A tanulmány bemutat egy a tanulók ásvány- és kőzettani tudásának a terepen történő fejlesztésére irányuló koncepciót. Az elképzelés célja, hogy a diákok rendszerben tudjanak gondolkodni a természet élettelen anyagaival kapcsolatban, és azokra értékként tekintsenek.
A Magyar Digitális Oktatásért Egyesület a TEDxDanubiával összefogva egy olyan programsorozatot hirdetett a 2018-19. tanévben középiskolás diákok számára, amelyen az őket érdeklő témákat (pl. éghajlatváltozás) mutatják be nemzetközileg is elismert szakemberek előadásain keresztül.
Az írás egy konferenciához kapcsolódó rövid véleménykutatásról számol be az éghajlatváltozással kapcsolatban tanulók és felnőttek részvételével.
A tanulók szövegértési problémái mögött gyakran az oktatási szövegekben előforduló fogalmak ismeretlensége, a szövegelemek közötti összefüggések felismeréséhez szükséges kompetenciák hiánya áll. Kérdés, hogy az iskolában közvetített tudás mennyire párhuzamos a köznapokban megjelenő földrajzi ismeretekkel. A vizsgálat két választott internetes médium szövegelemzési eredményeit mutatja be összehasonlítva az érvényes tantervi dokumentumokkal.
A tanulók megfelelő motivációval, oktatással és csapatmunkával képesek jó minőségű térképeket készíteni. A szerzők javasolják a kollaboratív kartográfiához kapcsolódó tevékenységek tervezését és megvalósítását a középfokú oktatásban, amelyek hozzájárulhatnak a tanult témák kiegészítéséhez, bővítéséhez, és a csoportban végzett munka növelheti a tanulás hatékonyságát.
Sportrajongó földrajztanárként egyértelmű, hogy a nagyobb nemzetközi sportrendezvényeket és azok földrajzi, társadalmi, gazdasági és kulturális vonatkozásait fel kell – és fel is érdemes – dolgozni a tanítási órák keretein belül.
A tanulmány első része a tévképzetek jellemzőit, kialakulásuk lehetséges okait, nemzetközi és hazai szakirodalmi hátterét mutatja be. Majd azt vizsgálja, hogy milyen tévképzeteik lehetnek középiskolai tanulóknak és egyetemi hallgatóknak, és e tévképzetek milyen kapcsolatban állnak a földrajzi ismereteket biztosító információforrásokkal.
Hajdú-Bihar és Heves megye településein a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban végeztek kérdőíves lakossági vizsgálatot, amiből kiderült, hogy a biomasszával kapcsolatos ismeretek a legpontatlanabbak, többet tudnak a nap-, a víz- és a szélenergiáról.
Ahhoz, hogy a magyarországi földrajzoktatást, azon belül elsősorban a haza földrajzának feldolgozását az információs társadalom igényeihez, képességeihez igazodva újszerűbbé alakíthassuk, nagyon fontos a korábbi tapasztalatok értékelése, a hazai és a nemzetközi tankönyvek, gyakorlatok elemzése.