratervek, feladatlapok, feladatleírások, diasorok, internetes felületek. Tartalmilag elsősorban a Kongói Demokratikus Köztársasághoz kapcsolódnak, de azon keresztül Afrikát (szűkebben a szubszaharai térséget) érintő általános problémákat is feldolgoznak. A segédanyagok elkészítésekor elsődleges szempont volt, hogy a diákok munkálkodjanak a foglalkozások során. Ugyanis az érzékenyítés során sohasem a meggyőzés a cél, hanem a kritikai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, ami lehetővé teszi a tanulók számára az általánosan elfogadott sztereotípiák, tévhitekmegkérdőjelezését, saját nézeteik átformálását az adott kisebbségi csoport problémáit illetően.
Földrajz szakos tanárként sokszor érzékelem, az országok tanításánál mennyire fontos, hogy a tanárnak legyen tényleges tapasztalata, helyismerete, hiszen ez adja meg a diákok számára azt a hitelességet, ami képes őket teljesen bevonni az óra menetébe és fenntartani az érdeklődésüket. Ilyen tekintetben szerencsésnek mondhatom magam, hiszen családom révén kis koromtól fogva volt lehetőségem bejárni a világot, sok közeli és távoli országot, kultúrát megismerni. Így jutottam el Afrikába is, jártam Marokkóban, Szenegálban és többször Etiópiában. Testközelből tapasztalhattam meg, hogy miként élnek ott az emberek, milyen problémákkal küzdenek, mennyire más életkörülmények közé vannak kényszerülve, mint mi. Afrika tanításánál mindig nagy súlyt helyezek a földrészt érintő tényleges problémák feltárására saját tapasztalataim, történeteim és képeim segítségével. Éppen ezért is vállaltam nagy örömmel a földrajzhoz és a biológiához tartozó tananyagok kidolgozását. A következőkben a földrajz tantárgyhoz készített tananyagba szeretnék betekintést nyújtani. Az összes segédanyag elérhető és letölthető egy gyors regisztrációt követően a Mindannyian Testvérek Alapítvány honlapján.
Afrikai témahét a kerettantervek tükrében
A földrajzot a diákok önálló tantárgyként csupán négy évig tanulják igen alacsony óraszámban (7. és 10. osztályban heti 1 óra, 8. és 9. osztályban heti 2 óra). Az alacsony óraszám miatt nagy kihívást jelent a tantárgy teljes ismeretanyagának átadása és az azokhoz kapcsolódó tanulói képességek, kompetenciák fejlesztése. A kerettanterv 7-8. évfolyamon 20 tanórát javasol az Európán kívüli kontinensek földrajzának oktatására, azaz ekkora időkeret áll rendelkezésre Afrika, Ázsia, Amerika, Ausztrália és Óceánia, illetve a sarkvidékek megtanítására (Kerettanterv 2020a). Afrika a gimnázium 10. évfolyamában kerül újra elő a Nemzetgazdaságtól a globális világgazdaságig c. témakörben, amelyre 17 óra a javasolt időkeret, és az Európán kívüli térségek mellett Európát is magába foglalja, természetesen ezen térségek feldolgozása nagyban különbözik az általános iskolai megközelítéstől (Kerettanterv 2020b). Ebből látszik, hogy az Afrikával kapcsolatos tananyag igen kis részét képezi a földrajzoktatásnak (kb. 4 tanítási óra), így jogosan merülhet fel a kérdés, hogy akkor miért is érdemes 15 órányi tananyagot kidolgozni az Afrika-projektben, és megismertetni a diákokat a Kongói Demokratikus Köztársaságban élők mindennapi életével és gondjaikkal?
A 2020-as Nemzeti alaptanterv és a hozzá kapcsolólódó kerettantervek egyértelműen meghatározzák a földrajz tantárgy nevelési és oktatási cél- és keretrendszerét. Kiemeli, hogy a földrajz tantárgy túlmutat az elavult, leíró jellegű információközlési szerepkörön, ehelyett célja, hogy a tanulók élményszerűen, megfigyelésekre, tapasztalatokra és információgyűjtésre alapozva a természeti-környezeti és a társadalmi-gazdasági folyamatokat szintetizálva tanuljanak(Kerettanterv 2020a, 2020b), ezzel elősegítve a komplex, problémaorientált, elemző és értékelő gondolkodást. Erre az elképzelésre építenek a kerettantervek az egyes tananyagegységhez megadott fejlesztési feladatok és ismeretek meghatározásánál, amelyek nagy része megvalósítható, átadható Afrika példáján keresztül.
Az Afrika-projekt által felkínált tananyagok, feladatok által a 7-8. évfolyamok kerettantervében az Európán kívüli kontinensek témakörhöz kapcsolódóan az alábbi meghatározott fejlesztési feladatok és ismeretek valósíthatók meg:
Ismeretek:
- „A földrajzi tényezők életmódot, gazdálkodást meghatározó szerepének bemutatása;
- A gazdasági fejlettség területi különbségeinek, annak okainak, illetve társadalmi és környezeti következményeinek feltárása;
- A regionális társadalmi-gazdasági és környezeti problémák világméretűvé válásának igazolása példák alapján;
- Az országok közötti különböző típusú együttműködések (környezeti, gazdasági stb.) szükségességének igazolása példák alapján” (Kerettanterv 2020a p. 14.)
Fejlesztési feladatok:
- „A kontinensek főbb országainak, országcsoportjainak, jellemző tájainak és térségeinek megismerésével és elemzésével a világtér-szemlélet fejlesztése;
- A sokféleségben rejlő azonosságok és különbségek összehasonlítási képességének fejlesztése Afrika társadalmi és gazdasági jellemzői példáján;
- A véleményalkotás és vitakészség fejlesztése a kontinensek kulturális sokszínűségének jellemzői alapján;
- A problémamegoldó és az értékelő gondolkodás fejlesztése Afrika társadalmi jellemzőinek, ellentmondásainak példáján;
- A környezettudatosság fejlesztése az elsivatagosodás, a világtengert veszélyeztető folyamatok, az árvizek, a trópusi esőerdők irtásának és egyéb környezetszennyező tevékenységek példáján” (Kerettanterv 2020a p. 14.).
A 9-10. évfolyamhoz kapcsolódó kerettanterv Nemzetgazdaságtól a globális világgazdaságig című témaköréhez kapcsolódóan az alábbi fejlesztési feladatok és ismeretek valósíthatók meg:
Ismeretek:
- „A globalizáció társadalmi-gazdasági és környezeti következményeinek, mindennapi életünkre gyakorolt hatásának feltárása;
- A centrum- és perifériatérségek kapcsolatrendszerének bemutatása;
- A perifériatérség társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemző vonásai, a felzárkózás nehézségei;
- A világpolitika és a világgazdaság működését befolyásoló nemzetközi szervezetek, együttműködések legfontosabb jellemzői” (Kerettanterv 2020b p. 15.).
Fejlesztési feladatok:
- Más társadalmak kultúrájának megismerése iránti érdeklődés felkeltése, a különböző kultúrák iránti tolerancia fejlesztése
- A társadalmi-gazdasági fejlettség összehasonlításával, a fejlettség területi különbségeinek elemzésével földrajzi problémák iránti érzékenység kialakítása, az azokra történő reflektálás képességének fejlesztése;
- A gazdaság szerveződését befolyásoló telepítő tényezők változó szerepének, a gazdaság gyors térbeli átalakulásának bemutatásával és a nemzetközi szintű munkamegosztást kialakító okok és következmények értelmezésével a komplex gondolkodás képességének fejlesztése” (Kerettanterv 2020b p. 15.).
Lehetőségek a tananyagok gyakorlati kivitelezésére
A földrajz tantárgyhoz kapcsolódó tananyagok (óratervek és módszertani eszközeik) készítésekor célom volt az afrikai kontinens fő problémaköreinek bemutatása és testközelbe hozása a Kongói Demokratikus Köztársaság példáján keresztül. Az elkészített anyagok többsége a diákok önálló munkáján alapul, a tanár leginkább moderátor szerepkörben van jelen, ami egyrészt megkönnyíti a tananyagok felhasználhatóságát, nem ró plusz terheket a pedagógusokra, másrészt – megítélésem szerint – a diákok kompetenciáinak fejlesztése és érzékenyítésük ilyen formán a leghatékonyabb. Csak egy olyan óratervet készítettem, amely a hagyományos tanítási-tanulási stratégiára épül. Ezen tanóra célja Afrika természetföldrajzi ismereteinek megalapozása, amelyek birtokában a későbbi témák feldolgozásakor a diákoknak már van egyfajta téri képzetük a tárgyalt kontinensről, országról. A kontinens problémáit a tanulók két nagyobb tananyagegység során dolgozhatják fel. Az egyik kimondottan Afrika társadalomföldrajzával foglalkozik, a másik főként a természethez és gazdasághoz kapcsolódó problémákat feszegeti. Mindkét egység esetében a diákok csoportokban dolgoznak, és a tananyagot különböző alkotótevékenységeket igénylő feladatokon keresztül ismerik meg és dolgozzák fel. A feladatokat a tanulók egy online felületen érik el. A tanár szerepe, hogy az egyes egységeket felvezesse, megteremtse a feladatvégzéshez szükséges körülményeket (internethozzáférés, okoseszközök, felület kezelésének bemutatása, csoportok alakítása, felmerülő akadályok elhárítása stb.) és az egység feldolgozását követően értékelje a tanulók munkáját. A tananyagcsoport bevezetéséhez, a csoportmunka órai előkészítéséhez, a feladatok kivitelezésének segítéséhez és a kiértékeléshez segítséget az letölthető óravázlatok nyújtanak. Ezekben találhatók meg a felületek linkjei is.
Milyenek az egységekhez kapcsolódó online felületek? A csoportok a megadott linken keresztül a tananyagot tartalmazó weboldalra jutnak. A főoldalon található tartalmak célja a tanulók motiválása, az elkövetkezendő órák témájának felvezetése és arra való ráhangolódás. A jobb felső sarokban látható a menüsor, ami a weboldal különböző füleit tartalmazza. A füleken belül különböző feladatok, ismeretterjesztő leírások, videók, képek és források találhatók.
A társadalomföldrajzhoz kapcsolódó egység körülbelül 7 tanórát ölel fel. A tanulók elsősorban Afrika népességének területi és koreloszlásával, vallási és etnikai összetételével ismerkedhetnek meg. Majd a túlnépesedésből következő problémák mélyére áshatnak, ilyenek például a népességvándorlás, a nyomornegyedek és a menekülttáborok kialakulása. A tanulók az említett ismereteket alkotótevékenységek (gondolattérkép, korfa, megadott kifejezések felhasználásával összehasonlító elemzés, önéletrajz, ingatlanhirdetés, étlap, programajánló, slideshow és naplóbejegyzés készítése) során fedezik fel és egyúttal azok révén mélyítik el a tudásukat. Az ilyen típusú feladatok, amelyek igénylik, hogy a tanulók aktív szereplői legyenek a tudásszerzésnek és a tudásátadásnak, sokkal alaposabb és hosszabb távon fennmaradó tudáshoz juttatják a diákokat (Lengyelné Molnár T. et al. 2021). A csoportmunkában történő alkotás többek között hozzájárul a fiatalok autonómiájának kialakításához, a koncentráció, a kooperációs képességek, az önismeret, a tolerancia, a kreativitás, az érzelmi intelligencia és megannyi más képesség és kompetencia fejlesztéséhez (Nárai M. 2021).
Hogyan valósul meg az érzékenyítés és a kompetenciafejlesztés a gyakorlatban? A Törzsek forgataga című oldalon a tanulók a rövid bevezetés elolvasása után kezdhetik meg a tényleges munkát. Az első feladatuk egy törzs kiválasztása és a kutatómunka megkezdése a megadott és önállóan keresett források felhasználásával.
A választott törzshöz kapcsolódóan 4 feladatot kell megoldaniuk a tanulóknak, amelyek célja, hogy szempontváltássalbeleélhessék magukat a törzs tagjainak helyzetébe, illetve a kutatás során megszerzett információkat kreativitásuk felhasználásával alkalmazzák egy megadott alkotás (produktum) elkészítésekor. A produktum az első feladatban egy önéletrajz. A feladat megoldása elősegíti a tanulási kompetenciák fejlesztését, az önálló információszerzés és -feldolgozás készségének kialakulását, valamint ösztönzi a tanulókat a nyitott gondolkodásra. A kutatómunka és az együttműködés fejleszti a kommunikációs, illetve a személyi és társas kapcsolati kompetenciákat. A szerzett információk átalakítása, rendszerezése az önéletrajz formai és tartalmi kritériumainak megfelelően fejleszti a tanulói kreativitást, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság készségét, valamint a matematikai, gondolkodási kompetenciákat. Továbbá az önéletrajz-készítés elősegíti a munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák fejlesztését is.
A második feladatban egy ingatlanhirdetést, a harmadikban egy étlapot, a negyedikben pedig programajánlót kell készíteniük a tanulóknak. Ezek a feladatok az első feladatnál említett képességeken, kompetenciákon túlmenően hozzájárulnak a véleményalkotás és az önkifejezés fejlesztéséhez. Igénylik a különböző források (szöveg, kép, videó) feldolgozását és összehangolását, továbbá erősítik a kulturális értékek és hagyományok megőrzésének igényét.
Mind a négy feladat esetében az eredeti elképzelés az online megvalósítás, amihez a diákok ajánlott alkalmazásokat találnak a feladatban. Természetesen analóg módon is történhet a megvalósítás, hiszen nem minden iskola felszereltsége tesz lehetővé ilyen típusú munkavégzést. Ugyanakkor a digitális kompetenciák fejlesztése főként a mai világban kiemelten fontos, illetve sokkal nagyobb motiváló erőként hat az alfa generációra.
A második nagyobb tananyagegység szintén 6-7 tanórányi időt ölel fel. Az egység során a tanulók a szubszaharai térség fő problémáival ismerkedhetnek meg a Kongói Demokratikus Köztársaság példáján keresztül. Betekintést nyerhetnek a bányászat és az erdőirtás okozta problémákba, továbbá megismerkedhetnek az élelmezés, a vízellátás, az oktatás és a mezőgazdaság nehézségeivel. Az előző egységhez hasonlóan itt is az alkotótevékenységek (gondolattérkép, prezentáció, cselekvési terv, interjú, blog, összehasonlító ábra, híradó, infografika és egy motivációs levél készítése) kerültek a középpontba, de ebben az egységben sokkal nagyobb szerepet kap az érzékenyítés. A tanulók bepillantást nyerhetnek a Kongói Demokratikus Köztársaság lakóinak életébe és problémáiba, amikkel nap mint nap megküzdenek. Az ott élők helyzetének megélését célozzák segíteni a feladatokhoz megadott videók és képek, amelyeknek többsége az Afrika-projekt missziós tevékenysége során készült.
Továbbá ebben az egységben több olyan típusú feladat is található, ami a tanulók cselekvőképességét és innovatív gondolkodását fejleszti, hiszen a projekt fő célja, hogy a tanulók felismerjék a cselekvőképesség fontosságát, kialakuljon bennük a tenni akarás egy szebb és jobb világ megalkotása érdekében.
Összegzés
Úgy gondolom, hogy az Afrika-projekt egy nagyon szép kezdeményezés, amit érdemes kihasználni. A készített tananyagok ingyenesen elérhetők és szabadon formálhatók. Így ha nincs is lehetőség teljes tananyagok felhasználására, annak egységei, kisebb részei integrálhatók a tanórákba. Székely János megyéspüspök előadásai nagy hatást gyakorolnak a diákságra, de emellett nagyon fontos, hogy a tanulók ne csak passzív befogadóként ismerkedjenek meg a hátrányos helyzetben élő embertársaik nehézségeivel, hanem aktív részesei is legyenek a tanulási folyamatnak. A kidolgozott feladatok sokrétű kompetenciafejlesztést tesznek lehetővé. Az interaktivitás és a kreatív alkotás nemcsak növeli a tudásszerzés hatékonyságát, hanem lehetővé teszi a hátrányos helyzetű tanulók számára is a sikerélmény megélését, ami nagyban hozzájárul a diákok személyiségfejlődéséhez is.
