Szupervonat

A japán szuperexpressz – Japán

Elhelyezkedés

Földrajzi leírás

A magyar emberek legtöbbször csak képen láthatták a japán Sinkanszen vasúthálózaton közlekedő vonatokat, amelyek ma már szinte repítik az utasokat az egyik japán nagyvárosból a másikba. Mi viszont egyelőre csak álmodozhatunk arról, hogy egy ilyen vonattal utazzunk Magyarországon.

Ezeket az angolul „bullet train”-nek, azaz lövedék vonatoknak keresztelt járműveket 1960-tól kezdték fejleszteni, és hihetetlen hamar, már 1964-ben útjára is indult az első szerelvény. Igaz, a Világbank 80 millió amerikai dollárral támogatta a fejlesztést. Már a kezdetekben naponta több mint 80 000 utast szállított, de hamarosan elérte a napi több mint 200 000 főt. A lakóhely és a munkahely közötti erős kötelék fellazult, egyre távolibb munkahelyeket lehet elérni rövid idő alatt. Ma már 2 óra 20 perc alatt lehet vele eljutni Fukuokából Osakába. A Fukuoka (Hakata) – Tokió közötti 1 062 km távolságot kevesebb, mint 5 óra alatt lehet megtenni.

A Sinkanszen vonat állomásai is igen jól kiépültek, tele van a csarnok árusokkal, ételt, italt, ajándékot, vagy éppen az utazáshoz szükséges kellékeket (piperecikkek stb.) is beszerezhetünk. Elég kevés az ülőhely a peronokon, de minek is lenne, hiszen a vonatok nagyon sűrűn indulnak, szinte percre pontosan, kiszámíthatóan. 

A vasúti sín előtt egy „kerítés” van, ami csak akkor nyílik ki, ha a vonat biztonságosan beérkezett és az ajtók kinyílnak. A peronon jelek segítik a tájékozódást, hogy merre található a kocsi, amelyikbe a jegyünk szól. A vonatra felszállva a repülőgépekre emlékeztető belső tér fogad kényelmes ülésekkel, amelyek egy része mozgatható is. Az elhelyezkedés után a legtöbben előveszik a kis bento dobozukat, amiben meghatározott rend szerint rekeszekben vannak elhelyezve a jellegzetes japán falatok: saláták, halfélék és természetesen az elmaradhatatlan rizs. A mellékhelyiségeket is a fogyatékkal élők számára is tervezték, tiszták és praktikusak.

A szuperexpressz nagyon gyors, 300 km/h sebességgel száguld a jól kiépített pályán, ebből alig érezhető bármi a vonat belsejében, csak az ablakokon kinézve következtethetünk a sebességre. Állítólag tudna gyorsabban is menni, de a biztonság elsődleges. A Sinkanszen alakja is sokat változott, az elsőket legömbölyített orral tervezték a légellenállás csökkentése miatt. Azonban amikor a vonat az alagútba ért, a feltorlódott levegő miatt hatalmas zajjal érkezett ki az alagútból. Ez persze kellemetlen, vagy éppen elviselhetetlen volt a környéken lakóknak, és változtatni kellett ezen a mérnököknek. A megoldásra az ötletet a természetből „lopták”. Az egyik mérnök madarász volt, és látta, amint a jégmadár a vízbe bukik, hogy kis halakat fogjon, és szinte alig fodrozódik a víz körülötte. Olyasmi ez, mint amikor a műugróktól várják el a pontozók, hogy alig legyen a beérkezésükkor csobbanás. A vonat elejét „csőrszerűen” képezték ki, és bevált. A vonat eleje a jégmadár csőrére hasonlít, amely nemcsak a hangrobbanást oldotta meg, de a légellenállást és az áramfogyasztást is jelentősen mérsékelte. 

A vonat nagyon sok alagúton megy keresztül, az szinte az utazás felét teszi ki. A kalauz itt is ellenőrzi a jegyeket, mint nálunk, amelyek viszont igen borsosak, elérheti a repülőjegy árát. Viszont cserébe nincs biztonsági ellenőrzés, a 2 órával előbbi kiérkezés kényszere, és a menetidő kevésbé függ az időjárástól.

Rengeteg munkahelyi ingázó, közöttük üzletemberek és turisták veszik igénybe a szolgáltatást, egyre többen tudják megfizetni a kényelmet, a gyorsaságot, a pontosságot, amit ezek a beszédes nevekre keresztelt szupervonatok jelentenek: Hikari (villám), Kodama (visszhang), Nozomi (remény).

Feladat

Párosítsd a közlekedési eszközökről szóló leírásokat a közlekedési eszközök nevével!

Leírások

1. Széchényi Ödön egy Lyonban látott jármű alapján tett javaslatot az elkészítésére, 1870-ben avatták fel a Várhegy lejtőjén. 1873-ban már 1,5 millió utast szállított, ma is töretlenül kedvelt a turisták körében.
2. A közlekedési eszköz pályájának kiépítéséhez 20 hónapra volt csak szükség, miközben 138 000 m³ földet mozgattak meg, 47 000 m³ cementre és 3 000 m³ vasra volt szükség a tartószerkezethez. Ez a jármű elsőként indult el a kontinensen.
3. Sínen önjáró, kézi hajtással közlekedő jármű
4. Kis mérete miatt könnyen közlekedik szűk utcákban, a riksa motoros változata; nevét valószínűleg a sofőrök gyakori dudálása miatt kapta.
5. Budapesten 60-as jelzésű villamosnak mondják, ma sajnos nem egész nap közlekedik a magas energiaárakra való hivatkozással.
6. Legalább 1000 éves jármű, amelyet városi közlekedésre használtak a csatornákon Velencében. Ma főleg a turisták kedvéért használják. Színe a kezdetektől fekete (sötét), amelynek egyik valószínű magyarázata, hogy a jármű ne legyen hivalkodó megjelenésű.
7. Neve a japán „emberi erővel hajtott jármű” szóból ered. Elterjedésének az volt oka az 1800-as évek elején, hogy az emberi munkaerő olcsóbbnak bizonyult, mint az állatok etetése. A közlekedési eszközt főleg taxinak használják Ázsia egyes országaiban a mai napig is.
8. Magyarországon 1949-ben indult el az első járat 70-es számmal.
9. A feltalálója a lovak helyettesítésére találta ki a közlekedési eszközt, nem véletlenül nevezték először faparipának, amivel 14 km/h sebességet is elérhettek.
10. Az egyik legrégibb, lóvontatta városi tömegközlekedési eszköz.

Közlekedési eszközök

A. trolibusz, B. riksa, C. földalatti vasút, D. tuk-tuk, E. fogaskerekű vasút, F. sikló, G. omnibusz, H. gondola,        I. kerékpár, J. hajtány 

A feladat leírása (letöltés) 

A feladat megoldása(link)