Selyemgubó

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
A selyem az eperfa, a selyemlepke és az ember együttműködésével jön létre. A lepkebáb gubójának szálaiból gombolyítják le a fonalnak feldolgozott selyemszálakat.

Hagyományos selyemelőállítás – Ázsia

Elhelyezkedés

A fotók készítésének helyszínei (Google Maps)

Földrajzi leírás

A selyem alapanyagát a selyemlepke (Bombyx mori) hernyója készíti, amikor a bebábozódása során maga köré szövi a gubóját. Minden gubó egyetlen szálból áll, ami 1,6 km hosszú is lehet. Egy selyemblúzhoz akár 600 báb is szükséges. A hernyókat 8 napig etetik eperfalevéllel, amíg testsúlyuk tízezerszeresére nőnek. A negyedik vedlés után kezdik el szőni a gubót, ami kb. 3 napig tart, ehhez 300 ezer mozdulatra van szükség.

A selyemlepkehernyókat eperfa levelével táplálják (letöltés)
A hernyók bábozódni kezdenek (letöltés)

A gubóban a lepke két hét alatt fejlődik ki. Ha selyemfonalat szeretnénk, akkor meg kell előzni a lepke kifejlődését, mert az általa kiválasztott enzimek megemésztik a leendő fonalat ahhoz, hogy el tudják hagyni a gubót. Ezért még kikelés előtt megfőzik a gubót, hogy a szálat le tudják gombolyítani. A gubót meleg vízbe teszik és főzik, áztatják, majd csévélik, és 5-8 szálból kapnak egy vastagabb selyemfonalat.

A selyemhernyógubók készen állnak a selyemszál lefejtésére. (letöltés
A gubókat meleg vízbe teszik, áztatják és lefejtik a selyemszálakat. (letöltés)

Érdekes a selyemfonál felfedezésének története is. Kr. e. 2640 körül Huang Ti császár megkérte a feleségét, hogy tudja meg, mi pusztítja az eperfáit. Hszi Ling Si felfedezte, hogy fehér hernyók rágják a leveleket. A hernyók egy idő után bebábozódnak, azaz fehér gubót szőnek maguk köré a mirigyváladékukból. Egyszer a császárné véletlenül beleejtett a forró teájába egy gubót, és ahogy kiemelte, észrevette, hogy vékony szálat tud legombolyítani a gubóról.

A kínaiak jól tudtak titkot tartani, hiszen közel kétezer éven keresztül megőrizték a selyemkészítés titkát. Ebben persze az a császári rendelet is segített, hogy aki idegenek előtt felfedi a módszert, azt kivégzik.

Készül a selyem (letöltés)

A kínai selyemárukat a Selyemúton szállították Európába a Kr. e. 2. századtól. Az európaiak megismerkedése a hernyóselyemmel szintén legendákhoz köthető. Egyik szerint szerzetesek csempészték ki a gubót és az eperfamagokat botjukban Kínából Justinianus bizánci császár megbízásából. A másik történet szerint egy császár leánya csempészte ki a hernyókat és a magokat a hajában a férje számára a Tang dinasztia idején. A 8. században az arabok is bekapcsolódtak az üzletbe, és így a közvetítésükkel meghonosodott a selyemipar a mai Spanyolország területén és Itáliában. 

A selyemhernyógubók készen állnak a selyemszál lefejtésére. (letöltés)

Feladat

Döntsd el, hogy igazak vagy hamisak az alábbi állítások!

  1. A thai emberek vidéken akkor tekintik házasságra érettnek a lányt, ha tud selymet szőni. 
  2. Az iszlám vallás tiltja, hogy a nők selyemruhát viseljenek.
  3. A selyem előállítását I. Jakab honosította meg Angliában, mivel a klíma nagyon kedvező volt. 
  4. A selyemszál anyaga egy cukorszármazék.
  5. A hernyóselyemből ágynemű is készül.
  6. Selyemből készülhet magaslégköri ballon, kerék, teniszütőhúr és síversenyzőöltözet is.
  7. Az első selyemkészítés csak Kínához köthető.
  8. A magyarok már a honfoglalás óta ismerték a selymet, mert vándorlásuk során megtanulták a készítését.
  9. Mahatma Gandhi ellenezte a hagyományos selyemgyártást, mert sok munkafolyamatot gyerekekkel végeztetnek el.
  10. Pénzt is készítettek selyemből.

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Új írásaink

Taníts érdekesen érdekeset!

Himbák

Egy félnomád életmódot folytató namíbiai törzs falujába látogatunk el, hogy megnézzük, hogyan élnek a himbák a 21. században megőrizve a természeti adottságokhoz igazodó hagyományaikat.

Taníts érdekesen érdekeset!

Mopane- és tegezfa

Az írás a namíbiai szavannák jellegzetes fáit, a mopane- és a tegezfát mutatja be elsősorban abból a szempontból, hogy hogyan alkalmazkodtak a sivár élőhely adottságaihoz és hogyan hasznosítja azokat az ember.

Taníts érdekesen érdekeset!

Sztúpák és vadzsrák

A buddhizmushoz számos szimbólum kötődik. Az ebben a részben bemutatott szimbólumok sem kevésbé jelentősek mint az előzőben látottak. A 7. osztályos Ázsia és a 10. osztályos Délnyugat-Ázsia földrajza téma feldolgozását színesíthetik.