Sztúpák és vadzsrák

Buddhista vallási jelképek 2. 

Szerkesztői megjegyzés: a buddhista jelképekkel foglalkozó írásunk 1. része A keréktől a füstig címmel itt olvasható.

Elhelyezkedés

Földrajzi leírás

Buddhista kolostorok környékén, de önállóan is találkozhatunk sztúpákkal. Tibetben csorteneknek nevezik ezeket az építményeket. Eredetileg zarándokhelyeken hozták létre, és szenteknek, tanítóknak, Buddhának az ereklyéit, kultikus tárgyait vagy elégetett hamvait rejtették bele. Ezek az ereklyék lehettek csontok, fogak, hajszálak, imatekercsek is. 

Először csak kis földhányások voltak, amiket kövekkel fedtek le az erős szelek miatt. Később az építőanyaguk kő, tégla lett. Ma a legtöbb sztúpa egy téglatest alapon áll, hengeres rész követi. A legtöbb sztúpának tömör a belseje, a tibeti csortenekben viszont kis cellák vannak, amikbe Buddha-szobrokat, festményeket helyeztek el. Lehetnek több szintesek is az építmények, a tibeti 1428-ban épített Kumbum csorten 6 emeletes, 32 méter magas, 77 „kápolnát” tartalmaz, és az egyes emeletekre az építmény belsejében lehet feljutni. A tibei kolostorokban is találkozhatunk csortenekkel, amelyek nagyon sok drágakővel arannyal vannak díszítve.

Az ereklyetartók tetején láthatunk egy „ernyőt”, amely eredetileg a fügefára utal, ahol Buddha megvilágosodott, de a menedéket, védelmet is jelképezi a királyi hatalom szimbóluma mellett. Lehet látni egy díszes edényszerűséget is, ami esővízfelfogó, a halhatatlanság vizét szimbolizálja. 

Asóka király (Kr. e. 3. sz.) többezer sztúpát állíttatott, amikor a buddhizmust próbálta elterjeszteni Indiában. Az építmények Buddha földi létére utalnak, sokan keresik fel és hoznak áldozati ajándékokat a szúpák oldalában elhelyezett szobrokhoz. Az ima úgy fog teljesülni, ha a sztúpát mindig az óramutató járásának irányával megegyezően többször is körbejárják a hívők.

Sokszor találkozhatunk állati jelképekkel is, ilyen a fehér elefánt ábrázolása. Az állathoz sok kolostor alapításának legendája fűződik (pl. ahol a megvadult fehér elefánt megállt), a szellemi erő, nyugalom, bölcsesség szimbóluma is. Buddha születését is kapcsolatba hozzák vele, miszerint Buddha édesanyja fehér elefántról álmodott, mielőtt gyermeke megszületett, ami a szentességet, bölcsességet és egy jobb jövőt jelképez.

Ha egy tibeti szerzetes a kolostorban imádkozik, a jobb kezében ún. vadzsra, egy „villámjogarszerűség” van, amelyet eredetileg meteorit anyagából készítettek, ma bronz, réz az anyaga. A bölcsesség erejét, Buddha tanítását jelképezi. A bal kezében pedig a ganthat (harangot) tart, aminek a feladata a tudat tisztaságának a felébresztése, csengése Buddha tanait erősíti. 

A kínai kolostorok előtt hosszan húzódnak a gyertyaárusok standjai. Tibetben jakvajat árulnak műanyag dobozban, amit a kolostorban kanállal tesznek a mécsestartókba, vagy olvadtan öntögetnek a hívők a zarándoklatra kikölcsönzött termoszkannából. A mécsesek, gyertyák fénye a megvilágosodás útját mutatja, és eloszlatja a tudatlanság sötétjét, segíti a megvilágosodást.

A Himalája területén, folyók hordalékából vagy a kőzetekből sok értékes drágakövet gyűjtenek a helyiek. Közülük az egyik nagyra becsült a türkiz. Talizmánként használják még ma is, mivel úgy tartják, hogy távol tartja a ragályos betegségeket, rontásokat. A legenda szerint, ha a színe fakulni kezd, akkor a tulajdonosa beteg lesz. Bányászattal a buddhista vallásúak nem foglalkozhattak azért, hogy a földművesek nehogy elhanyagolják a földjeiket, amik amúgy is kevés terményt adnak, ne alakulhasson ki éhínség. Ezért a bányászat, fémmegmunkálás az iszlám vallásúakra maradt. 

Feladat – Melyik vallásra igaz?

Válaszd ki, hogy az egyes állítások melyik valláshoz kapcsolódnak!

1. buddhista
2. hindu
3. iszlám

1. Nem esznek disznóhúst.
2. Egy meteoritkő felé imádkoznak.
3. Zebuk szabadon járhatnak-kelhetnek városaik utcáin.
4. Eredetileg tilos a hús evése, de kivételt tesznek, pl. jakhúst fogyasztanak.
5. Nem lehet a vallást „felvenni”, ilyen vallásúnak kell születni.
6. A családban születő gyerekek egyike sok esetben ma is egyházához fiatalon csatlakozik.
7. A jakvajas tea segíti a szertartáson, imán való részvételt a hideg téli napokon.
8. A szent embereik egyes „testrészeit” ereklyetartókban, sztúpákban őrzik.
9. Munkavállalásukat még főleg vidéken a kasztrendszer hátráltatja.
10. A vallás felnőtt korban elvárja a Ramadan időszakában a böjtölést, vagyis napkeltétől napnyugtáig nem lehet enni és inni.

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)