A „Tanulmányok” rovatban földtudományi és földrajz szakmódszertani elméleti tanulmányok, tudományos cikkek jelennek meg. Elméleti és szakirodalmi elemzéseket, esettanulmányokat, empirikus kutatási eredményeket és gyakorlatorientált témákat feldolgozó tanulmányokat egyaránt közöl. Kiemelt célja tudományos hátteret adni az alap- és középfokú földrajztanítás, valamint a felsőfokú földrajztanár-képzés szakmai és szakmetodikai megújulásához. Esetenként egy szakmai, szakmódszertani műhely kutatási eredményeit tárja az érdeklődők elé.
Napjainkban olyan szemléletű gazdaságföldrajzi oktatás körvonalazódik a felső- és közoktatásban, ami sok elemet átörökít a szocializmus és az átmenet korai időszakából, igazodva a telephelyelméletekhez és a térgazdaságtani modellekhez.
A tanulmány 4 fejezetben tekinti át az éghajlatváltozás kérdéseit. Kevés tudományos kérdésről látnak, hallanak és olvasnak annyi (igaz és téves) információt tanítványaink, mint erről. Fontos, hogy az ő tanáraik is tájékozottak legyenek, még ha a média nem is segíti őket ebben. Írásunk ehhez kíván támogatást nyújtani.
A bemutatott technikai fejlesztés célja egy olyan kiterjesztettvalóság-rendszer létrehozása, amely alkalmas a térben előforduló felszíni formakincs valódi, háromdimenziós megismertetésére. Ezt a formakincset a tanulók aktív közreműködésével, a térképi megjelenítés eszköztárának segítségével egy térinformatikai megoldáson keresztül lefordítja sík, térképi felületre.
Általánosságban tehát megfogalmazható, hogy sok lehetőség van, amelyek alapján hazánkban is bevezethető lenne a geoinformatika alkalmazása az oktatásba. Sajnos eddig itthon nem volt jelen egyik formában sem, de lassan ideje lenne módszertanilag felzárkóznunk a fejlettebb országokhoz.
A tanulmány azt mutatja be egy tehetséges német diákok számára tartott, az élelmiszerek földrajzáról szóló kurzus segítségével, hogy a gazdaságföldrajz tanításában milyen párhuzamokat láthatók a tudományos megismerés és a tanórai megismerés folyamatai között.
A tanulók szövegértési problémái mögött gyakran az oktatási szövegekben előforduló fogalmak ismeretlensége, a szövegelemek közötti összefüggések felismeréséhez szükséges kompetenciák hiánya áll. Kérdés, hogy az iskolában közvetített tudás mennyire párhuzamos a köznapokban megjelenő földrajzi ismeretekkel. A vizsgálat két választott internetes médium szövegelemzési eredményeit mutatja be összehasonlítva az érvényes tantervi dokumentumokkal.
A földrajz negatív tendenciáinak hátterében az áll, hogy a tantárgy hasznossága nem kellő súllyal jelenik meg a tantervekben, tankönyvekben. A tanulók, a tanárok (és feltehetően a szülők és a döntéshozók is) meglehetősen alacsony szintűre értékelik a földrajz hasznosságát, a földrajzi ismeretek mindennapi életben történő alkalmazhatóságát.
A tanulók megfelelő motivációval, oktatással és csapatmunkával képesek jó minőségű térképeket készíteni. A szerzők javasolják a kollaboratív kartográfiához kapcsolódó tevékenységek tervezését és megvalósítását a középfokú oktatásban, amelyek hozzájárulhatnak a tanult témák kiegészítéséhez, bővítéséhez, és a csoportban végzett munka növelheti a tanulás hatékonyságát.
Egy geomodellekre alapuló óra segíti a fogalommegértést és annak alkalmazását, szelekcióját, illetve az összefüggések, kapcsolatok felismerését, rendszerben történő kezelését, és természetesen a tanulók tudásszerzési hatékonyságát.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!