Funkcióváltás vizsgálata projektmunkában 1.
Az írás egy cégérfelmérési módszerre épülő terepi projekt elméletét járja körül, amely során a tanulók a település (jelen esetben Budapest IX. kerületrészének) funkcióváltását vizsgálják.
A Google Earth közoktatásbeli használatának néhány lehetősége a szakirodalom tükrében
Az írás áttekintést ad a Google Earth oktatási célú használatáról készült tanulmányokból, majd azt vizsgája, hogy a tantervi követelmények és a technikai lehetőségek alapján ezekből mi valósítható meg a magyar köznevelésben a szakmódszertani ajánlások és a 21. századi kompetenciák fejlesztési elvei figyelembe vételével.
Enyhe értelmi fogyatékos és többségi tanulók 2012-es és 2020-as természettudomány tanterveinek összehasonlítása
Az írás bemutatja az enyhe értelmi fogyatékos és a többségi tanulóknak készült kerettantervek összehasonlítására irányult kutatást. Bemutatja a tartalmak hasonlóságait, de eltérő mélységét, és rámutat arra, hogy a többségi gyermekek képzése során a tudományos alapismeretek vannak túlsúlyban, az enyhe értelmi fogyatékosoknál a tapasztalati úton szerzett ismeretek gyakorlati felhasználása.
Miért érdemes földrajzot tanulni?
Ahhoz, hogy élni tudjunk a számtalan lehetőséggel, amit a Föld nyújt számunkra, elengedhetetlen a megismerése. Olyan fogalmakat és összefüggéseket érthetünk meg általa, amelyek hatással vannak mindennapi életünkre, a környezeti katasztrófákra és problémákra, a fenntarthatóság kérdéseire.
Megőrizve megújítani – A földrajz érettségi vizsga új vonásai
A 2024. május-júniusi érettségi vizsgaidőszaktól kezdve megváltozik a földrajz érettségi vizsga tartalma és szerkezete. Az írás a legfontosabbnak ítélt újdonságokra szándékozik felhívni a pedagógusok és az érdeklődők figyelmét.
A földrajz és a történelem tantárgyak kapcsolata a köznevelési rendszer 7–10. évfolyamain
A tanulmány bemutat 3 nagyobb részterület mentén néhány lehetséges kapcsolódási pontot a földrajz és a történelem tantárgy között, felvázolva egy-két, tanításban is használható ötletet, javaslatot. Célja, hogy felhívja a figyelmet a különböző tantárgyakat tanító szaktanárok együttműködésének szükségességére, amellyel eredményesebbé tehető a tanulás.
Népesség- és településföldrajz a gimnáziumban – szemléletváltási lehetőségek
A népesség- és településföldrajz a gimnáziumi földrajzórákon szerencsés esetben annak a terepe, hogy a világ népességéről és lakóhelyeiről szóló releváns kérdéseket feltehessük és megvitathassuk.
Új kihívások a földrajzoktatásban – Tantervek – 2020
A tanulmány kiemeli azokat a változásokat, amelyek a 2020-as tantervi szabályozók megjelenése után meghatározzák a földrajzoktatás lehetőségeit. és felhívják a figyelmet a NAT bevezető, általános részében megfogalmazottakból adódó kihívásokra, kedvező és kedvezőtlen változásokra.
A természetismeretet érintő változások a 2020-as tantervekben
Az általános iskola 5–6. osztályában tanított természettudomány tárgyat nem érintették az óraszámcsökkenések, a változások tematikai, tartalmi jellegűek, amely új fejezetek megjelenésében, a régiek átstrukturálásában mutatkozik meg, sok esetben jelentős tartalomcsökkenéssel, de a tapasztalatszerzésre építve.