A Módszertani műhely rovat részeként a „Taníts érdekesen érdekeset!” rovatban olyan írások jelennek meg, amelyek a földrajztanítást a földrajzi szemléletű utazás élményét is nyújtva közelítik meg. A világ különböző részein lévő helyszíneket mutatnak be a földrajztanár szemével: mit és hogyan lehet azt megismertetni a tanulókkal szakszerűen, bemutatva a földrajz sokszínűségét a geológiai adottságoktól, a kultúrán, a megélhetésen át az élményekig. A szöveges információkat sok – letölthető – fotó egészíti ki, és minden íráshoz egy rejtvény is kapcsolódik, amely közvetlenül is felhasználható a tanítási-tanulási folyamatban.
A nepáli Bagmati partján sorakoznak azok a kőpadok, ahol a halottak testének elégetése során a lelkük kiszabadul, hogy utána újra testet tudjon ölteni a hinduk hite szerint. A léleknek a halál után 12 óra elteltével kell felszállnia az ég felé.
Dzsaipur 1727-ben alapított indiai város, nevét Dzsai Szingh maharadzsáról kapta, aki a város tervezője is volt. Csillagászként egy obszervatóriumot épített, amit számolóeszközökként neveztek el, hiszen a műszerkert működő csillagászati eszközöket foglalt magában.
Egykor hatalmas vad jakcsordák éltek Közép-Ázsia fennsíkjain. A mértéktelen vadászat miatt mára számuk lecsökkent. A szélsőséges éghajlatú Tibeti-fennsíkon élő szelídített jakok viszont pótolhatatlan szerepet töltenek be a helyi lakosok életében.
Indiában járva gyakran figyelhetünk meg kisgyerekeket, asszonyokat, amint kosárral a kezükben sétálnak a városok utcáin vagy a tehéncsordák nyomában vidéken. Tehéntrágyát gyűjtenek a fűtéshez vagy éppen a főzéshez. Az írásból megtudjuk, hogy miért teszik ezt.
Az üzbegisztáni Buharában környezete fölé magasodik a Nagy minaret, a téglából épült hatalmas torony. Vallási jelentőségén túl fontos tájékozódási pont, de hadászati mefigyelőtoronyként is használták.
Az etiópiai Simien-hegységben és tágabb környezetének füves területein élnek a dzseládapáviánok. A nemzeti park területén a turisták is tanulmányozhatják érdekes közösségi életmódjukat.
A jávai Ijen vulkán kaldérájában felépült vulkáni kúp mély kráterében türkiz színű krátertó csillog nappal a napfényben, sárga füstöt ereget, és éjszaka kár lánggal ég a kén.
A perzsiai zoroasztriánus vallás követőinek nagyon fontos a négy, világot alkotó elem tisztaságának megőrzése. Ezért egyedi temetkezési szokásuk szerint nem lehet a halott testét a földbe temetni, a víz gondjaira bízni vagy elégetni sem. Különös temetkezési helyeiket mutatja be az írás.
Zanglában, az egykori királyi palotában dolgozott Kőrösi Csoma Sándor 1823-24-ben 16 hónapon keresztül. A tibeti nyelvet tanulmányozta, és megírta az angoloknak kereskedelmi szempontból is igen fontos angol-tibeti szótárat egy láma segítségével.
Copyright 2024 © GeoMetodika – földrajz szakmódszertani folyóirat – Minden jog fenntartva!